Korábbi cikkünkben már beszámoltunk róla, hogy a felújítás igencsak sürgetővé vált, hiszen a templom főlépcsője tönkrement, az északi toronyról hullik a vakolat, és a templom környezete is rendezésre szorul.
A Feneketlen-tónál az utóbbi években több fejlesztés is megvalósult, például a gimnazisták örömére olyan futópálya, amely mellett profi tesitanár legyen a talpán, aki a nádas mögött észreveszi az elcsalt köröket, az óriási közönségigényt kielégítendő készült itt kacsatáp-automata, illetve a játszótéren a szülői életet szimbolizáló baba-mama libikóka: egyszer fent, másszor lent.
Az évek során sok új ötlet összegyűlt, amivel nemcsak az épületegyüttes, hanem az egész környék nyerhetne, és egy festői, ugyanakkor jól használható, központi parkot kaphatna, ezzel jól illeszkedne a Budai Parkszínpad vagy a tó körüli sportfejlesztések irányához.
A két sisakos torony elválaszthatatlanul az újbudai városkép részévé vált, nem csoda, hogy a kerület logójához is ezt a motívumot választották. Az egész koncepciót a Madách téri téglaházak tervezője, Wälder Gyula rakta le még az 1920-as években.
A hegy és tó nemcsak a föld alatt, hanem afölött is egy vizuális egységet alkot – ebbe az egységbe képzelték bele nagyjából száz éve azt a neobarokk épületegyüttest, amely a tó fölött állva, azzal egy kompozícióban akár a "budai Versailles" is lehetne. A templom mellett található a gimnázium épülete is, sőt, az eredeti tervek szerint még egy harmadik tömb, a rendház is elkészült volna, de ez a háború miatt végül nem valósulhatott meg. Az eredeti épületeket egy szobrokkal díszített oszlopsor kötötte volna össze a tervek szerint.
Ebben az esetben is annak drukkolhatunk, hogy a hívek mellett az építészek imái is meghallgattassanak, és a templomépület önálló felújítása helyett készüljön egy nagyobb területet felölelő koncepció annak érdekében, hogy a szerzetesrend épülete a környezetéhez harmonikusan csatlakozzon: így talán nem a síneknél érne véget a tóparti séta, nem lenne templom és esküvő utáni „sínen mászás”, és bokorugrás nélkül is meg lehetne érkezni a park felől is.
A parkoló autók, a villamossínek, a szép lépcsősor előtti tér és a Feneketlen-tó helyzetének egységes rendezése méltóvá tehetné a szűk környezetet arra, hogy a Móricz Zsigmond körtér meghosszabbításaként a kerületiek, valamint a környékbeli egyetemisták és gimnazisták egyik találkozóhelyévé váljon. A Móriczot uraló punkok kéregetése és a három-bőrövet-egy-áráért szolgáltatás percenkénti hangosbemondása között végre lehetne úgy nyugodt találkozót megbeszélni a környékre: "fussunk össze a cisztereknél".
