A Lánchíd pesti hídfőjénél, a Széchenyi téren található Magyar Tudományos Akadémia 1825 óta a legnagyobb hazai koponyák munkahelye, a balneológusoktól a heraldikai szakembereken át a pszicholingvisztika specialistáival bezárólag. Az alapító Széchenyi István, „a legnagyobb magyar” az akkor még Magyar Tudós Társaság néven futó intézménynek két dolgot adott: egyévi teljes jövedelmét és a tudományos eredmények terjesztésének feladatát. Nem véletlen, hogy „cserébe” az Akadémia a Széchenyi feleségét ábrázoló festményt használja logóként egy örök érvényű szlogennel: „Borúra derű!" Maga az épület jóval az alapító főnemes halála után, csak 1865-ben készült el, de a tervező Ybl Miklós életművének talán egyik legszebb darabja lett az Operaház és a Budavári Palota mellett. Az 1826-ban alapított MTA Könyvtára az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára. Modern könyv- és folyóirat-gyűjteménye a külön gyűjteményekkel – Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, Mikrofilmtár – együtt több mint 2 millió könyvtári egységet tesz ki.
