Akik nélkül Budapest biztosan másként festene – Lajta Béla

A századfordulót követő években meglehetősen sok olyan építész nyüzsgött az országban, de leginkább Budapesten, akik ötleteikkel, gondolkodásukkal egészen új irányba terelték a magyar építészetet. Jobban mondva irányokba, ennek is köszönhető az a sokszínűség, ami Budapest építészetét jellemzi: a historizmusba bekúszott a szecesszió, az art deco és a modern, megbontva ezzel a megszokott egyformaságot. 

Lajta Béla a századfordulót követő két évtized egyik legnagyobb építésze, nevét mégis csak kevesen ismerik, annak ellenére, hogy épületei mellett már biztosan mindenki elhaladt jó párszor. 

A modern magyar építészet úttörőjeként emlegetett Lajta nem egyszerűen csak befejezte egyetemi tanulmányait, hanem egyenesen az évfolyam legjobb hallgatója lett, így megkapta a Hauszmann-díjat is. Ahogy a korszakban mindenki, úgy a diploma után ő is külföldi tanulmányútra indult, bejárta Itáliát – a legendák szerint anyja kuporgatta össze a pénzt, hogy bejárhassa a világot, de erre inkább a nehéz művészsors képének kialakítása miatt volt szükség, mert a család valójában elég jól élt, másrészt az egyetem után minden hallgató Itáliába ment, ösztöndíjjal. Lajta itt festészettel és szobrászattal foglalkozott, majd dolgozott Berlinben és Londonban is. Rövid ideig még Hauszmann Alajos irodájához is elszegődött, ekkor a Kossuth téri Igazságügyi Palota (volt Néprajzi Múzeum) építkezésénél dolgozott. 

Miután hazatért, első munkája Bárd Ferenc és Mór zeneműboltjának kialakítása és berendezése volt. Itt már a szecessziós, népnemzeti stílus hatása érzékelhető: székely kapura emlékeztető zongorafülkék, hullámos mellvédek és faragott, florális díszítésekkel teli oszlopok, székek és polcok kaptak helyet. A megmaradt berendezést bárki megnézheti, aki besétál a Libri Kossuth Lajos utcai antikváriumába. Első hazai sikerét viszont egy tervpályázaton érte el, amikor 1899-ben úgy nyerte el a lipótvárosi zsinagóga tervpályázatának 3. díját, hogy a szakma számára teljesen ismeretlen volt. A Markó utcai nagy telektömbre tervezett monumentális épület alaprajzi megoldásait a zsűri és a sajtó egyaránt dicsérte.

Az 1900-as évek elején még gyakran nyúlt a magyaros szecesszió stílusjegyeihez, de ez nem véletlen, hiszen ekkoriban több közös munkája is volt Lechner Ödönnel – például a Kozma utcai izraelita temető Schmidl-sírboltja. A nemzeti ornamentikától később sem távolodott el teljesen, helyette ügyesen beolvasztotta a modern formanyelvébe.

Sokáig kereste a saját „hangját”, éppen ezért vannak jelen korai munkáiban hol a historizmus, hol a szecesszió különböző változatai, hol a modern jegyei, keveredve a magyar, a skandináv és a belga építészet, népművészet sajátosságaival. 

„Abban a századvégi hangulatban, mely Lajta Bélát formálta, éppen olyan zürzavar uralkodott, mint a mai korszellemben. A szülői házból patricius hagyományokat hozott magával. A berlini Messel építész-tervező műtermében az új technika világvárosi hivatásával ismerkedett meg. Járt a francia várkastélyokban és elbűvölte a reneszánsz életművészete. Azután hallgatta Lechner apostoli tanításait, eközben beleszédült a magyar égtájak csodálatába. De az építészet csúcsát mégis a harmóniák tanában látta” – írja róla Nádai Pál az Ararát Magyar Zsidó Évkönyvben.

Iskolákat, műhelytelepeket, múzeumokat, művelődési házakat tervezett szívesen, bár ezek közül több megvalósulatlan maradt, így ma elsőre sokaknak a Salgótarjáni utcai és a Kozma utcai zsidó temető egyszerű, geometrikus síremlékei ugranak be, ha Lajta művészetére keresnek példákat. Ez azért is van így, mert a legtöbb megbízást a Chevra Kadisától, vagyis a zsidó hitközségeken belül működő Szent Egylettől kapta, ők egy idő után a szervezet műszaki tanácsosává választották, így a zsidó temetők építési ügyeiért is ő felelt.

A modern magyar építészet egyik fontos példája, egyben első nagyobb alkotása is a Mexikói út 60. alatt található egykori Zsidó Vakok Intézete. Ennek egyszerű, nyerstégla borítású homlokzata már az észak-európai építészet hatásait, míg a türkiz kerítés ornamentikája art deco jegyeket hordoz magán. Az épület azért is különleges, mert Lajta belecsempészett a kerítésbe pár ismertebb verset is – Braille-írással.

Hasonló felfogásban tervezte – Hegedűs Árminnal közösen – a Pesti Izraelita Hitközség alapítványi főgimnáziumát is (ma ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola), ahol nemcsak az épület maga, de a homlokzat ornamentikája is nyerstéglából van kirakva. A főbejáratnál menórák törnek az égbe, az ajtók melletti faragott díszekben pedig ószövetségi motívumok jelennek meg.

Érdemes még Zuglóban maradni és elsétálni az Amerikai útra is, ahol az egykori zsidó Szeretetház épülete áll. Csodás ornamentikus bejáratán érdemes legeltetni a szemünket, mert a népies ornamentika és a geometria különleges keverékét fedezzük fel rajta. Hasonlóan díszes a Vas utcai BGSZC Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnázium bejárata is, ahol már nemcsak növénymintákon ámuldozhatunk, hanem mozdony, hajó, híd és léghajó díszítésekben is. 

Az egyszerű és tömörebb északi stílus helyett a Szervita téri Rózsavölgyi-bérház a pirogránit geometrikus virágmotívumaival már az art deco felé kacsint. A házat testvére, Lajta Henrik megrendelésére tervezte, aki szabóságot és ruhaüzletet nyitott a félemeleten, míg az emeleten lakások, a földszinten pedig már az épület átadásakor, 1912-ben a Rózsavölgyi Zeneműbolt üzlete kapott helyet. És ha már art deco, akkor nemcsak Lajta munkásságában, de a budapesti art deco épületek közül is az egyik legkiemelkedőbb az Újszínház épülete. 

Érdemes egy szép tavaszi délutánon nekivágni a városnak és felfedezni Lajta épületeit, mert olyan építészeti skálát járhatunk be, ami a szecessziós síremlékektől az art decós színházépületen át a kora modern építészet szép példáiig tart.