A tér a mai alakjában először a Hild János által készített rendezési terven tűnt fel 1804-ben. Persze ő még nem egészen úgy látta maga előtt a teret, ahogy ma kinéz: északi felét felparcellázta volna, míg a délire piacot tervezett. Utóbbiból mindössze egy nagy gödör és szeméttelep lett, amit 1844-ben kezdtek betömni, és valószínűleg innen származik a tér első neve is: Tömő tér. A felparcellázásból sem lett semmi, mert a helyen végül kikötő és egy királyi katonai társzekértár állt.
A Steindl Imre tervezte Országházat 1885-ben kezdték el építeni, és 1902-re készült el, de már 1898-ban úgy gondolták – mivel akkor már állt a Földművelődésügyi Minisztérium és a Kúria épülete –, hogy a tér egyre fontosabb szerepet tölt majd be az ország életében, ezért a Tömő tér már nem a legjobb elnevezés, így Országház térre keresztelték át a területet. Az őszirózsás forradalom idején, Krúdy Gyula javaslatára, rövid időre átnevezték Köztársaság térre, majd 1919 végén visszakapta az előző nevét, amit csak 1927-ig viselt. A tér Kossuth Lajos születésének 125. évfordulóján kapta a ma is használatban lévő nevét és ekkor állították fel Horvay János Kossuth-emlékművét is.
Az évtizedek során gyakorlatilag alig változott valamit a tér, persze a 2. világháborút és Budapest ostromát megsínylette, és időről időre változott a zöldfelület mennyisége, illetve, hogy bemehettek-e az autók a térre vagy sem. A változások elsősorban a téren álló szobrokat és emlékműveket érintették, melyek közül egyedül a II. Rákóczi Ferenc halálának 200. évfordulóján, 1937-ben átadott szobor áll a helyén háborítatlanul és csak egyszer esett át felújításon, akkor, amikor 2010-ben a Kossuth tér rekonstrukciója zajlott. A többi szobor a 2. világháború utáni kommunista rezsim nemtetszését váltotta ki, így azokat elávolították, hogy aztán az eredeti alkotások vagy azok hiteles másolatai különböző időpontokban, de legkésőbb 2010 után visszakerüljenek a térre, oda, ahol korábban is álltak.
Így járt tér névadójának emlékműve, de Tisza Istváné, gróf Andrássy Gyula meg Nagyatádi Szabó István szobra is. Az Andrássy-szobor helyén pár évtizeden keresztül ücsörgő József Attila szobor maradt a téren, de 2014-ben átkerült a Duna partjára. A 2-es metrót építetésénél egy picit megbolygatták a Kossuth Lajos tér életét, az állomást 1972. december 22-én adták át a budapestieknek és az utazóközönségnek.