A februári
POPJAK
-on az itthon is nagy sikernek örvendő
tévésorozatok
(Dexter, Hannibal, Bates Motel) kapcsán beszélget majd a
sorozatgyilkosok diadalmenetéről
(a kortárs tömegkultúrában)
Bartók Imre
és
Turi Márton
.
Pszichopatológia, fogyasztói társadalom és a gyilkosság, mint a
szépművészetek egyike
.
A
havi rendszerességgel
, a
Roham bárban
megrendezésre kerülő
kerekasztal-beszélgetések
minden alkalommal egy-egy
releváns trendet
vagy
szerzőt
tárgyalnak, lehetőség szerint valamely aktuális haza könyv- vagy filmmegjelenés kapcsán.





A beszélgetések résztvevői
írók, fordítók, esztéták és egyetemi tanárok
, akiknek munkássága vagy kutatási területe szorosan kapcsolódik az adott témához, az események moderátora pedig minden alkalommal
Sepsi László
, az ELTE BTK doktorandusza és a József Attila Kör tagja.


  „A sorozatgyilkos alakja a filmtörténet modernista korszakában lépett ki az árnyékban osonó antagonisták gettójából és kezdte meg diadalmenetét előbb taszító antihősként (Kamerales, A lepkegyűjtő), majd vérgőzös exploitation-mozik motorjaként (Deranged, Maniac) hogy évtizedekkel később Riddick, Hannibal Lecter és Dexter Morgan már pólókra nyomható ambivalens ikonként foglalják el megérdemelt helyüket a posztmodern tömegkultúra egy sötétebb zugában.

A serial killer a hatvanas-hetvenes évek elidegenedett hőseinek esszenciája: míg a társadalom kebeléből szintén kiszakadt gengszterek az anyagi javak megszerzésére irányuló motivációjában még őrzi a társadalmi konszenzus némely töredékét, a sorozatgyilkos túl van a hétköznapi morál minden aspektusán, motivációja növekvő tébolyának köszönhetően átszakítja a racionalitás elfogadott határait, és szemben az alternatív közösséget építő hivatásos bűnözőkkel, szélsőséges individualizmusának köszönhetően kollektívába is igen ritkán szerveződik.” Sepsi László: A bennem élő gyilkos (Filmvilág, 2011/2)