"Különösen esős időben jó hozzá visszatérni. Vízcseppek kopognak az ereszen, műanyag féltető zördül, ahogy a szél alákap, az úttesten a vízátfolyás surrog, mikor a kerekek szórják belőle a permetet. A zörejek megfestik a hátteret, amibe megérkezik
Ács Eszter
fátyolos hangja. Nem berobban, inkább belesimul, egyszercsak OTT LESZ, de akkor aztán nem lehet figyelmen kívül hagyni, kikapcsolni meg egyenesen bűn lenne. Beleborzongunk, ha a fűtött szoba melegétől elkényelmesedve a ház ajtaja becsukódik mögöttünk, és a nedves szél besüvít az esernyőnk, kapucnink alá. De beleborzongunk abba is, ami a hangfalakból áramlik felénk."