Sok kutatómunka, Saly Noémi segítsége, igen konkrét elképzelések nyomán csaknem fél éve készülődött már az Elysée. Számos történetet, korabeli dokumentumot és fényképet gyűjtöttek a ’30-as évek híres és népszerű kávéházáról, mely tündöklése után sajnos más vezetőséggel, új korszakok miatt más szellemiségben üzemelt hosszú éveken át. A környékbelieknek ez a frissebb emlék: nem szerették ezt az érát és a Szófia éttermet. Éppen ezért nehéz volt meggyőzni őket, hogy valami egészen más dolog készülődik a Kossuth tér 13–15. szám alatt. A felújított tágas és nagyszabású terület megkívánta, hogy egy hangulatos és színvonalas vendéglátóhellyel gazdagodjon. Ahol nem a turisták csőbe húzása a cél, hanem a minőségi vendéglátás, a múlt felidézése modern megoldásokkal.
Önmagukat „franciás” hangulatúnak aposztrofálják, s a terasz, a színhasználat miatt simán bólintanánk, ám az arculat nekünk inkább a jelenkori Budapest haladó mivoltát, a gasztronómia virágzását idézi, nemzetközi felhanggal. A belsőépítészeti megoldások elég látványosra sikerültek, modern vonalak találkoznak a tonettszékekkel, fekete metrócsempe elegáns lila szövettel. Kedvenceink a lámpák: fodrászbúrára hajazó, régi búvárfelszerelést idéző vagy Y-pohárra hasonlító. Kedves megoldás, hogy sok korabeli fotót találunk a falakon, továbbá hogy a terítékhez tartozó papír alátéteket 13 verzióban gyártották le. Tizenhárom történetet találunk a Kossuth térről és az Elysée múltjáról. A terasz egyszerű, valóban párizsias, s a tér adottságainak köszönhetően szellős, ahol sosem áll a levegő, ezért úgy vélik, egészen október végéig üzemel majd.Konyhafőnökük Fekete Tibor, aki Pesti István mellett a Tantiban sous-chefként dolgozott. Menüjük nincsen túlgondolva, nincs túl sok fogás az étlapon. A fix étlap mellett természetesen találunk minden héten séfajánlatot, mely egy idényszerűbb válogatás, és ebédmenüt is kínálnak (2 fogás 1890 forint). Széles a borválasztékuk, minden fogáshoz szívesen ajánlanak egy-egy tételt.Abszolút kedvencünk a borsókrémleves volt (1400 forint) kecskesajtos tortellinivel és hangosan roppanó cukorborsóval. Kiadós adag, nagyobb, mint egy átlagos bisztrós leves. Jó szívvel ajánlották lecsójukat mangalicacsászárral (2100 forint) – ebben sem kellett csalódnunk, viszont adagként valóban előételnek felel meg. Az érdekes kombinációjú báránycomb csilis lencsével és padlizsánnal (4500 forint) meglepő ízeket hozott össze. A borjúpaprikás (3900 forint) két hét alatt is nagy kedvenccé vált náluk, amin nincs mit csodálkozni, hiszen speclivel, juhtúróhabbal és uborkasalátával érkezik. Szuperül harmonizáltak az ízek, ráadásként az ételt a különböző állagok tették izgalmassá. Szívesen ajánlanánk külföldi ismerősünknek, hogy az imádott pincepörkölt mellett ilyen is lehet egy paprikás.
