„Személy szerint hiszek abban, hogy csodák irányítanak minket, hogy csodák közt élünk. Ha nem lennének csodák körülöttünk, nem sokat érne az életünk.” – nyilatkozta a rendező, amikor a film egyik fő témájáról faggatták. Majd hozzátette: „a repülés fantasztikuma mindannyiunkat érdekel. Álmodunk róla, vágyunk rá. Klasszikus mesei toposz, melyet egy nagyon mai, aktuális környezetbe helyezünk. Hosszú évekkel ezelőtt olvastam Beljavevtől egy orosz ifjúsági regényt, aminek nagyon megfogott a kiindulópontja. Többek között ez volt az első inspirációs alapja az eredeti forgatókönyvnek.”
A levitáció filmbéli fontosságát jól jelzi, hogy nem CGI-jal, azaz számítógépes utómunkával oldották meg a megjelenítését, hanem egy teljesen újszerű technikai megoldással. Mundruczó kifejtette, hogy nem szerette volna, hogy a repülés „szuperhősszerű” legyen, a karakterek így inkább lebegnek, amit egy összetett függesztett kameramozgással (és rengeteg próbával) oldottak meg. A stáb tagjai szerint így a nézők sokkal valóságosabb módon élhetik majd át a levitáció csodáját. Az Aryaan Dervishit alakító Jéger Zsombort elnézve – ahogy játszi könnyedséggel emelkedik fel s alá – erre tényleg minden esély megvan.
A stáb tagjai számára fontos volt, hogy ha már a kontextust a menekültválság adja, migránsok is szerepeljenek a filmben – ami viszont egyáltalán nem volt egyszerű feladat. A legtöbben ugyanis nem akartak szerepelni, aki pedig mégis, az időközben továbbállt. Végül Dervishi mellett a Stern Gábort játszó Merab Ninidze is kötélnek állt, mellettük pedig olyanok szerepelnek majd a Felesleges emberben, mint a legszebb magyar rókatündér, Balsai Móni, Haumann Péter és Cserhalmi György. Mundruczó ennek kapcsán elmesélte, hogy a migráció kérdése négy-öt éve foglalkoztatja már, készített egy videóinstallációt is (Schubert Winterreise című művéhez kapcsolódóan), de akkoriban még nem gondolta volna, hogy egyszer ide jutunk.
A forgatókönyv első, három évvel ezelőtti változatának első sora ez volt: „valamikor a jövőben...”. Az elképzelt történetből azóta felkavaró valóság lett, a rendezőnek pedig célja, hogy a realitást és a fantasztikumot ötvözve bemutassák az események komplexitását, valamint hogy rávegyék a nézőt arra, hogy feltegyen magának olyan kérdéseket, mint hogy mit jelent ma európainak lenni, mit jelent számunkra a csoda, az irracionális, a természetfölötti. Létezik-e közös hit, ami összekötheti az emberiséget?
A témához kapcsolódóan Mundruczó kijelentette, hogy számára teljesen irreleváns, mennyi film készül ebben a témában, mert ő ezt az egy filmet akarja elkészíteni. Ami ráadásul nemcsak a menekültválságról szól, hanem arról is, hogy a csoda jöhet a legváratlanabb helyekről is. Illetve arról, hogy mindenkinek személyesen önmagával kell elszámolnia arról, miként dönt bizonyos sorsfordító helyzetekben, vagy akkor, ha szembetalálja magát valami olyannal, amelynek a létezésében soha nem hitt.
A forgatás várhatóan augusztusig tart majd, főleg budapesti helyszíneken, és jövőre láthatjuk majd a mozikban.
