A magyar Szilícium-völgyként is emlegetett óbudai irodaparkot két évtizedes története és helyszín ezt megelőző, ókorig visszanyúló múltja teszi a város egyik legkülönlegesebb helyszínévé. A szomszédban fekvő Aquincum mellett elhaladva, ha akarnánk, se felejthetjük el, hogy ezen a helyen állt a Római Birodalom Pannónia provinciájának központja, és a föld mélyéről a mai napig kerülnek elő értékes leletek.
Az épületek fölött elnézve pedig azonnal látjuk a magányosan égbe törő kéményeket, és hátrébb az ikonikus gázgyári tornyokat is. Az Óbudai Gázgyár 1913-ban nyitotta meg kapuit, és elképesztően hatékony, új és korszerű technológiákkal egészen 1984-ig működött.
Végül másfél évtizedes elhanyagoltság után fedezte fel magának a környéket a Graphisoft szoftvercég, amikor új irodahelyszínt keresett magának, ahol megteremthetik azt az ösztönző és kellemes munkakörnyezetet, amit ideálisnak és vonzónak gondolnak a dolgozóik számára is, és ami már önmagában is alkalmas akár arra is, hogy itthontartsa vagy idecsábítsa a tehetségeket. A III. kerületi Graphisoft Park 1998-ban kezdett kiépülni, és park, a maga 75 ezer négyzetméterével mára már rég túlnőtt az alapító szoftvercégen, és bár a név azonos, két külön cégről van szó.
Még amikor úgy tűnt, jóval kisebb beruházás lesz, akkor is fontosak voltak azok az alapelvek, amelyek a mai napig meghatározzák a környék arculatát. Az akkor még elhanyagolt rozsdaövetenek számító terület kiválasztása mellett az egyik fő indíték a Duna közelsége volt, és azok a lehetőségek, amiket a befektető már akkor meglátott. Hiába, hogy lassítja az építkezéseket a kötelező régészeti feltárások menete vagy éppen a Duna miatt az egész terület alatt húzódó mélygarázsok építése is jóval költségesebb, de a bejárást vezető alapító, Bojár Gábor szerint ezek az áldozatok eltörpülnek amellett, hogy cserébe milyen környezetben lehet dolgozni.
Már az első irodaházak tervezése során fontos volt, hogy az épületek magassága például továbbra sem haladhatja meg a park fáiét, a beépítés is alacsony maradt, a gépkocsik pedig a föld alá kerültek, hogy a felszínen a zöld domináljon. Ahogy már említettük, a Graphisoft Parkot kezdetben a szoftverfejlesztő névadó cég (építészeknek ismerősen csenghet az ArchiCAD, amit szintén ők fejlesztettek ) kezdte el kiépíteni saját magának, de mára már több mint 80 cég bérel itt irodát, és legalább ötezer ember dolgozik a parkban.
Az első bérlők között volt a szoftveróriás Microsoft is, akiknek azóta is itt a székhelyük, csakúgy, mint a 2001-ben érkező Canon, a 2005 óta bérlő SAP vagy a meghatározó gyógyszeripari szereplő Servier is, amely első, Franciaországon kívüli kutatólaborját nyitotta meg itt.
A parkban az épületek tervezésekor meghatározó volt a szomszédos ipari műemlék építészeti öröksége is. Az eddigi épületek tervezői között olyan építészirodák szerepelnek, mint az Építész Stúdió Kft. vagy az Iparművészeti Múzeum felújítását és bővítését is tervező Vikár és Lukács Építész Stúdió és a RADIUS B+S csapata, akik a legújabb részeket, 2017-ben az Év Új Ingatlanfejlesztése díjat nyert új Fogadóépületét – amit mi is bejártunk nemolyan régen – és a most átadott déli parkrészt is tervezték, amely az új irodaterületek mellett egy kollégiumnak is helyet ad.
Ennek a tömbökre tagolt, de folyosókkal összekötött szárnynak a homlokzatán alkalmazott fekete, sötétszürke és élénk narancssárga burkolatok színvilágukban és hangulatban érezhető egységet próbálnak létrehozni a park egészével, de a tervezett épületeknek mégis friss, egyéni és újszerű karaktert biztosítanak.
A Fogadóépületet Startup Háznak is nevezik, mivel a felsőbb szinteken a Graphisopft saját irodái mellett arra is lehetőség van, hogy a kisebb cégek helyet béreljenek, ezzel is biztosítva például a növekedéshez, fejlődéshez elengedhetetlen kapcsolatokat, ami a környező, nagy cégek közelségéből adódik.
Az épületeket elnézve érdekes látni, hogy melyik korszakban hogyan viszonyultak az ipari örökséghez – hol az épületek téglaborításában, máshol a belső terek kiképzésében idézték meg a szomszédos gázgyári múltat, míg a legújabb épületek elszakadni látszanak ettől a didaktikus vonaltól, mint pédául a Fogadóépület speciális üvegborítása, a S39 Hybrid Design alkotása, amely a parkot átható technikai innovációnak látványos művészeti eszközökkel való kifejezése.
A dolgozók környezetét nem csak irodaépületek, sőt éppen nem csak azok teszik igazán különlegessé, hanem a körülöttük elterülő hatalmas, nem egy helyen zegzugos park, a Duna-parti sétány, a munka utáni hajójárat, ami tíz perc alatt bent van a Batthyány téren, a rengeteg kantin, kávézó és étterem, mint a PARK cafe & kitchen, a My Little Melbourne-család legújabb tagja, a Fragola, a Hummus Bar vagy a különböző foodtruckok.
Szintén itt működik a felújított műemléki épületekben az IBS (International Business School) és a Bojár Gábor alapította AIT (Aquincum Institute of Technology) is, ahonnan a diákok nem egyszer az utánpótlást is biztosítják az itt működő cégeknek.
