Az 1878-ban született Baumgarten-díjas író 1896 tavaszán, felnőtté érése után lett budapesti lakos, bár egyes források szerint nem állandó jelleggel, mert szépírói munkásságából alig-alig tudott megélni. Rendszertelen jövedelmei ellenére egy évvel később már pestinek számított: szobáról-szobára vándorolva húzta meg magát, főként a Józsefvárosban.
Gyöngytyúk (ma: Gyulai Pál) utca 13.
"Én itt egy-két évig a Józsefvárosban csavarogtam, koplaltam, rongyoskodtam, mert atyám ezt a módszert vélte legjobbnak arranézve, hogy a szülei házhoz visszatérjek. Persze, nem mentem; később nem mehettem, mert atyám 50 éves korában meghalt. Reménytelenül szegény voltam a Gyöngytyúk utcában" – későbbi önéletrajzából idézve kiderül, hogy itt kevés volt a luxus.
A Gyöngytyúk utca 1912-ig viselte a nevét, utána Gyulai Pálra keresztelték át, és így hívják a mai napig. Krúdy a 13-as (más források szerint 18-as) szám alá volt bejelentve, Józsefváros című művében romantikus helyként említi a környéket, mondván "…a házak oly régiek voltak, mintha valamennyien egy régi századból jöttek volna át." Az ifjú író egy szabómesternél bérelt udvarra néző szobát, amely szolid kényelemmel, egy-egy ággyal, asztallal, székkel és pléh mosdóval volt felszerelve – olvasható a krudy.hu ide vonatkozó írásában.
Király utca 47.
A VIII. kerületi Práterutca és a Vasutca néhány hónapig adott neki otthont, mígnem 1899-ben a szintén író SpeiglerBellával kötött házassága után a VII. kerületben, a feleség lakásában rendezte be szerelmi fészkét. Ez egy 1848-ban felhúzott, gótikus elemekkel díszített háromemeletes sarokház, amely Budapest első három emelettel bíró épülete volt. A Pekáry-házban több közismert lakó élt akkoriban, például dr. Glück Sámuel orvos, dr. Gáhy Endre gyógyszerészvagy Róth Zsigmond, az Első Magyar Üveggyár Rt. üzletvezetője.
Krúdy 1901-ig járt ide haza, és ennek a háznak a harmadik emeleti, erkélyes lakásában alkotta meg Az aranybánya című művét. A Pekáry-ház később a II. világháború alatt súlyosan megrongálódott, 1965-ben állították csak helyre. Az épület falán emléktáblát állítottak az író tiszteletére.
Templom utca 15.
Válás, újranősülés, világháború, őszirózsás forradalom, lappangó és súlyosabb betegségek – címszavakban így lehetne leírni Krúdy évtizedének első felében történt fontosabb eseményeit. A hányattatott évek és a margitszigeti albérlet kényszerű elhagyása 1930-ban egészen Óbudáig sodorta. A Templomutcában egy – a nyíregyházi kisvárosi hangulatot idéző – öreg, kétszobás, földszintes házban szegényes körülmények között kezdett új életet második feleségével és kislányával.
A környéken lakott később például Nagy László költő, műfordító; PeterdiPál humorista, újságíró; és SinkovitsImre színművész is. 1932 nyarán csődeljárást kezdeményeztek az író ellen, aki megromlott egészségi állapota miatt kórházba került. Miután onnan kiengedték, a III. kerületi Koronatérre költözött, ahol 1933. május 12-én bekövetkezett haláláig élt. Évekkel később a Krúdy-háznak elnevezett épületben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kapott helyet.
