Kairótól Kalkuttáig a Széll Kálmán téren – a Dobrumba mesés keleti kalandjai a Pingrumbában folytatódnak

A bulinegyedbeli Dobrumbát senkinek sem kell bemutatni, aki egy kicsit is kedveli a Közel-Kelet és a mediterráneum ízeit. A 2017-ben nyitott étterem már az első hétvégéjén óriási siker volt, és azóta sem ajánlatos csak úgy beesni, mert még kevésbé frekventált időpontokban is előfordulhat, hogy várnunk kell az asztalra. A nagy érdeklődés miatt a Dobrumba mögött álló hatfős baráti társaság már a nyitás évében úgy gondolta, hogy a város el fogja bírni a ráadást. A bulinegyedben azonban legalább annyira könnyű étteremként terjeszkedni, mint parkolóhelyet találni, ezért aztán úgy döntöttek, a város másik pontján fogják boldoggá tenni az embereket.

Az új lokáció végül Budán, az egyik legnagyobb közlekedési csomópontnál, a Széll Kálmán téren kapott helyet. A helyszínválasztás már eleve félsiker, a környék ugyanis ordít az olyan helyekért, ahová kutyával, gyerekkel, első randival, nagyival és barátokkal is elmehetünk, garantáltan jó ételt fogunk kapni, és még kényelmesen le is tudunk ülni. A vicces névválasztás pedig onnan jön, hogy az étterem helyén üzemelt 20 éven át, tavalyi bezárásáig a város egyik első kínai étterme, a Ping – és mivel a csapat szeretné hangsúlyozni, hogy az új étterem nem jöhetett volna létre a zászlóshajó Dobrumba nélkül, így a kettő keresztezéséből megszületett a Pingrumba. 

A Pingrumba egyébként instant szerelem, már belépéskor olyan, mintha egy kedves, világlátott harmincas párhoz érkeznénk vendégségbe, épp csak nem kell levenni a cipőnket – az érzés pedig megmarad távozásig. 
 
Az egykori kínai éttermen rengeteget változtattak, de néhány elemet, ami jól megy a saját koncepciójukhoz, megtartottak, és szépen beleépítették a tervezett belsőbe. A külső helyiség boxai eltűntek, helyette egy tágas, fényes tér vár minket gyereksarokkal, felette egy kézzel festett sárkánnyal. Szemben a Pingből megmaradt, kilencvenes éveket idéző zöld műmárvány keretben egy cédrus felújított képe, ami egyszerre hozza elő Kínát és Indiát. A belső helyiség nyitható üvegtetőt kapott, így télen-nyáron természetes fényben ülhetünk a tágas, otthonos, rengeteg növénnyel körberakott teremben. Az átalakított Pingrumba Berkes Viki belsőépítész műve, a dekort pedig az egyik tulajdonos, Laki Eszter elképzelései alapján készítették el. 

Eszter, Manek Gábor és Breuer Péter alapítók elmondták, hogy akárcsak a Dobrumbánál, itt is nagyon fontos volt, hogy a saját utazásaik alapján gyűjtött élményeket és emlékeket mutassák meg a vendégeknek – ez a belső és az étlap kialakításánál egyaránt szempont volt. A domináns kék, kurkumasárga és oxid-vörös nagyon jól harmonizál az alapvetően minimálra vett bútorokkal, a nagy fehér falfelületettekel, a Pingből itt maradt kínai képekkel, a rengeteg természetes fénnyel, a szellős elrendezéssel és a bolhapiacokról összehalászott, utazások alatt összegyűjtött kiegészítőkkel. Ami pedig az étlapot illeti, a könnyebben értelmezhető, általánosabbnak mondható keleti ételek között bőven találunk olyan kuriózumokat is, ami után amúgy hiába is kajtatnánk Budapesten. 

Az étlap kifejezetten hosszú, széles választékkal, és bár van egy-két átfedés a Dobrumbában található kínálattal, itt főként keleti, míg a Dobrumbában a mediterrán fogások dominálnak. A Belső-Ázsiát, Iránt, Indiát és az „isztánokat” idéző étlapot a társaság rakta össze a saját kedvenc, térségbeli ételeiből, úgy, hogy az osztozkodás lehetősége megmaradjon. Ez jelen esetben nem csak azt jelenti, hogy a hideg és meleg mezze válogatásból mindenkinek juthat; a főételek is rendkívül jól kombinálhatóak, függetlenül attól, hogy eredetileg Indiában vagy Iránban kerül az asztalokra. Mivel nemcsak a vendégtér, a konyha is jóval nagyobb, mint a Dobrumba esetében, egy faszenes sütő is befért, ami jelentősen emeli az ételek autenticitását. 

A hideg és a meleg mezzék hasonlítanak legjobban a Dobrumbából ismert kínálatra, de ettől még érdemes őket kipróbálni. Nem ugyanazokat a recepteket használják a két helyen, hiszen tipikusan ahány ház, annyi szokás ételekről van szó. Ezen a fronton van a legerősebb humusz felhozatal, a közel-keleti ételek mellé szinte minden esetben kapunk egy jófajta házi adagot. A mi kedvencünk ebből csomagból a hummus kawarma (1900 Ft) szaftos, fűszeres pirított bárányhússal, a kurkumás és céklás üzbég savanyított tojás (850 Ft) és az elsőre elég unalmasnak és 2010-nek hangzó, a valóságban azonban zseniális sült kecskesajt-füge (1200 Ft). 

A főételeket pásztázva olyan érzésünk van, hogy a török-szír határról indulunk, gyalogosan szépen bejárjuk Irakot és Iránt, majd India déli tengerpartján megpihenünk. Hogy tudatos-e a főételek sorrendje, nem kérdeztük, mindenesetre a shakshukával (2600 Ft) indítanak, és dél-indiai rák curryvel (3400 Ft) zárnak – közben pedig ott a fél világ. Az étlapnak és a világnak ezen feléből a mahi shekampor (3800 Ft) ez a zöldfűszerekkel tömött, faszénen sült iráni aranydurbincs volt a legizgalmasabb fogás, de Budapesten a különleges fűszerezésű, iráni csirkeraguba (2900 Ft) sem lehet minden sarkon belefutni. És még ha a konyha nem is speciálisan indiai, a báránycurry (2700 Ft) is felveszi a versenyt bármelyik autentikus indiai étterem azonos nevű indulójával. 

Ha sokan érkezünk, akkor nincs gond a „mindenből egy falatot” elvével, de a Pingrumbában még arra is van lehetőség, hogy akár egyedül is végigkóstolgassuk a fél étlapot, az indiai részét legalábbis. A thali tál (4500 Ft) egy nyolc fogásos ízelítő Indiából, fűszeres paradicsomlevessel, dhal-al, pakorával, báránycurryvel, paneer-al, raitával és rizzsel és grillezett zöldségekkel. Bár ez egy egyszemélyes tál, és mindenből csak egy pár falatot kapunk, meg merem kockáztatni, hogy két nem túl éhes, de kulinárisan kíváncsi vendég is jól lakik vele. Ha pedig mégsem, akkor még mindig kérhetünk egy itthon amúgy szintén ritkaságszámba menő, vajban sült forró kadaif tésztába bújtatott sajtos desszertet, a künefét (1600 Ft).

A Pingrumbában nem csak arra figyeltek fokozottan, hogy az ételek eredetiek és különlegesek legyenek, az italok terén sem lehet okunk panaszra. Végre valaki be merte vállalni, hogy sem ötféle limonádét, sem Aperol Spritzet, sem Moscow Mule-t nem tesz az itallapra – van helyette a konyhához illő, frissítő hibiszkuszos vagy kurkumás ital, mango lassi és kávélimonádé, alkoholfronton pedig saját koktélokkal indulnak. A hagyományos vonal kedvelői számos borból válogathatnak, de ez az a hely, ahova nyugodtan hozhatjuk az autót, mert a mentes italok garantáltan lenyűgöznek még egy haladó gurmét is. 

A Pingrumba nem azért telitalálat, mert nagyobb, vegyes társaságok ínyenc és mentesen étkező tagjai is megtalálják az étlapon, ami nekik való; nem is azért, mert Budának ezen a részén kevés a jó hely, hanem mert egy egész csapat dolgozott a koncepción az első téglától az utolsó pöttyig a desszerten, láthatóan nagy szeretettel és profizmussal – ezt az üzenet pedig át is jön a vendégnek rögtön akkor, ahogy belép az ajtón.