Tíz éve indította útjára a
Fesztiválzenekar
a „titokkoncertek” sorozatát. Az új hangversenyforma kezdettől nagy sikert aratott: már az első, „kísérleti” hangversenyeknek otthont adó Olasz Intézetet zsúfolásig megtöltötte a közönség, igazolva, hogy sokan bíznak a koncerteket szerkesztő-vezénylő
Fischer Ivánban
, a műsor és a közreműködők ismerete nélkül is „belevágnak a kalandba”.
Emlékeztetőül néhány titok, amit Fischer Iván a korábbi hangversenyek hallgatóival megosztott: Richard Strauss csodálatos József-legendája, Kabalevszkij Hegedűversenye a 12 éves Pusker Júlia előadásában, Richard Strauss áriái és dalai az amerikai szoprán énekesnő, Christine Brewer tolmácsolásában, Bernd Alois Zimmermann trombitaversenye a norvég virtuóz, Håkan Hardenberger szólójával, Kurt Weill izgalmas és Magyarországon szinte ismeretlen Az ezüsttó című operája, Brahms zongoranégyesének Schönberg által készített zenekari átirata, Mozart K. 488-as zongoraversenye a 92 éves, Franciaországban élő Rév Lívia előadásában, a Magyarországon szinte csak a Mozart-legendáriumból ismert Salieri műveinek bemutatása, Mozart K. 453-as zongoraversenye Menahem Pressler interpretációjában, Rautavaara madárhangra és zenekarra írt Cantus arcticus című művének magyarországi bemutatója. Pauk György és a világhírű zongoraművész, Alfred Brendel is a BFZ titokkoncertjén búcsúzott a budapesti közönségtől.
Titokkoncerten történt az is, hogy Stravinsky Tangója közben két zenekari tag táncra perdült, és a sokat látott argentin táncszalonok hivatásos táncosait megszégyenítő tangóbemutatót tartott, és az is, hogy miközben Fischer Iván Ravel Boleróját vezényelte, a bolerót járó táncosnő a karmesterhez kötözte magát, így téve egészen egyedivé a produkciót.
