Ilyen lesz a tér
„Én biztosan nem fogok eltévedni, ezt megígérhetem magának” – mondja az építész nevetve az egyik parlamenti őrnek, aki kedvesen próbálja elmagyarázni, mit merre találunk. Tima Zoltán persze hozzá lehet szokva a szigorú körülményekhez, hiszen a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér remek új épületének (Skycourt) tervezőcsapatát vezette.
Az építész teljes természetességgel sétál az építési területen. Mégsem ismeri meg mindenki, ami nem is csoda, mivel a legnagyobb hajtás közepette egyszerre nyolcszázandolgoztak és jelenleg is ötszáz munkás fúr-farag itt reggel 7-től délután 5-ig, vagy ha szükséges, még tovább.Sétánkat az Alkotmány utcánál kezdjük és hamarosan a Kossuth tér közepén találjuk magunkat. Az építészek három nagy egységre osztották a területet: a középső, korábban parkolónak használt rész a reprezentációt szolgálja, míg a déli és északi rész inkább egy városi park képét ölti magára.
A központi térrész eleganciáját fokozza az 50x100 centiméteres gránitlapokból álló burkolat. A tér szélén egy hosszúkás vízfelület kapott helyet, amely egyrészt elegáns, másrészt - külföldi példák alapján - biztonsági szempontból is szükség van rá.
Itt kapott helyet az országzászló is, amelynek már az alapzata is tekintélyes méretű. A 33 méter magas zászlórúd lent 90 cm, fent pedig mindössze 3 mm átmérőjű lesz! A Százhalombattán készülő oszlop felső részét esztergálással alakították ki és a tervezők szerint nagyon impozáns látványt fog nyújtani.
A déli rész felé sétálunk tovább, ami eddig a villamos és az autók miatt teljesen széteső szerkezetű volt. "Ami fontos, hogy József Attila szobra sokkal jobb, méltóbb helyre került, amivel csak gazdagodott a tér. Innen sokkal jobban látható a Duna" - mondja Tima Zoltán és nehezen tudnánk vele vitatkozni.
A parton korábban egy szigorú arcú őr állított (volna) meg bennünket, ha a Duna felől akartuk megkerülni az Országházat, most viszont szélesebb és megújult burkolatú sétányon folytatjuk sétánkat az északi rész, vagyis a látogatóközpont felé.
Budapest új látnivalóval gazdagodik, hiszen itt lesz kiállítva a kalandos sorsú Lajta monitor (S. M. S. Leitha, 1871), az Osztrák-Magyar Monarchia legrégebbi úszóképes hadihajója.
A Duna-partról egy új "kapun" keresztül közvetlenül is elérhetjük a látogatóközpontot. A rakparti támfal megbontása ugyan vitákkal járt: "A budapesti rakpartok elképesztő mérnöki alkotások, mi ehhez képest sehol sem vagyunk. Mi is sokat gondolkoztunk rajta, de meg kellett lépnünk a bevágást: ez egy városépítészeti gesztus. Ha nem tesszük, akkor nincs élő kapcsolat a part és a tér között."
A tervezők természetesen nem feledkeztek meg az árvíz elleni védelemről: egy hatalmas, kézi erővel mozgatható acélkapu védi az építményeket, mögötte pedig még egy mobilgátat is föl lehet húzni, hogy abszolút biztonságban legyen a terület.Egyszerre forgalmas és kihaltHiába a történelmi épületek, a Szabadság tér és a Duna közelsége, a Kossuth tér eddig egyszerre volt parkoló, spontán módon fejlődő botanikus kert és kaotikus szoborpark. Pedig a „tisztelt ház” valószínűleg minden európai fővárosban fogad látogatókat: a berlini Reichstag például a brit sztárépítész,Norman Foster tervei alapján újult meg közvetlenül az ezredforduló előtt; a történelmi épület, valamint modern kiegészítései egy csapásra igazi turistamágnessé váltak.
A budapesti látogatóközpont tavaly körülbelül 470 ezer látogatót fogadott, így ezzel az egyik leglátogatottabb középület volt, a vendégfogadás mégsem volt túl barátságos: az épületbe való bejutás előtt a szabadban kellett várakozni, míg a leláncolt területet megnyitotta az odasomfordáló őr. A tér eredeti struktúrájának minél teljesebb visszaállítása és néhány szobor áthelyezése persze vitákat kavart, de nem kell ahhoz Norman Fosternek lenni, hogy lássuk, a tér adottságaiból sokkal többet ki lehetne hozni.
A látogatóközpont„Mondja meg, hogy van itt a KÖZTI-től egy kezelhetetlen alak” - mondja nevetve az építész a következő ajtónál, majd egy pillanat múlva bent is vagyunk az épülőfélben lévő látogatóközpontban. Belül festékszag, fúrás-faragás és por, de a látvány már most is meggyőző.
Állítólag George Lucas egy tornacipőben állva hadonászott és magyarázta a stábnak, hogy itt lézerkardokkal fog küzdeni a két főhős. Fura fickó, néztek rá, de film elkészült és siker lett. Hasonló lehet az építészek lélektana is: ahol most még nyersbeton felületek és vezetékek, ott néhány hét múlva ámuló látogatók andalognak majd.Az üvegfalakkal körbevett tér egyszerű, hangsúlyozottan kortárs alkotás. A fogadótérben találjuk a jegypénztárat, a ruhatárat és minden egyéb kiszolgálóhelyiséget. A látszóbeton folyosók szakaszokra lettek bontva, a köztük látható csíkokban kap helyet a világítás.
A látogatók ezeken indulhatnak el a magyar parlamentarizmus történetét és az Országház építéstörténetét bemutató kiállítás felé. Utóbbi az Országház egyik udvara alatt kapott helyet és már a megközelítése is élmény: a folyosó vakolat nélküli téglaboltozata valóban impozáns látványt nyújt. Itt egyébként azok a Steindl-féle építkezés idejéből maradt eredeti építészeti relikviák lesznek kiállítva, amelyek a padláson vészelték át az elmúlt több mint száz évet."Az új kiegészítések anyaga szándékosan teremt kontrasztot a régi felületekkel: ez volt a célunk és azt reméljük, hogy szép tér lesz" - ezt már a belső udvar alatti térbe lépve mondja az építész. A látvány valóban lenyűgöző: az egyszerű, átlátszó tetőn föltekintve a Parlamentneogótikus formái magasodnak fölénk.
Bár a látványterven nem látszik, a térről lejuthatunk egy kőtárba is, amely egy régi közműalagútban kap helyet. Ennek létezéséről mindenki tudott, arról azonban nem, hogy ilyen jó állapotban maradt fenn. "Bár a - mondjuk így - spirituális értéke megkérdőjelezhető a helynek, de jól látható, hogy annak idején olyan alapossággal csinálták meg, mint manapság mondjuk egy családi házat" - mondja Tima Zoltán.
Ismét a felszínre érve a parkos részt vesszük szemügyre. A tér sarkain elhelyezett, gyeppel borított területtel és a Demokrácia Terével a tervezők a londoni Hyde Parkot idézték meg kicsiben. Összességében nőtt a zöldfelület, a kivágott fák helyett pedig a tér szélein vagy a kerület más részein ültettek el újabbakat.Látványtervek:
KÖZTI
"A tér középső részén állt két hársfasor: ezek a 70-es években kerültek ide tulajdonképpen egy kertészeti hack keretében... A metróépítés kapcsán el kellett távolítani őket a Krisztina körútról és ekkor eszébe jutott valakinek, hogy itt milyen jó lenne elültetni őket" - avat be az érdekes részletekbe Tima Zoltán. "A fák kivágása után magam is napokig járkáltam itt, mert nehéz betelni a látvánnyal: kinyílt a tér és a három épület látványa sokkal szebben tárul fel, ez még a kétkedőket is meggyőzte." Fontos szempont volt az is, hogy a megújult tér belseje minél nagyobb lehessen, ezért a villamosok a szélein kaptak helyet, az autók pedig gyakorlailag nem hajthatnak majd be ide a jövőben. A tervek és az eddig látottak minket meggyőztek, a helyszín magáért beszél - ezt hamarosan minden budapesti és ide látogató testközelből is megtapasztalhatja.
További infók, rengeteg archív és új fotó, érdekes infók itt! A címsor mellett szereplő fotó készítője Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője. További csodaszép fotókért kattints ide!
