A két világháború közötti Magyarország legnagyobb hatású kultúrpolitikusa meghatározó szerepet játszott a modern magyar oktatás, tudomány, kultúra és egészségügy alakításában.

150 évvel ezelőtt született Klebelsberg Kunó (1875–1932), a Bethlen-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. Nevéhez fűződik a közoktatási rendszer átalakítása, modernizálása, a népiskolai hálózat jelentős bővítése – 1926 és 1930 között 5000 tantermet és tanítói lakást építtetett –, új egyetemek és kutatóintézetek alapítása. Fel akarta számolni az írástudatlanságot – 1920 és 1935 között 15,2%-ról 7%-ra csökkent –, megreformálta a tanárképzést és fejlesztette az egészségügyet. Még úgy is a két világháború közötti Magyarország legjelentősebb kultúrpolitikusa volt, hogy neonacionalizmus néven meghirdetett programjának számos pontja nem teljesült. 10 érdekességet gyűjtöttünk születésének 150. évfordulója alkalmából. 

Osztrák felmenők


Osztrák (tiroli) származású arisztokrata családba született 1875. november 13-án Magyarpécskán (ma Romániához tartozik). Az egyik őse grófi címet kapott Budavár 1686-os visszavétele során tanúsított haditetteiért.

Egy különös keresztnév


A Kunó a német Konrad (Kuonrat) becézett alakja. Nevét ma háromféleképpen is írják – Kuno (a család leszármazottai szerint), Kunó (az MTA Magyar helyesírási szótára szerint), Kúnó (a születési anyakönyv szerint).

A Klebelsberg-kastély


A II. kerületben, Pesthidegkúton található Klebelsberg Kastély klasszicista stílusú épülete 1926 és 1932 között Klebelsberg nyári lakóhelye volt. A II. világháború után az épületben működött szakszervezeti intézmény, SZOT-üdülő, tüdőszanatórium, pszichiátria és belgyógyászat.

Miniszterség Trianon utántól a világgazdasági válságig


Közel 10 évig volt a Bethlen-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere (1922. június 16. – 1931. augusztus 24.), előtte pedig fél évig a belügyminisztere.

A Pécsi Egyetemtől a Svábhegyi Csillagvizsgálóig


Három egyetemet, huszonegy klinikát és három főiskolát hozott létre, továbbá nevéhez fűződik a Collegium Hungaricumok megalapítása Bécsben, Berlinben, Párizsban, Rómában és Zürichben, a Nemzeti Sportuszoda, a Svábhegyi Csillagvizsgáló és a tihanyi Élettani Kutatóintézet (ma Balatoni Limnológiai Kutatóintézet) felépítése, a Országos Természettudományi Tanács felállítása.

Legismertebb mondata


Híres mondása 1922-ből: „…a magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá.” 

Trianon


Trianonért és az ország elmaradottságáért Ausztriát tette felelőssé, elítélte a múltba révedést és a provinciális bezárkózást, türelemre intett az utódállamokkal szemben.

Gyere haza, fiatal!


1930-ban Klebelsberg hazacsábította Cambridge-ből Szent-Györgyi Albertet, a C-vitamin feltalálóját, aki 1937-ben megkapta az élettani-orvosi Nobel-díjat – ő volt az első, aki magyar állampolgárként megkapta a világ legrangosabb elismerését.

Korai halál

56 éves korában (1932. október 11-én) szívbénulás következtében hunyt el. A Nemzeti Múzeumban ravatalozták fel, majd Szegeden, a Fogadalmi templomban helyezték örök nyugalomra.

Emlékezete

Emlékét ma egyebek mellett egy fővárosi emlékmű őrzi a Villányi úton (ennek eredeti változata a mai Március 15. téren állt), egy kerületi kulturális díj, Budapesten (a XV. kerületben), Gödöllőn és Tihanyban utcát neveztek el róla, Szegeden pedig az egyetemi könyvtár viseli a nevét.



Források:

(Borítókép: Rosta László – Fortepan)

Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!

Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!

hirdetés

Címkék