2025 novemberében, Makovecz Imre 90. születésnapján nyílt kiállítás a Műcsarnokban. Az Angyalok és építészet – Makovecz Imre 90 az építész szellemiségét, hitét, képzelőerejét és építészeti alkotásait ismerteti meg a látogatókkal, miközben rajzok, makettek, fotók és videók adnak egyfajta képet az alkotóról. Makoveczről mindenkinek eszébe jut valami: kinek a furcsa, mesebeli vagy más dimenziók díszletei, kinek a politika, kinek a vallás vagy a népiesség, és lehet őt szeretni vagy nem szeretni, ám alakja megkerülhetetlen a magyar építészetben. De ki is volt ő, és van-e budapesti épülete?
Korai tervek
Makovecz Imre épületeit belengi egy sajátos hangulat, amit elég nehéz megmagyarázni, ráadásul a házakat látva sokszor olyan érzésünk támad, mintha ezek egy
másik dimenzióból érkeztek volna.
Bár én személy szerint egynéhány épületét A Gyűrűk Ura univerzumában is el tudnám képzelni, a kiállításon látott montázsai alapján nem is olyan meglepő ez az asszociáció, hiszen itt olyan kép is volt, ahol a fákat antropomorf alakokként ábrázolta – arcot, kezet, lábat adott nekik –, mintha csak entek lennének. Noha alapvetően mindenki a hagyma- és a tulipánformát, a rengeteg fát, az égbe törő csúcsokat és az élőlényekhez hasonló épületeket társítja Makoveczhez, eleinte még más irányokban mozgott, bár a természet már ekkor is szervesen kapcsolódott építészetéhez.
Makovecz gyerekkori nyarait Zalában, apja szülőfalujában, Nagykapornakon töltötte, ami megalapozta a természet iránti mély érzékenységét. Korai munkái között böngészve a legkülönfélébb épületeket találjuk, amelyek még nem a jól ismert motívumokat hozzák, hanem a kísérletezés és az önálló hang keresésének izgalmas példái. Így a velencei Cápa vendéglő (1964), a tatabányai Csákányosi csárda (1966) – ezek a magyar népi építészet megújítását mutatják – vagy a sárospataki Bodrog Áruház (1962), ami inkább a brutalista épületekkel rokon. Ám az építész már ekkor is képben volt az organikus építészettel, és igyekezett úgy tervezni, hogy épületei szinte kinőjenek a természetből.
Organikus építészet
Makovecz Imre az organikus vagy szerves építészet egy sajátos verzióját képviselte itthon, de mit is jelent ez az építészeti mozgalom? Pontos definíciója nincs, és nem is egyenlő a népieskedő építészettel. A szerves építészet elvei szerint az épület természetesen nő ki környezetéből, harmonikusan illeszkedik arra a helyre, ahova tervezték, felhasznált anyaga, mérete és filozófiája szempontjából is. De valójában
az organikus építészet értelme az, hogy az ember mint élő, „organikus” lény igényeihez és életéhez természetesen igazodó terek szülessenek, a terek és A térkapcsolatok a bent zajló életnek a természetes áramlását tegyék lehetővé.
A szerves építészet egyik legismertebb alkotója, illetve példája Frank Lloyd Wright Vízesés-háza, az építész gondolatai, munkái Makovecz Imre munkásságára is nagy hatást gyakoroltak, ahogy Rudolf Steiner és az általa tervezett Goetheanum.
Kora tavasz volt, s reggel, mikor fölkeltem, kinéztem az ablakon – ez az emeleten volt, s egy domb húzódott előttem –, ködös idő, és én egy baromi nagy elefántot láttam fönt a hegyen – elefánt, nem tudom másként jellemezni, félig élőlény, félig kövület, fönt állt a hegyoldalban. (...) És tényleg, minden elképzelést felülmúlt a látvány mint építészeti példa vagy táj, vagy akárminek nevezhetem, mint valami, ami a világban látható, és számomra felejthetetlen azóta is ez az első benyomás – részlet Beke László és Makovecz Imre beszélgetéséből.
Lényszerű építmények
Nem véletlenül juthat eszünkbe Makovecz egy-egy munkájáról, hogy valami furcsa lényt nézünk, ugyanis az építész alapvetően antropomorfizálta azokat. Házai követik az emberi test alakzatait, leginkább az arc berendezését, így sokszor azon kapjuk magunkat, hogy nemcsak mi figyeljük ezeket az épületeket, de ők is néznek bennünket. Makovecz így vall saját házairól:
Az én építészetem humanizált építészet, emberközpontú. Mindig az arc berendezésére, fiziognómiájára figyelek, mert nemcsak a kifejeződés helyét, hanem a formáját is megtalálom benne. Az én számomra attól olyan érdekes a világ, hogy azt látom meg benne, amiből az Úristen kivonult. Az emberi arc imaginárius földrajz. Ezért hasonlítanak az épületeim az ember arcára, fejére, a háztető meg az agykoponyára. A házaimat látó házaknak neveztem el. Szemük van, szemöldökük, orrféléjük is; mindezzel a belső lényeget szeretném kifejezni, azt, hogy az épület lény...
Budapesti és környéki épületek
Bár az ikonikus Makovecz-épületek közül sokat nem a fővárosban fogunk találni, azért itt is van jó néhány megépült munkája, illetve Budapestre tervezte a fő műveként emlegetett Feltámadás Templomát (eredeti nevén Szentek és Kárhozottak Temploma), ám ez végül nem épült meg. A XII. kerület az Apor Vilmos téri, félkészen maradt templom befejezésére hirdetett meghívásos pályázatot, ezt nyerte meg monumentális templomtervével Makovecz.
Míg a Makovecz Imre Alapítvány kiemelt figyelmet szentel ennek a munkának és keresi a lehetőséget a megépítésre, addig az építész két másik templomterve felépült a fővárosban (igaz, csak halála után): Rákoskerten a Mennybemenetel temploma és Pesterzsébeten az Összetartozás temploma.
Érdemes megemlíteni a Farkasréti temető ravatalozóját, ami egy ember gerincét, bordáit idézi – ha valaki nem tud mit kezdeni Makoveczcel, azért azt érdemes elismernie, hogy ez tényleg egy zseniális alkotás. Makovecz a saját maga és felesége számára tervezett lakóházának elkészültét már nem élhette meg, a csigaházat idéző épületben ma a Makovecz Központ és Archívum működik. A Kis-Hárs-hegy kilátója – Makovecz Imre-kilátó – is Makovecz tervei szerint épült 1977-ben, amikor a Pilisi Parkerdő főmérnökeként dolgozott.
Budapest közelében is megtaláljuk épületeit, például a pilisszántói Boldogasszony-kápolnát, ami azért is különleges, mert nem fából, hanem teljes egészében mészkőből épült. A régi bánya peremén álló szakrális épületet Makovecz nem egyedül, hanem egyik tanítványával, Őrfi Józseffel tervezte. A piliscsabai Stephaneumot az egykori pázmányos bölcsészek biztosan ismerik, s bár a campus az egyetem Palotanegyedbe való költözésével elhagyottá vált, érdekes kísérlet volt arra, hogy az organikus irányzat épületei hogyan tudnak egy helyen, egységesen funkcionálni.
Különös épületei, az építészetről vallott gondolatai, illetve oktatói és közösségszervezői tevékenysége miatt mindenképpen a magyar építészet meghatározó alakja, akinek tevékenységét még akkor is érdemes áttekinteni, ha alkotásai számunkra esetleg megfoghatatlanok.
(Borítókép: We Love Budapest)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
