Az
A38 Hajón
pár éve, karrierjének hajnalán fellépett
Elektro Guzzi,
a kortárs technó egyik legkurrensebb formációja. A dob-gitár-basszusgitár felállású trió nagy trükkje, hogy gyönyörű, okos és magával ragadó
minimáltechnót
játszik - teljesen analóg hangszerparkkal, számítógép és kütyük nélkül, mindössze néhány alapeffekttel. Sötéten ragyogó, fortyogó, bugyborékoló, élő produkció - ez az Elektro Guzzi, ami a nyáron megjelent legfrissebb lemezét mutatja be az A38 Hajón.
Az
Elektro Guzzi
nevében eldugott szójáték (híres olasz motorgyártó, a Moto Guzzi nevének kifordítása) nagyjából el is mondja, miről van szó: a trió kulturált, okos-táncos, picit belassult technót játszik, de ami a lényeg: teljesen analóg hangszerparkkal és effektekkel.
Dob-gitár- basszusgitár
: az analóg hangszerek és effektek egészen különös hangulatot és atmoszférát adnak az Elektro Guzzi zenéjének, a jéghideg és gépies technó helyett „emberi”, meleg, organikus a hangzás, sok reverbbel, meg némi gitár- és dobeffekttel. Ám a találékony osztrákok ezeket is nagyon teljesen analóg, már-már barkács-módon oldják meg. A pergőre például seprűt ragasztanak, ettől kerülnek a zenébe a jellegzetesen technós, ciccegő, visszhangos puttyogások.
Egyfajta
kézműves technóról
van szó, ami hatalmas elismertséget hozott az Elektro Guzzinak. Nem véletlenül került a zenekar a műfaj egyik legnagyobb kiadójához, a berlini Macróhoz, ami idén nyáron jelentette meg a trió legfrissebb lemezét. Az
Observatory
nagyvonalúan és elegánsan foglalja összes a jövőre tízéves trió eddigi pályáját: tényleg olyan, mint egy gyönyörű hegycsúcson álló megfigyelőállás, ahonnan ragyogóan belátni a természeti tájat és a csillagos eget egyaránt.
