Az 1914-ben, Tóth Ede 1876-os népszínműve alapján készült
Tolonc című némafilm vetítése,
miközben Grencsó István szaxofonozik, Benkő Róbert bőgőzik, Pozsár Máté zongorázik, Miklós Szilveszter pedig dobol.
A Toloncot korabeli lapok a legelső jó magyar filmnek nevezték. A forgatás legnagyobb része Kolozsváron, Janovics Jenő stúdiójában zajlott, de Torockón, a Tordai-hasadéknál, és az Aranyos partján is készültek felvételek. A főszerepekben Jászai Marit láthatjuk, akiről ez az egyetlen mozgókép maradt fenn, és
Várkonyi Mihályt, aki később Victor Varconi néven vált híressé Hollywoodban. A tolonc az Oscar-díjas Kertész Mihály legrégebbi fennmaradt rendezése.
A tolonc 2008-ban megtalált, tűz- és robbanásveszélyes nitrokópiájának digitális restaurálására a gazdasági válság miatt a mai napig nem kerülhetett sor. Így csak a restaurálatlan filmről készült DVD másolatot tudjuk bemutatni. A vetítés előtt a MaNDA és Filmintézet munkatársa, Balogh Gyöngyi szól néhány szót a film kalandos előkerüléséről és a restaurálásával kapcsolatos eddigi próbálkozásokról.
Grencsó István
szaxofonos és fuvolista a magyar avantgárd jazz kiemelkedő alakja. Pályafutása 1979-ben, a Masina Jazz Csoport megalapításával indult, szélesebb körű ismertségre pedig az 1980-as években Szabados György partnereként tett szert.
1984-ben hozta létre a
Kollektívát
, amely azóta is elsőszámú zenekara. Ezzel a folyton változó formációval tíz albumot jelentetett meg, közülük legfontosabbak a Plays Monk (1996), a Villa Negra (1997), a Fekete kenyér (1999), a 7 Ének az utolsó mohikánoknak (2000) a Dream Car (2003). Szőttes fekete – fehérben (2009) és a 2011-es Local Time.
