Most, hogy Budapest betöltötte 150. életévét, több program, rendezvény, kiállítás is megemlékezik erről a másfél évszázadról. A tárlatok közül viszont az egyik legizgalmasabb az, amely nemrég nyitott meg a Magyar Nemzeti Galériában, és amit meleg szívvel ajánlunk nemcsak a budapestieknek, hanem mindenkinek, mert amit a több mint 100 képen láthatunk, az a közös múltunk, a történelmünk. A millennium színpompás, pezsgő és változásokkal teli időszaka tárul fel előttünk, ráadásul csupa izgalmas, soha nem látott, különleges fotón. Egy idő után olyan érzése lesz a kiállítás látogatójának, mintha visszautazott volna a múltba, és a századfordulós Budapest utcáin, terein és parkjaiban sétálna.
A Nemzeti Galéria a Fortepannal közösen tervezte és rendezte meg ezt a tényleg lenyűgöző kiállítást. A digitális fotóarchívum munkatársai egy német gyűjtemény, a drezdai Deutsche Fotothek fotói között találtak rá egy német képeslapkészítő cég 1903 és 1912 között készült budapesti városfotóira, pontosabban azok negatívjaira. A kiállítás nagyobbik részét ezek a fényképek teszik ki. E képek kapcsán külön érdekesség, hogy azokat egy 1793-ban alapított képeslapgyártó cég, a Brück & Sohn családi vállalkozás készítette, ami 2019 márciusáig, vagyis 226 éven át működött. Amikor lehúzták a rolót, a fotóikat, köztük a nagyjából 500 darab Budapest-képet is, a Deutsche Fototheknek adták. A kiállítás után egyébként ezek a Fortepan oldalára is felkerülnek, ami azért is jó, mert a Nemzeti Galériában csak egy válogatás látható most belőlük. A tárlat kisebbik felét pedig egy igazi hobbifotós, a jómódban élt hazai vállalkozó, Schoch Frigyes fotói adják, melyek ráadásul egyedi, térhatású technikával készültek, így örökítve meg a még fejlődő, épülő-szépülő metropoliszt.
Az első aranykor című kiállítás a fotókat négy szekcióba sorolva állította ki. Az első rész a Budapest csúcson címet viseli, és azt a gyors, mélyreható változást, fejlődést igyekszik bemutatni, amin a város átesett a XIX. és a XX. század fordulóján. A második egység magával a Brück & Sohn kiadóval, valamint a képeslapok fejlődéstörténetével foglalkozik, így a képeslapkészítés technikai hátterére (például retusálás, színezés) is kitér. A kiállítás harmadik fejezete hozza be a személyes nézőpontot, vagyis itt láthatók Schoch Frigyes térhatású képei. Az utolsó szekció pedig a város azon pontjaira összpontosít, ahol a legkomolyabb, legnagyobb változások történtek. Már csak ezért is érdemes elmenni a Nemzeti Galériába: hogy összevesse az ember, hogy most mit lát azokon a pontokon, és annak idején mit látott volna.
