1/7
Wexlehner Sebestyéntől a madárfejű Lajcsikáig
A Vidámpark helyén működött, ám elődnek hivatalosan nem tekinthető egykori Vurstli igazi freak show volt a maga nemében. Az első, 1838-ban engedélyezett állandó mutatványosbódé gazdája Wexlehner Sebestyén volt, az intézmény tűznyelője pedig különösen ismert lett. A Vurstliban a későbbiekben is fura szerzeteket és még furább produkciókat szemlélhetett a város szegényebb rétegeiből álló publikum. A furcsa kavalkád folyamatosan változó változatlanságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az 1890-es évek legnagyobb szenzációja „Dobosi Jani, a madárfejű gyerek” (képünkön), az 1930-as éveké pedig „madárfejű Lajcsika” volt. A környéken azonban ezzel párhuzamosan megépült az Ős-Budavára, majd az Angol Park, amelyek már a jobb módú, igényesebb szórakozásra vágyó közönséget várták.
2/7
„A szocialista szellem vasútja”
Ki gondolta volna, hogy A tanú című film ikonikus jelenete, amelyben a szocializmus győzelmét hirdető kisvasút okoz némi fejtörést, majdnem valóság volt? A háború után a Vurstli és az Angol Park sem kerülhette el az államosítást, így nyílt meg 1950. május 22-én a Vidámpark, amely a legszélesebb közönséget, elsősorban a gyerekeket szólította meg. Itt sem lehetett elkerülni egy kis népnevelést, ennek köszönhető, hogy néhány mutatványt ideológiailag megfelelőbbre szabtak át. Az 1934-ben már biztosan működő Mesecsónak díszlete például a kínai nép felszabadító harcát hirdette ekkoriban. Szerencsére az attrakció hamarosan gyerekbarátabb díszletet kapott, 1960-ban már klasszikus mesék hősei várták a legkisebbeket.
3/7
Éjszakai fények
Izgalmas lehetett a Vidámpark esti fénynél is a kivilágított játékokról, például a sötétben robogó hullámvasútról csodás látványt nyújthatott a fényben úszó főváros. Sajnos Budapesten nem sokáig élvezhettünk ilyesmit, ugyanis az 1960-as évek fénykorának hosszú nyitvatartásait hamarosan rövidíteni kellett költséghatékonysági okokból. A parkban később is próbálkoztak azzal, hogy visszahozzák a szó szerinti fénykort, legutoljára 2015-ben, amikor már az Állatkert kezelésében volt a terület, de több régi játék még működött.
4/7
Felgyújtotta, leégett, kiugrott
A Vidámparkhoz fennállásának 63 éve alatt sajnos nem csak öröm és boldogság fűződött, hiszen az intézményben a háborús károkon túl több tűzeset is történt, sőt néhány baleset is előfordult. Ezek közül az egyik legismertebb, amikor 1963-ban meghibásodott az óriáskerék egyik alkatrésze, amitől két látogató megijedt, és kiugrott a szerkezetből. Szerencsére könnyebb sérülésekkel megúszták az esést. Nem túl jelentős tűzeset a hullámvasúton is történt, 1972-ben viszont teljesen leégett a Robogó, az első, favázas Elvarázsolt kastély pedig 1979-ben, gyújtogatás következtében vált a lángok martalékává.
5/7
A Schäftner-féle körhinta
Az 1906 és 1908 között készült körhinta igazi matuzsálem, ami nemcsak az egykori Vidámparkból megmaradt legrégebbi mutatvány, de Európa-szerte párját ritkítja. A szerkezetet korábban lovak segítségével működtették, és annak idején még a Városliget Vurstlijában is szolgált, innen vette át a később megalakult Vidámpark. A körhintát 1997-ben felújították, ekkor derült ki, hogy 17 réteg festék került az elmúlt majdnem száz évben a díszes lovakra és kocsikra. 2018-ban újra felújították, jelenleg régi fényében ragyog, és bárki tehet rajta egy kört, ha ellátogat az Állatkert megfelelő részébe.
6/7
Hullámvasút
A későbbi Vidámpark területén épült Európa leghosszabb favázas hullámvasútja. Az 1920-ban épült mutatvány nemcsak kora miatt különleges, hanem működési elve miatt is, csak tíz hasonló elven készült hullámvasút van a világon. Budapest legirigyeltebb munkái közé tartozhatott, hogy az egykori Vidámparkban volt valaki, akinek az volt a feladata, hogy egész nap hullámvasutazzon, ugyanis a szerelvények középső részén különleges munkás, egy fékező ült, akinek a kanyarokban, lassításnál volt fontos szerepe. A különleges gépezet jelenleg az Állatkert építkezései miatt nem működik, maga is felújításra vár, az alatta lévő Mesecsónakkal együtt nem látogatható.
7/7
Lézerdodzsem a Skanzenben
A régóta veszteségesen működő Vidámpark területe hivatalosan 2013-ban került az Állatkerthez. Az intézményben nagy átalakítások kezdődtek, amelyek során több régi gépezetnek, játéknak is új gazdája lett. Ekkor került a műemlék Lézerdodzsem tetőszerkezete a szentendrei Skanzenbe, a Robogónak nevezett játék egyik kocsiját pedig a felújított Budai Parkszínpad gyerekjátszójában állították ki. Az átvétel alkalmával megtalálták a régi, műemlék céllövölde darabjait, amit újra helyreállítottak.
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
