Kálmán-nap
Hajdu Szabolcs párkapcsolati trilógiájának második része annyiban hasonlít az Ernelláék Farkaséknál című első részhez, hogy ez is szinte egyetlen helyszínen játszódik, és két házaspár beszélgetéseit látjuk a vásznon. Azonban akadnak karakteres eltérések is. Az Ernella a gyereknevelésről szólt, a Kálmán-nap pedig a házasfelek közti intimitásról meg a szexualitásról, és míg előbbi komoly hangvételű dráma volt, az új darab kimondottan szellemes (de közben drámai is, röviden: dramedy), továbbá van egy ötödik szereplője is a középpontba helyezett párok mellett, egy párját vesztett férfi, ami egy csavart is ad a sztorinak.
Hajdu filmje számomra attól működik elsősorban, hogy már az első jelenetnél azt érzi a néző, nem filmet néz, hanem a valóságot. A helyzetek, a gesztusok, a mondatok, a hangsúlyok, a nézések, egyszóval minden teljesen hétköznapi, hiteles és valóságos, és ebben nemcsak a pontosan megírt forgatókönyv meg a rendezés van benne, hanem a hibátlan színészi játék is, ami kerüli azt, ami miatt sokan átkozzák a magyar filmet: nincs benne semmi túljátszottság és színpadiasság. Persze üdítő az is, hogy csupa olyan arcot látunk a vásznon, akiket soha vagy nagyon ritkán látunk ott. Nem szívesen emelek ki az ötből egyetlen nevet, mert mindenki előtt le a kalappal, de Földeáki Nóra nagy felfedezés volt a számomra.
Ha egyetlen filmet nézel meg márciusban a moziban, az mindenképp a Kálmán-nap legyen! Okos, szórakoztató, és még megszívlelendő üzenetet is kapsz a végére, nem beszélve a valós érzelmekről. Várjuk a párkapcsolati trilógia záródarabját, ami talán még idén meg is érkezik.
Kálmán-nap
magyar filmdráma, 71 perc
Rendező: Hajdu Szabolcs
Szereplők: Tóth Orsi, Hajdu Szabolcs, Földeáki Nóra, Gelányi Imre, Szabó Domonkos
Bemutató: 2024. március 14.
Forgalmazó: Budapest Film
Most vagy soha!
Minden idők legdrágább magyar filmjét megnézni állítólag hazafias kötelesség, de hogy egy alapvetően szórakoztatásra szánt és a hollywoodi dramaturgia szűrőjén többször is átpasszírozott, romantikus-kardozós mozifilm megtekintésében mi a hazafiasság, az talány. A március 15-ei eseményeket a történelmi valóságnak egyszerre megfelelően (kronológiai sorrend) és nem megfelelően (egy alapvetően vértelen, már-már nyugodt eseménysor volt szemben azzal, amit a vásznon látunk, és az osztrákokban sem lángolt a zsigeri magyargyűlölet) bemutató filmet ha csak kalandfilmként nézi az ember, akkor működhet, mert a színészek jók, a tempó és a díszlet is, meg van benne némi izgalomfaktor is. Ugyanakkor kicsit bugyuta-butácska is ez a mozi, akárcsak a hasonló amerikai tucatdarabok. Erre jó példa a negatív karakter, aki a Farkasch nevet kapta a forgatókönyvírói keresztségben: a népmesékből tudjuk, hogy a farkas rossz, az sch meg azért kell a végére, hogy osztráknak lássa őt az egyszeri, egyszerű néző. Vagyis a Most vagy soha! egyszer nézhető mesének oké, a hazafiasság céltáblájának közepét eltaláló hiteles történelmi munkának nagyon kevéske és korántsem forradalmi, egyszóval még csak meg sem közelíti a Várkonyi Zoltán nevével fémjelzett korszakot és filmes hagyományt (a 60-as évek második fele A kőszívű ember fiaitól kezdve az Egri csillagokig).
Most vagy soha!
magyar történelmi kalandfilm, 135 perc
Rendező: Lóth Balázs
Szereplők: Berettyán Nándor, Mosolygó Sára, Horváth Lajos Ottó, Jászberényi Gábor
Bemutató: 2024. március 14.
Forgalmazó: Fórum Hungary
Kék Pelikan
Van abban valami jelképes, hogy az új magyar animációs film bemutatójának napja egybeesik a szocializmus időszakának egyik legfontosabb, de ma már természetesen nem megtartott ünnepnapjával, április 4-ével, a felszabadulás napjával, amit a dicsőséges Szovjetunió hozott el a számunkra. A film a 40 év utolsó napjaival indít, majd miután kivonulnak az addigi elnyomóink, beköszönt az igazi szabadság kora, pontosabban a kvázi szabadságé, amikor végre már bármit, mindent lehetett, csak hát pénzünk nem nagyon volt rá. Így hát kellett kicsit ügyeskedni. Mint ahogy hőseink, Ákos, Laci és Petya is tették, hogy a vasfüggöny lehullása és a határ átjárhatóságának beköszönte után végre világot lássanak. Minden kémiai tudásukat latba vetve vonatjegyeket hamisítottak, majd bejárták Európát, példájukat pedig rengetegen követték. A machináció legfontosabb eszköze pedig a kék Pelikan indigó volt. Ennél többet hiba lenne elárulni a filmről, de ennyire élvezetes és szórakoztató, ráadásul animációs technikával elkészített dokumentumfilmet, mint amilyen a Kék Pelikan, már régen láttunk, ha láttunk egyáltalán.
Kék pelikan
magyar animációs dokumentumfilm, 79 perc
Rendező: Csáki László
Hangok: Lévai Norman, Kenéz Ágoston, Tegyi Kornél, Rujder Vivien, Thuróczy Szabolcs, Olasz Renátó
Bemutató: 2024. április 4.
Forgalmazó: JUNO11 Pictures
Carte Rouge – Vörös térkép
Gerebics Sándor eddig kizárólag dokumentumfilmeket készített, és végeredményben a Carte Rouge is az, csak nem beszélő fejeket látunk a két narrátor hangja alatt, hanem stilizált jeleneteket. Az egyik narrátor maga a másik készítő, a forgatókönyvet is megíró egykori tévébemondó és újságíró, Szalóczy Pál, akinek kellemes hangját mindenki jól ismeri. Na de miről szól kettejük filmje? Hát Trianonról, egészen pontosan egy térképről, amit – kicsit sajnos késve – egy magyar tudósokból álló csoport készített el, és ami a Kárpát-medence akkori etnikai viszonyait mutatta be. A kész térkép ötlete Teleki Pál fejéből pattant ki, Popovics Sándor pénzügyminiszter segítségével készült el, hogy aztán a magyar békedelegációt vezető gróf Apponyi Albert magával vigye a tárgyalásra annak érdekében, hogy minél jobb döntés szülessen a magyarok számára. De a térkép végül hatástalan maradt, mint tudjuk. A film, ami a térkép történetének objektív és pátoszmentes elmesélésére vállalkozik, 1918-tól, az ötlet születésétől mesél egészen 1923-ig, amikor széles körben is publikálásra került a térkép – Amerikában.
Carte Rouge – Vörös térkép
magyar játékfilm
Rendező: Gerebics Sándor
Szereplők: Auerbach István, Farkas Viktória, Hegyi Réka, Kelemen Zoltán, narrátor: Reviczky Gábor, Szalóczy Pál
Bemutató: 2024. április 11.
Forgalmazó: Pannonia Entertainment Ltd.
A boldogság ügynöke
A koprodukciós dokumentumfilm egy kérges szívű és szkeptikus közép-európai, azon belül is magyar ember számára egy különös szakma jeles képviselőjét mutatja be. A himalájai királyságban, Bhutánban létezik olyan, hogy Boldogság Kutatóintézet, amelynek munkatársai, a boldogságügynökök szorgalmasan járják az országukat, hogy egy mindenre kiterjedő kérdőív segítségével felmérjék, hogyan is áll az ország lakóinak boldogságindexe, és ehhez képest készítsenek el boldogságnövelő ötéves terveket. Egy ilyen ügynök, bizonyos Amber Gurung a dokumentumfilm főszereplője, őt követi a kamera faluról falura, házról házra, és közben kibontakoznak előttünk a bhutáni hétköznapok, megismerjük az ottani társadalmat és hősünk személyiségét és magánéletét is. Mint kiderül, hiába a boldogság szakértő ügynöke, neki sincs a birtokában a megfejtés, ő is csak boldogságra vágyik. Ez a film egy igazi cukiságbomba.
A boldogság ügynöke
magyar–bhutáni dokumentumfilm, 94 perc
Rendező: Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai
Bemutató: 2024. május 2.
Forgalmazó: Mozinet
(Borítókép: Kék Pelikan)
