1. A névadás
1932 óta hívják hivatalosan Hősök terének, neve azóta egyszer sem változott.
2. Az első épület
A Hősök terén ma látható épületek közül elsőként a Műcsarnok készült el, melyet 1896-ban adtak át.
3. A Feszty-körkép
A mai Szépművészeti Múzeum helyén állt rotundában (kerek épületben) 1894 és 1899 között a Feszty-körkép volt kiállítva, a 15 méter magas és 115 méter széles panorámaképet Ferenc József császár is megnézte.
4. A millenniumi emlékmű
A magyarok Kárpát-medencébe érkezésének 1000. évfordulója (1896) előtt tisztelgő ezredéves (millenniumi) emlékmű csak 1929-re készült el teljesen, noha az építését már 1896-ban elkezdték.
5. „Gyalog-szobrok” helyett lovas szobrok
Zala György szobrász a hét vezért eredetileg „gyalog-szobrokkal” akarta ábrázolni, de Thaly Kálmán tiltakozására („a kiválólag lovas nemzet fővezérét, a honalapító fejedelmet »bakává« ne tegyük”) elállt szándékától.
6. Gábriel arkangyal szobra
A millenniumi emlékmű oszlopának tetején álló, 4,8 méter magas Gábriel arkangyal-szobor elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját. Egy legenda szerint Gábriel arkangyal megjelent II. Szilveszter pápa álmában, és sugallatára adományozta a pápa Istvánnak a Szent Koronát.
7. A honvédzászlók hazatérése
Mikor az 1848/49-es szabadságharc során az oroszok birtokába került honvédzászlókat 1941-ben visszaadta Magyarországnak a Szovjetunió, a Hősök terén tartották az átadási ünnepséget.
8. A Habsburg-szobrok eltávolítása
A II. világháború után a Habsburg-uralkodók szobrainak helyére a magyar függetlenségi harc Habsburg-ellenes alakjai kerültek (Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos). Bocskai és Bethlen szobra addig a Köröndön (ma Kodály körönd) állt. Érdekesség, hogy Bocskai és Bethlen szobrát (nyolc másik mellett) 1897-ben éppen Ferenc József ajándékozta Budapestnek.
9. Mária Terézia szobra
Mária Terézia restaurált szobra 2011 óta a gödöllői Grassalkovich-kastély parkjában látható. Előtte a Szépművészeti Múzeum aulájában állt. 1911-ben került ki a Hősök téri kolonnádra, 1919-ben eltávolították, a Horthy-rendszerben visszatették, Budapest szovjet ostromakor megsérült, majd az 50-es években Thököly Imre szobra került a helyére.
10. Letakart szobrok
A Tanácsköztársaság idején, 1919. május 1-jén az uralkodók bedeszkázott szobrait vörös drapériával vonták be (miután az öt Habsburg-szobrot eltávolították), a millenniumi emlékoszlopból pedig obeliszk lett, ami elé, illetve Árpád vezér bronz lovas szobra fölé egy 7 méter magas, gipszből készült hármas szoborcsoport került (középen Karl Marx, jobbra tőle egy vasmunkás, balra pedig egy bányamunkás), ami érdekes módon ugyanannak a Zala Györgynek az irányításával készült el, mint a letakart szobrok.
+1 Az artézi kút és a Gloriette
A Hősök terén a 19. század végén egy artézi kút állt, melynek emléktáblája ma is látható a Hét vezér-szoborcsoport előtt. Kezdetben egy deszkabódét építettek a 971 méter mély kút fölé, majd 1884-ben ezt felváltotta az Ybl Miklós által tervezett ivókút, a Gloriette, amely 1898 óta kilátóként a Széchenyi-hegyen áll.
Források:
- Budapest Lexikon, Akadémia Kiadó, 1993
- Budapesti utcanevek A–Z, szerk. Ráday Mihály, Corvina Kiadó, 2013
Gerő András: A nemzet oltára az ország fővárosában: az ezredévi emlékmű Budapesten - Kerekes Zoltán: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hadi zászlói, Hadtörténeti Közlemények, 19. évf. 4. szám (1972)
- Ligetfali György – Majkó Zsuzsanna: Városliget lexikon, Városháza Kiadó, 2017
- Markója Csilla: „Vörös posztó”. Városinstalláció 1919. május 1-én a források tükrében
- Rudolf Dániel: Tényleg a pápa adományozta István királynak a Szent Koronát?, Dívány, 2022. augusztus 20.
Siposné Kecskeméthy Klára – B. Kalavszky Györgyi: A Ludovika, Zrínyi Média - Dr. Thaly Kálmán: Az ezredévi országos hét emlékoszlop története, Pozsony, 1898
- Török András: Budapest könyv, Park Könyvkiadó, 2023
(Borítókép: Kálló Péter - We Love Budapest)
