Bartók Béla
akkor is a magyar népzene szellemében komponált, amikor műveiben nem mutatható ki feketén-fehéren egy-egy magyar népdal jelenléte. A zeneszerző születésnapját köszöntő ünnepi hangversenyen a magyar népzenéé, bartóki meghatározással élve: a magyar parasztdaloké a főszerep. A Magyar képek korábbi, népdalokat feldolgozó zongoradarabok 1931-es meghangszerelése. A Két kép az impresszionizmus eszközeit is felhasználva a magyar vidéket jeleníti meg. A Pest, Buda és Óbuda egyesítésének ötvenedik évfordulójára 1923-ban keletkezett Táncszvit eredeti célja a Duna menti népek zenéjét jellemző motívumok bemutatása volt. Az Allegro barbaro ütőhangszer-effektusai mögül is népdal illúzióját keltő téma bukkan elő. A Cantata profana Bartók többször megfogalmazott vezéreszméjét, a népek testvérré válását kívánta megfogalmazni.
