Az Astoria az egyik legfontosabb közlekedési csomópont a belvárosban, szinte egy karnyújtásnyira a Dunától. Keresztülhaladva rajta két híd is villámgyorsan elérhető: az Erzsébet meg a Szabadság híd. De elindulhatunk a Deák Ferenc tér vagy a Blaha irányába is – persze ezeket mindenki tudja. De azt is tudni vélik nagyon sokan, hogy a közlekedési csomópont neve, az Astoria, egy hivatalos név, és mint közterület, úgy pedig tér, de az van, hogy a két információ közül egyik sem igaz. Az Astoriának hivatalosan nincs neve, és hiába lehetne, de mégsem tér, hanem „csak” egy közlekedési csomópont. Egy sima, hétköznapi, mezei útkereszteződés, és ettől nem több, de nem is kevesebb.
A három kerület – az V., a VII. és a VIII. – határán található Astoria helyén volt részben a pesti városfal, itt állt a Hatvani-kapu, amit az 1800-as évek elején bontottak le, majd újabb száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az útkereszteződés fontos forgalmi és kereskedelmi csomóponttá váljon. Napjainkra utóbbi szerepe gyakorlatilag megszűnt, előbbi viszont még mindig tartja magát – és ez még jó darabig biztosan így is marad. Itt épült meg a főváros első aluljárója a 60-as évek közepén, amikor a metróállomást is építették.
Mai arculatát az Astoria az 1930-as évek végére érte el – bár a rendszerváltás után még módosult egy épületnyit. 1914-ben átadták a szállodát, majd a 30-as években előbb megépült a Károly körút–Rákóczi út sarkán álló Georgina-bérpalota, 4 évvel később pedig a mellette található MTA-lakóház. A négy sarkon álló házak közül a Kossuth Lajos utca–Károly körúti részen magasodó Grünbaum–Weiner-ház a legrégebbi (1894), míg a Kelet-Nyugat Üzletközpont a legkésőbb (1991-92) felépült.
Az Astoria több alkalommal is volt a helyszíne sorsfordító politikai eseményeknek. Innen indult az őszirózsás forradalom: Károlyi Mihály 1918. október 30-án a szálloda egyik erkélyén tartotta meg híres beszédét. A Tanácsköztársaság idején a kommunista direktórium vezetői költöztek a szállodába, majd Magyarország 1944. márciusi német megszállását követően a Gestapo helyi központja lett, a háború után pedig az amerikai katonai vezetők laktak itt.
1956-ban a forradalmi tömeg itt tartóztatta fel az orosz tankokat, ami nem hozott tartós sikert, a következő hetekben súlyos harcok folytak az utcán. Később sem enyhült a helyzet. 1973. március 15-én egyetemista fiatalok tüntettek a kommunista rezsim ellen, és pont itt csaptak össze a karhatalommal, ami az aluljáróba kényszerítette a tiltakozó tömeget. Legközelebb, és eddig utoljára, 2006-ban történt újabb konfliktus a területen: itt tartott nagygyűlést október 23-a 50. évfordulója alkalmából a Fidesz, ami – és erre mindenki elevenen emlékszik – csúnyán végződött. Reméljük, több ilyen már nem lesz.
Az Astoria legnevesebb épülete a névadó szálloda, melynek külön története van, amiről pár éve mi is írtunk. Most csupán pár tényt elevenítünk fel a szálloda bő 100 éves múltjából. Például azt, hogy a 70-es években öt éven keresztül Schmitt Pál volt a szálloda igazgatóhelyettese. Több híres lakója is akadt a szállodának, kezdve Krúdy Gyulával, aki azért szerette az Astoriát, mert itt csendben takarítottak. De megfordult itt Larry Hagman (Jockey Ewing) és Franco Nero is. Ha már a filmeknél járunk, többet is forgattak a szálló impozáns, tényleg filmre kívánkozó épületében: mi, magyarok az 1997-es A miniszter félrelép című magyar mozira emlékszünk elsősorban. És az is fontos adalék, hogy innen sugározták évtizedeken keresztül a Magyar Rádió népszerű komolyzenei vetélkedőjét, a Ki nyer ma?című műsort is.
Mielőtt az Astoria felépült, azt megelőzően is egy olyan épület állt itt – előtte pedig a már említett Hatvani-kapu –, melyben enni-inni és lakni lehetett. A kapu bontása után egy kovácsmester, bizonyos Unger Benedek vette birtokba a területet, ahol felhúzta a lakóházát, melyet később egy fogadóval bővített ki. Az 1824 és 1910 között itt álló Zrínyi vendégfogadó és kávéház népszerű hely volt; ment a tivornya, meg a reggeli tartó kártyacsaták. A Zrínyi az irodalmi és művészi élet egyik központja volt, melyben olyan nevek múlatták az időt, mint Mednyánszky László, Lotz Károly és Petőfi Sándor, aki ráadásul a szomszéd házban lakott. A századfordulóra a kávéház jelentősen veszített népszerűségéből, így a helyén egy darabig női divatáruház működött, mielőtt jött az Astoria.
És hogy honnan a név? Mit jelent az, hogy Astoria? Van egy ilyen nevű település az amerikai Oregon államban, aminek névadója egy német származású család, az Astor volt. A települést 1811-ben nevezték el róluk. A család 1836-ban New Yorkban nyitotta meg az első szállodáját, amit egymás után több is követett Amerikában (Waldorf-Astoria) és szerte a világban. A századfordulóra az Astoria név egyenlő lett a minőség fogalmával. Bécs, Belgrád és Szentpétervár után Budapesten is szállodát nyitottak, amit nem véletlenül neveztek el annak, ami. A budapesti Astoria egyébként adott is a hírnévnek, mivel csupa modern eszközzel szerelték fel, ami a többi szállodában nem volt: központi fűtés, porelszívó rendszer, felvonók, és még egy menő borozó is helyet kapott a pincében.
