Az régóta téma, hogy már egészen kis kortól kéne tanítani a gyerekeknek pénzügyi ismereteket, hogy aztán felnőtt fejjel pontosan tudják, hogy mit csinálnak, amikor pénz van a kezükben a szó rendes és átvitt értelmében – hogy egy egyszerű adóbevallás se okozzon gondot, és ne úgy nézzünk rá, mint egy kínaiul írt szövegre. Bár a Pénzmúzeumban ottjártunkkor nagyrészt gyerekcsoportok tartózkodtak, és érezhetően elsősorban rájuk, a fiatalokra épít az intézmény, mégis azzal a tanulsággal távoztunk a 2400 négyzetméter területű múzeumból, hogy annak alapos megtekintése a felnőtteknek sem ártana. És nemcsak azért, mert érdekes mindaz, amit látunk, hanem legalább annyira azért is, hogy pénzügyileg tudatosabban viselkedjen minden felnőtt.
Pénzmúzeum már korábban is létezett (a Bajcsy-Zsilinszky úton), azonban 2014-ben megszűnt. Az új a réginek az utódja, látványosabb, interaktívabb, színesebb és professzionálisabb kiadása. A múzeum hivatalos címe Krisztina körút 6., ha a Széll Kálmán tér felől érkezünk, akkor a Sándy Gyula közből is beléphetünk a múzeum épületébe, amiről most nem ejtenék külön szót, mert a szépen felújított, különleges épülettel egy másik cikkben fogunk foglalkozni. Azért is érdemes a Széll Kálmán tér felől érkezni, mert akkor előzetesen megtekinthetjük a kiállítást záró részen felállított, stilizált aranyrudakból felépített Aranyvonatot, ami igazán az utcáról látható, és ami nem pontosan úgy néz ki, mint a legendás előd, inkább csak jelképezi azt. Mindenesetre monumentális alkotás, ami jól mutat, és akár a Pénzmúzeum jelképeként is felfogható.
A több szintet is elfoglaló állandó kiállítás – amely A pénz útja nevet viseli – a föld alól indul, ez a rész a magyarországi nemesfémbányászattal foglalkozik, ezért egy aranybányának rendezték be. Itt kapjuk meg – amennyiben nemcsak nézelődnénk, hanem a kiállítás interaktív előnyeit is igénybe vennénk – a mágneskártyánkat, amivel első körben bejelentkezünk a számítógépes rendszerbe, majd az öt nagyobb egységre, csomópontra felosztott kiállítás során tallérokat gyűjtögethetünk rá az egyes állomások különböző feladatai segítségével.
A kiállítás helyes útirányát egyébként a padlón végigfutó ún. „aranyfonál” mutatja, ennek mentén kell haladni. Akinek nincs kedve lépcsőzni, lifttel is közlekedhet az egyes szintek között, a lift pedig stílszerűen – kívül és belül egyaránt – színarany(színű). Idetartozó információ, hogy a Pénzmúzeum akadálymentesített, úgyhogy a mozgásukban korlátozottak is kényelmesen végighaladhatnak a kiállításon, amit ugyanúgy élvezhetnek, mint bárki más.
Az első csomópont arról mesél, hogy mi van, ha nincs pénz, mi válthatja ki. A különböző (jórészt természeti) népek fizetőeszközeivel ismerkedhetünk meg, melyek között az állatbőrtől az apró kövekig mindenféle megtalálható. A második csomópont a pénz történetéről, megszületéséről, fizetőeszközzé válásáról mesél. A harmadik csomópont a bankokkal foglalkozik, a negyedik többek között a globalizálódó pénzvilággal, a virtuális fizetőeszközökkel és az online kereskedelemmel, míg az ötödik, záró rész a pénzben nem mérhető, sportolók, tudósok és művészek által létrehozott értékekkel. De ez a rész mesél az Aranyvonatról is, és
itt foghatunk a kezünkbe egy aranytömböt, ami nem nagy, viszont nehéz és nagyon értékes: 250 milliót ér.
itt foghatunk a kezünkbe egy aranytömböt, ami nem nagy, viszont nehéz és nagyon értékes: 250 milliót ér.
A Pénzmúzeumban játszva tanulhatunk meg bánni a pénzzel, és ez, valljuk be, jó pár felnőttre is ráférne, nem csak a gyerekekre. Ahogy az sem árt meg egy felnőttnek, ha kicsit gyerek lehet, és nemcsak azzal tölt el hosszú perceket, hogy a világ különböző és a magyar történelem összes fizetőeszközét végignézi, hanem azzal is, hogy olyan pénzt nyomtat, amin a saját arcképe szerepel. Vagy a macskájáé/kutyájáé. De az is érdekes felfedezés, amikor egy szupernagyító segítségével a papírpénzeken látható ábrák részleteiben merülünk el.
Őszintén szólva kicsit tartottam a Pénzmúzeumtól, méghozzá azért, mert bár nyitott ember vagyok, de az embereknek pont abba a csoportjába tartozom, akik száraz és unalmas dolognak tartják a banki-tőzsdei-pénzügyi világot. Ha meg nem is világosodtam, amikor kiléptem a Pénzmúzeum ajtaján, a bennem élő kép jócskán árnyalódott: már sem száraznak, sem unalmasnak nem tartom ezt a világot. Jóval több minden bújik meg egyetlen kracjár mögött, mint csak annyi, hogy veszek érte valamit.
Köszönjük a tárlatvezetést Aros Lillának, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont vezető kiállításszervezőjének.
A Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont nyitvatartása:
Hétfőn: 9:00–17:00 (iskolai csoportok: 9:00–14:00, egyéni látogatók: 14:00–17:00)
Kedden: zárva
Szerdán: 9:00–17:00 (iskolai csoportok: 9:00–14:00, egyéni látogatók: 14:00–17:00)
Csütörtökön: 9:00–19:00 (iskolai csoportok: 9:00–14:00, egyéni látogatók: 14:00–19:00)
Pénteken: 9:00–17:00 (iskolai csoportok: 9:00–14:00, egyéni látogatók: 9:00–17:00)
Szombaton és vasárnap: 10:00–18:00
A belépés ingyenes, de előzetes időpontfoglalás szükséges.
