Svábok, tótok, művészek
A Dunakanyar egyik legszebb településének hosszúra nyúlik a története – több adat utal arra, hogy a XIII. század közepén a településen keresztülfutó Malom-patak völgyében bencés kolostor állt. A név is innen jön: az esztergomi érsek által adományozott területre valószínűleg a Baranya megyei Szöbegény bencés kolostorból érkeztek a szerzetesek. A kolostor a XV. századra elnéptelenedett, a körülötte kiépült két pici települést a törökök teljesen kipusztították. A település és környéke egy évvel Buda visszafoglalása előtt szabadult fel a török uralom alól, új gazdája pedig, Bécs hős védője magyar és tót favágókkal népesítette be a környéket – meg persze katolikus svábokkal, akik hajón érkeztek az új hazába. A legismertebb legenda szerint erre utal Zebegény neve is – az érkező hajósok a hegynek nekirohanó Dunát látva azt hitték, itt kezdődik a tenger, és így kiáltottak fel: See beginn. Zebegény életét a váci vasútvonal megépülése pezsdítette fel; egyre több, főleg fővárosi lakos vásárolt itt telket és építtetett nyaralót, villát. 1910-ben épült fel a Kós Károly és Jánszky Béla tervezte, szecessziós stílusú Havas Boldogasszony-templom, ami nemcsak a település modern kori arculatát, de a jövőjét is meghatározta. Kós után egyre több művész jelent meg a településen, Szőnyi István festőművész révén pedig a húszas évek legtöbb jelentős festője töltött itt hosszú heteket a nyár folyamán. Zebegény ma is népszerű mind a kirándulók, mind a kiköltözők között – bár az ingatlanárak az eget verik –, hiszen természeti adottságai a beépítések ellenére is páratlanok.
Mivel menjünk?
Zebegény, akárcsak a Dunakanyar többi, part menti településének elérése vonattal a leggyorsabb – a Nyugatiból óránként jár vonat, és 50 perc a menetidő, ha épp nem szakad le a támfal egy hirtelen jött eső miatt, vagy esik egy kis hó. Ha ráérősek vagyunk, akkor szezonban – áprilistól – és hétvégén hajóval is eljutunk ide. Ha kényelmesek vagyunk, akkor autóval is érkezhetünk, bár jóval tovább tart, mint a vonat. Jó megoldás még a bicikli is: ha Gödnél leszállunk a vonatról, nemcsak csodálatos tájak mellett kerekezünk el, de a sportot is kipipálhatjuk.
Ki a zöldbe!
Zebegény mindenféle igényt kielégít, ha természetjárásról van szó, az egyszerűbb erdei sétáktól a kaptatósabb kirándulásokig. A falu főteréről indulva 1,5-2 óra alatt elérünk a Hegyes-tetőn lévő Julianus-kilátóig. A Hegyes-tetőt több irányból is meg lehet közelíteni, Nagymaros felől Dömös irányából, ami gyakorlottabb túrázóknak ajánlott, illetve az erdőn át, Zebegény központjából. A zebegényi indulás végig az erdőn át visz, hátulról kerüli meg a Hegyes-tetőt, így kimarad a túra közbeni páratlan kilátás – cserébe kevésbé gyakorlott túrázók is eljutnak a pazar panorámát kínáló Hegyes-tetőre. A kb. 5,5 km-es túrát gyerekekkel, idősebbekkel is bevállalhatjuk. Ha visszafele nehezíteni akarunk, akkor Nagymaros vagy Dömös felé is leereszkedhetünk.
Ha nincs kedvünk ennyit sétálni, Zebegényben sokkal kisebb célok is elérhetőek – a falu főterétől 15 perc sétára találjuk a Kós Károly-kilátót és a mellette lévő Trianon-emlékművet – ez a táv kisgyerekkel is könnyen teljesíthető. A falu központjából indulva elhaladunk a Sziklakápolna mellett, majd pár kanyar után fenn is vagyunk a Trianon-emlékműnél. A pár méterre, ugyancsak a Kálvária-dombon található kápolnát 1853-ban magánadományokból építették, és ha nem sétálunk tovább a domb platóján lévő Kós Károly-kilátóig, akkor követhetjük a dombra felfutó út mentén lévő stációkat, így a temető mellett érünk vissza a faluba.
Ha maradunk a Kálvária-dombon, akkor felmászhatunk a 2015-ben átadott kilátóba, ahonnan Zebegényt és a szemben lévő Dömöst, Pilist és Pilismarótot láthatjuk madártávlatból. Ha van még kilométer a lábunkban, akkor a Kós Károly-kilátó mellől induló turistaúton haladva jutunk el a Hegyes-tetőre.
Kisebb, a falu egykori nyaralótelepén futó házak közötti kaptató fut a Sárkánydombra, ahonnan szintén páratlan kilátás nyílik a Dunakanyarra. A Sárkánydomb sajnos már nem olyan mókás hely, mint amikor a Sárkányfesztivált rendezték – egy nagyobb szakasz le is van kerítve, de még így is megéri a 15 perces sétát felfelé. Ha pedig egyáltalán nem vágyunk emelkedőkre, akkor a zebegényi Duna-parton sétálhatunk egy nagyot gyerekkel, kutyával is.
Nyáron, vagy amikor a Duna vizének hőfoka megengedi, érdemes a strandra is kilátogatni – Zebegényben homokos-kavicsos szabadstrand van, mosdóval, kevés árnyékkal, úgyhogy ha egész napra tervezünk kimenni, vigyünk védőfelszerelést!
Múzeumi kitérők
Zebegényben két múzeum is található, ami egész szép teljesítmény egy 1200 fős falutól. A Szőnyi István Emlékmúzeum egész éven nyitva van, igaz, november és március 1. között csak hétvégenként, míg a Hajózástörténeti Múzeum április 1-től november közepéig látogatható. A Szőnyi István Emlékmúzeumnak a festő egykori otthona ad helyet. A művész festményeiből álló állandó mellett időszaki kiállításokat is rendeznek, az aktualitásokról érdemes a múzeum honlapján tájékozódni.
A Hajózástörténeti Múzeum 1984 óta emeli Zebegény turisztikai vonzerejét. Farkas Vincze hajóskapitány saját készítésű tárgyain és gyűjteményén keresztül mutatja be a hajózás történetét az őskortól napjainkig, külön figyelmet szentelve a magyar hajózásnak. Az alapító halála óta lánya kezeli a gyűjteményt – a kapun lévő tábla figyelmeztet arra, hogy a nyitás a MÁV pontatlansága miatt nem mindig lehetséges a megadott időben.
Szecessziós templom és manzárdos gyerekparadicsom
Zebegény legismertebb épülete a főtéren álló, Kós Károly és Jánszky Béla által tervezett Havas Boldogasszony-templom. Az 1908–1910 között épült, erdélyi jegyeket viselő, szecessziós templom a korban nagyon modernnek számított aszimmetrikus, jobb oldalra helyezett tornyával, de azonnal irányadó lett, és meghatározta Zebegény XX. századi építészetét. Érdemes belülről is körbejárni – ha éppen nyitva találjuk –, a belsőt ugyanis Kós és Györgyi Dénes útmutatásai alapján Körösfői Kriesch Aladár és tanítványai készítették, így az nagyon is illeszkedik a templom külsejének stílusához.
Ha Zebegényben járunk, akkor érdemes elsétálni a strandon – vagy a falun – keresztül a Napraforgó utcába. A jellegzetes, kék-fehér manzárdos házak egykor a zebegényi gyerekeket szolgálták. A házak valamikor Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska tulajdonába tartoztak, aki az 1920-as évek végén költözött a faluba, és vásárolta meg, majd újíttatta fel az utcában lévő házakat. A grófnő nagy jótékony hírében állt, és szívesen áldozott a szegények megsegítésére. A megvásárolt házakban a zebegényi gyerekek tanulhattak, játszhattak és sportolhattak a grófnő alapította Virágegyletben, ahol minden tag más és más virágról kapta a nevét. A grófnő maga volt Napraforgó. Az egykori gyermekparadicsom házai ma is állnak, sőt vendégházként van, amelyik bérelhető is.
Hol együnk, igyunk?
Zebegényben viszonylag kevés a lehetőség, ha enni-inni szeretnénk, de azért nem kell elkeseredni, szezonban biztosan nem maradunk éhen. A főtéren lévő Vasparipa helyére költözött pár hónapra a Natura Hill pop-up büféje, őket utoljára a március 15-i hosszú hétvégén tesztelhetjük. Megéri! Ugyanezen a hétvégén nyit Zebegény legvagányabb helye, a Füstölgő Sarok – a szaftos koncokról ismert BBQ-étterem tavasztól őszig hétvégenként vár mindenkit a falu központjában, időnként pedig a Sárkánydombon.
A zebegényi Monarchia Rétesház is egy olyan hely, ahol gyakran áll a sor – mindig friss édes és sós réteseiket kóstolva ez nem is csoda. A falu főutcájában lévő rétesező nyáron 6 napot van nyitva, szezonon kívül csak hétvégén. Az állandó gasztroegységek közül a rangidős Mókus Sörözőbe menjünk, ha éjszakai életet szeretnénk élni. A központban lévő kocsma egyébként kötelező, ha Zebegényben járunk – igazi falusias, nosztalgikus hangulatával, kedvező árakkal és barátságos törzsközönséggel várja az átutazókat is.
A strand mellett lévő lángosos télre bezár, de márciustól hétvégenként már mehetünk sajtos-tejfölös-fokhagymás lángosokért. Ha biztosra akarunk menni, akkor az egész évben nyitva tartó, többszörös Michelin-ajánlással büszkélkedő Natura Hillbe menjünk. Itt nincs állandó étlap, délben és este különböző menüket kínálnak, ha pedig az ebéd- és vacsoraidőponton túl érkezünk, akkor a közelben élő termelők termékeiből összeállított tálakat kóstolhatunk. Ha szállásra is szükségünk van – hiszen jó időben, nyáron simán el lehet bóklászni a faluban 2-3 napot is –, akkor szintén érdemes náluk foglalni, bár a faluban és a hegyoldalban is sokféle szállás közül válogathatunk az olcsóbb szobáktól az eldugott, körpanorámás dézsás luxusszállásokig.
