Az utóbbi egy-két év egyik legeslegjobb friss indie bandája a Los Angeles-i négy súlyos leányszemélyiségből álló Warpaint, amely már térdre kényszerítette a világ vezető zenekritikusait.
A Warpaint zenekar négy elképesztően erős nőszemélyiségből áll, akik úgy szövik egymásba intrikus gitárdallamaikat, hipnotikus éneküket és sodró poszt-punk ritmusaikat lenyűgözően dagadó, burjánzó dalokká, hogy azok a legbelső intimitás ás a pszichedélia közötti határon egyensúlyozzanak. A Warpaint koncertjein és lemezfelvételein egyaránt zenéjében egy túlvilági örömvilág evilági titokzatos csatornájaként működik.




A patinás Rough Trade kiadó 2010 októberében lepte meg a világot első lemezük, a The Fool című kiadásával. A zúzós, sodró, vérbeli indie anyag nagy szerencséjére, ám nem véletlenül, igazi mesterek kezébe került, így amikor Los Angelesben elkezdődtek a felvételei Tom Biller (Beck, Karen O, Liars) azonnal vállalta a produceri szerepet, míg a keverést a nagy Andrew Weatherall (New Order, Primal Scream, Bjork) és Adam Samuels (John Frusciante, Daniel Lanois).




A Warpaint addigi számos szédületes koncertjének - amelyeken a négy fiatal nő elképesztő hangulatot keltett meggyőző ösztönös mély számaival - valamint immár szédítő új lemezüknek köszönhetően a zenei szaksajtó vezető képviselőit is meggyőzte, s maga mellé állította, így a Spin, a Pitchfork, a NewMusical Express folyóiratok de még a BBC is a legígéretesebb feltörekvő új zenekarok legjobbjai közé sorolta őket.




Mindezt annak tudható be, hogy egy megmagyarázhatatlan szellemi kapcsolat, igazi kémia működik a három régi jóbarát között (az énekes-gitáros Emily Kokal és Theresa Wayman, valamint a basszusgitáros-énekes Jenny Lee Lindberg), valamint a szédületes dobos (Stella Mozgawa) között, akik olyan közvetlen, közeli kapcsolatba kerültek egymással mindössze egy-két próba után, mintha már az anyaméhben is együtt játszottak volna.




A Warpaint azóta is az amerikai nyugati partról indult legzúzósabb lány-együttes, amely olyan szédítően energikus koncerteket ad hétről-hétre, ami csak a legjobban működő, legelvetemültebb, s legőszintébb bandáknak jön össze.








Nem véletlen, hogy olyan vezető klubokat és fesztiválokat kényszerítettek álló ovációkra, mint a CMJ, a SXSW, a Lollapalooza, a Bonnaroo, valamint a Leeds-i, a Reading-i vagy éppen a Laneway fesztiválok, amelyeken olyan nevekkel játszottak együtt, mint a The xx, a Band of Horses, a Yeasayer, az Akron/Family, a Javelin vagy a The Walkmen.




Előzenekar: Contrails (A)