Áttetsző plexi-medence a hófehér tér közepén, gyönyörű menyasszonyi ruhák és sorsdöntő kérdések, valamint öt kiváló táncos
Frenák Pál
legfrissebb koreográfiájában január 11-én, és 12-én a
Trafóban
.
Öt ember vívja harcait a rideg, kiüresedett fehér térben.
Esküvő
van, az alkalomhoz illően tehát fehérbe öltöztek, de hiába e civilizációs álca, ösztöneik, vágyaik, beteg gondolataik újra és újra felsebzik ezt a teret. Indulatok, félelmek, megvetés, aljasság, megalázás – az
emberi gonoszság
ezer arca jelenik meg. Közösséget kellene teremteniük, de az összefogás, az elfogadás helyett dulakodásra és pusztításra képesek. Hiába a szűziesen fehér tér, hiába a vidám összejövetelnek ígérkező esküvő, a koreográfus ezúttal sem kegyelmez: szembenézésre szólít fel, önmagunkkal és a minket körülvevő normalizálódó világgal, a saját civilizált rítusaink mögé rejtett agresszióval és előítélettel.
„A címnek megfelelően egy
esküvőre
vagyunk hivatalosak. [...] Az esküvői fátyol alól felszakadó hangtalan sikoly azonban azt jelzi, hogy
Frenák lakodalmát
messze elkerülte az isteni áldás. Az menyasszony (
Jantner Emese
) felszabadult pillanataiban a nézőket puszilgatja, de öröme csupán röpke epizód, s a továbbiakban minden arra utal, örömtelen, kegyetlen világba csöppentünk.”
(Legáth Zsolt, tánckritika.hu)
„A
Frenák Pál Társulat Hymen
című új darabja egy szürreális, valamint a koreográfusra oly jellemzően "ideges"
esküvői mozgókép
. Előhívás előtt, mintha csak az alkotói tudatban zajlana, viszont így is elég sokrétű és sokkoló, a nyersesége és gondolati ziláltsága megkapó. Nem egy polgári bankett karikatúráját látjuk a színpadon, hanem a jól kimunkált, repetitív mozgásrendszer segítségével szétcincált rítust, ahol felszínre tör a társulat történetében oly sokszor vizsgált tudattalan is. Súlyos miértek és hogyanok repkednek a végtagokkal együtt az óriási, átlátszó műanyag medence felfújható peremén, hol Brahms magyar táncaira, hol sötét tónusú technóra. Az egyetlen gigantikus díszletelem elnyeli és kiveti magából az egymással és önmagukkal küzdő testeket. Keresztelőmedence, purgatórium vagy gondolatülepítő. A letisztult tér felső traktusában, a medence felett egy csokor klasszikus esküvői ruha lóg. A ruhatestű arák (fehér babák) egy ponton aláhullnak, és a nézők közül néhány férfi megnyeri őket halott menyasszonytáncra.”
(Artner Szilvia Sisso, Magyar Narancs)
Koreográfia és szcenográfia / Choreography and scenography:
Frenák Pál
Koreográfus-asszisztens / Choreographic assistant:
Nelson Reguera
Előadók / Performers: FEICHT Zoltán, HOLODA Péter, JANTNER Emese, Nelson REGUERA, VASAS Erika
Dramaturg / Dramaturgy:
Varga Mátyás
Szcenográfia / Scenography:
FRENÁK Pál
Zene / Music:
PARABRYO
Zenei munkatárs / Musical assistant:
SEPSI Ádám
Kosztüm / Costume:
SCHOPP Ildikó, Tamara BARNOFF
Fény / Light:
MARTON János, FRENÁK Pál
Hang / Sound:
HAJAS Attila
Videó / Video:
VASS Gergely
Alpintechnika / Alpintechniques:
ZOLTAI György
Produkciós vezető / Production manager:
UJVÁRI-PINTÉR
Jegyárak: 2500 Ft, diákjegy: 2000 Ft
Jegyvásárlás
itt
.
