2017 Szabó Magda emlékéve: az írónő 1917. október 5-én született és 2007. november 19-én halt meg, most van tehát születésének 100-ik, halálanak 10. évfordulója. Több intézmény is megemlékezik az évfordulóról, a Petőfi Irodalmi Múzeum kis kamarakiállítása például az életrajzzal szorosan összefüggő irodalmi alkotásokon keresztül mutatja be az írónő életét, az Operettszínház pedig az Abigélből készült musical apropóján. Egykori iskolájában, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában pedig emlékház és kiállítás nyílt nemrég.
Utóbbi fontos helyszín volt az írónő életében és regényeiben; szigorú, zárt, keresztény puritán erkölcsökre épülő világát legnépszerűbb regényében, az Abigélben is megidézi. A mű népszerűségével vetekszik az a négyrészes tévésorozat is, amelyet 1978-ban forgattak Szerencsi Éva, Ruttkai Éva, Bánfalvy Ágnes, Piros Ildikó, Básti Lajos főszereplésével, Zsurzs Éva rendezésében, és amelyhez maga az írónő írta a forgatókönyvet.
A forgatás végeztével a díszletek és a jelmezek a Magyar Televízió raktárába kerültek, és az MTVA a jubileum beköszöntével elérkezettnek látta az időt, hogy maga is megemlékezzen Szabó Magda árkodi leánynevelő intézet falai közt játszódó klasszikusáról. A kiállításon beülhetünk a régi padokba, beöltözhetünk Vitay Georginának vagy Zsuzsanna testvérnek, helyet foglalhatunk Torma Gedeon irodájában és használhatjuk a telefonját is. Ezeknél a könyvtári lámpáknál gubbasztottak a lányok, ebből a gramofonból szólt a zene, mikor az utolsó részben, a megszállás előtti estén táncolni kezdtek a lányok az iskola ebédlőjében. Szabó Magdáról készült tízperces kisfilm, werkfotók színesítik a tárlatot, a vetítőteremben magát a sorozatot is meg lehet nézni.
A könyvbeli város, Árkod a valóságban nem létezik, bár leginkább a református Debrecen feleltethető meg neki. A sorozatban budapesti és váci helyszínekből keltették életre, az iskolát pedig az angolkisasszonyok egykori, Váci utcában álló rendháza „alakította”, míg a kőkorsós Abigélt egy 1814-ben készült szobor. Egy belvárosi lakóház udvaráról vették kölcsön, és a forgatást követően vissza is vitték az Október 6. utcába. (A kiállításon nem ezt, hanem a Nagy könyv című vetélkedőhöz készült alkotást láthatjuk.)
A kiállítás elég kicsike, viszont megéri felkeresni a Nemzeti Múzeum mögötti Pollack Mihály téren, mert a belépővel a Rádió-és Televíziótörténeti Kiállítóhely meglepően izgalmas állandó kiállítást is meg lehet nézni. Ottjártunkkor nyüzsgött az iskolásoktól, amin nem csodálkoztunk, hiszen a régi távközlési eszközöket, muzeális rádiókat, tévéket interaktív módon bemutató tárlat sok újdonsággal szolgálhat annak a generációnak, amely már nem használ kazettákat, és valószínűleg gramofont se nagyon láttak még élőben. Az ő nyelvükön „beszél” a tárlat, minden kiállított tárgyhoz tartozik QR-kód, hang-, kép- és videóanyag, és a hordozható tablettel megidézhetjük az elmúlt korok emlékét.
