Az M1-es autópályáról Budapest felől érkezve a 67. kilométerkőnél kell lehajtani, hogy aztán kisebb kanyarok után már Tatán találjuk magunkat. Ha az 1-es úton érkeznénk, úgy áthaladunk Vértesszőlősön, melyről legtöbbünknek a történelemkönyvek ugranak be - itt tárták fel Samu, a 350 000 ezer éves előember nyakszirtcsontját. Ha korán indultunk el, s ezen az úton közelítjük meg Tatát, érdemes megtekinteni a Vértesszőlősi Előembertelepet. Vonattal is csupán 1 órás az út, s mivel fő vasútvonal mentén fekszik kirándulóhelyünk, sűrűn indulnak a vonatok a Keletiből és a Déliből is.
Történelem
A város igen mozgalmas történelmet tudhat magáénak: a középkorban Zsigmond király kedvenc helye volt, Mátyás király évi egyszer járt vadászni a területre, és a Mohácsi vész utáni hosszú török uralom is befolyásolta történetét. 1727-ben Esterházy József gróf megvásárolta az akkori területet, majd építészeket és mérnököket telepíttetett, hogy Tata, Tóváros és Váralja minél fejlettebb mezővárossá váljon. Az 1848-49-es szabadságharc alatt Görgey Artúr főhadiszállása a Szarka fogadóban volt. Ezt követően elkezdődött a városiasodás, gyárak építése, az ipar beindulása, majd Esterházy Miklós gróf lóversenypályával virágoztatta fel a mezővárost. A lovassport jelenléte miatt angol szakemberek költöztek ide, egész angol kolóniák alakultak ki. A világháborúk között a lovardákban színházi előadásokat tartottak, gyűléseket szerveztek és raktározási célokra is használták a lovardákat, sőt, az 1948-as londoni olimpia öttusázói is itt készültek fel.
Tata híres emberei
A tatai várban megfordult uralkodókon és az Esterházy családon kívül még számos fontos ember élete fonódott össze a várossal, így például Öveges professzoré, aki két szakaszban is tanított a Tatai Piarista Gimnáziumban. A Kossuth-díjas tanár nagy sportember hírében állt, télen például sokszor korcsolyázott az Öreg-tó jegén - reverendában. Bláthy Ottó Titusz, a transzformátor egyik feltalálója is a város szülöttje és Vaszary János festőművész is sokat alkotott itt.
Reggeli az Ébresztőben
Ha kicsit tanulmányoztuk a környék történelmét, nyugodtan bele is vághatunk a programba. Reggelire egyértelműen az Ébresztőt ajánljuk, mely 2015 óta kávéztatja Tatát. Egészen különös egymásra találás ez, hiszen hiába van közel a főváros, ez a fajta "újhullámos" vonal még nem annyira bejáratott vidéken, mint a fővárosban. Az Ébresztő viszont két éves itteni fennállás után adaptálódott Budapestre is, a Pozsonyi út elejére. Alap esetben éppen a fordított sorrend lenne a kézenfekvő, de szerencsére a tatai Ébresztő ügyesen megtalálta a közönségét. A finom pékáruk, remek kávék, limonádé változatok és tudatosabb, reform reggelik új színt hoztak a város életébe.
A tatai vár
A minőségi reggeli után irány a vár, mely pár perc sétával elérhető. Udvarából már remek panoráma nyílik az Öreg-tóra, mely a leghíresebb és legnagyobb kiterjedésű tó az öt Tata-környéki állóvizek közül. A várkastély a 14-15. század fordulóján épült, Zsigmond király idejében még egyszerűbb, U-alakú vár volt, ám Mátyás király pazar reneszánsz kastéllyá alakíttatta, ahol szívesen pihent meg. 1592-ben vette be a török, egy évet kuruc kézen is volt, majd az Esterházyak vásárolták meg - 218 évig volt a grófi család tulajdonában. Egy tűzvész után készültek el a mai is látható neogótikus ajtó- és ablakkeretek. Maga az épület szépen karbantartott, és a várárok is külön szót érdemel. Kicsit hunyorítva akár Firenzében is érezhetjük magunkat a buja növényzet, boltívek miatt.
Ha bemegyünk a várba, nagyjából 1 órát érdemes a kiállításra szánni, a legfelső szinten pedig egy kávé mellett pihenhetünk meg a teraszon. Ha még nem hallottunk a Pataráról, itt biztosan szóba kerül a városiak kedvenc fesztiválja. 2008 óra rendezik meg és az új haditechnikát ünneplik vele, melyet 1597-ben Pálffy Miklós alkalmazott és ezzel űzte el a törököket. Gyakorlatilag petárdákkal robbantották ki a vár kapuját és így nyomultak be, hogy visszafoglalják azt. A május végi Patarán várjátékokat, vízi ütközeteket rendeznek, és ilyenkor a reneszánsz ételeivel és italaival találkozhatunk.
Túra az Öreg-tó körül 7,5 kilométeres kört tehetünk az Öreg-tó körül, aminek az első állomása akár a barokk stílusban épült Esterházy-kastély is lehetne, ám felújítás miatt jelenleg nem látogatható. Fellner Jakab épülete jellegzetesen sárga színű, ám a renoválást követően fehér falfestést kap majd. Akinek nem lenne kedve ehhez a nagyobb túrához, hajóval is körbejárható az ország legrégebbi, 269 hektárnyi halastava. Olyannyira gazdag a vízi élővilág, hogy akár szabad szemmel is tanúi lehetünk "rablásoknak" és nagyobb halak felszínhez közeli úszásának.
Sokféle vízimadár él itt, a legnagyobb populációban lúdak, melyeket minden év november végén a Tatai Vadlúd Sokadalom keretein belül tömegében is megfigyelhetünk, hiszen az idén november 24-26 hétvégén több ezer lúd vonul majd az Öreg-tó fölött, és ehhez méltó természetbarát ünnepséget is rendeznek. Október utolsó hétvégéjén pedig az Öreg-tavi Nagy Halászfesztivált is meglátogathatjuk. Nyári időszakban érdemes fagyizni is, ha már a tó körül sétálunk, télen pedig a Tóvárosi korzón található A csokizó bonbonmanufaktúra és forrócsokizó lehet a legjobb választás. Jó hír, hogy, ha télen tartós hidegben a tó befagy, korcsolyázni is lehet. A várral szembeni oldalon, a Vízi vágóhíd közelében változatos, szépen karbantartott épületeket és székelykapukat is találunk.
Ebéd a Platánban
Ha kifáradtunk a hosszú sétában, vagy leszálltunk a sétahajóról, a legjobb választás a Platán lehet. Az étterem a fölötte magasodó 232 éves platán fáról kapta a nevét. 2010 óta várják vendégeiket, magas minőségű gasztronómiai élménnyel, mely 2015-ben még magasabb szintre lépett. Pesti István, aki Budapesten a Tanti éttermet Michelin-csillagig vitte, még abban az évben a Platánhoz igazolt. Az addig is népszerű étterem konkrét "gasztroturizmus" célállomásává vált, rengetegen járnak azért Tatára, hogy a szakember tányérjait megcsodálhassák és emlékezetes ízekkel, alapanyag-párosításokkal találkozzanak. Az étterem számos gasztrokalauzban előkelő helyen áll, mi pedig örömmel találkoztunk ismét Pesti különleges konyhájával.
Hétköznapokon "business lunch" keretein belül 2 (4200 forint) és 3 (4900 forint) fogásos ételsort ehetünk végig, jó idő esetén akár a teraszon is, ahol a híres fa árnyékában, a tóval közvetlen kapcsolatban ebédelhetünk. Ez a menü szezonális és helyi alapanyagokon nyugszik és bátran mondhatjuk, hogy bárhol a világon megállná a helyét, top éttermek között is. Az ebédajánlat sütőtök, ökörfarok, mangó, édesgyökér veloutéja nekünk az elmúlt idők legizgalmasabb és leginkább ízgazdagabb levese volt, ám az á la carte ajánlat vietnami marhahúslevese (1750 forint) is remeknek bizonyult. A hosszú séta után egy csípősebb napon igazi átmelegedést hozhat. Előételek közül a pisztráng, sütőtök, homoktövis (2900 forint) is intenzív ízeket hozott és érdemes megkóstolni a wasabival, uborkával készült tatárt is (3800 forint).
Főételképp szenzációs Szt. Jakab kagylót, bárány brízt, karfiolt, chipiront (6750 forint) rendeltünk, ami az étlap egyik legösszetettebb tétele volt és ez az extrémebb párosítás is emlékezetes marad, ahogy a "nyitott lasagne" elv alapján felépített mangalicapofával rakott karalábé és spenót is. A heti tányérdesszert egy szilvás, tonkababos, kávés kreáció volt, lágy lezárásképp. A Platánban egyébként az éttermi desszerteken kívül saját cukrászda is üzemel, hagyományosabb és francia vonallal.
Az étterem alatt találjuk a Mátyás tavernát, mely egy pincerendszerben kapott helyet és amellett, hogy a vendégház reggeliztetése is itt folyik, tematikus vacsorákra is készülnek, melyek a reneszánsz ízeit mutatják majd be, modern konyhatechnológiákat használva. A pince egyébként borestekre is jó helyszín lehet, s innen csak pár lépcső vezet a Vendégházhoz, melyben ugyan mi nem éjszakáztunk, de jó választás lehet, ha egy egész hétvégét Tatán töltenénk. Program bőven akad, így jó ötlet lehet akár az egyéjszakás gasztroélmény csomagukat választani, melyhez a szálláson, wellness használaton, ingyenes kerékpárhasználaton és svédasztalos reggelin túl degusztációs vacsoramenü is hozzátartozik, borpárosítással. A modern szobákon felül egy barokk stílusúval is találkozhatunk, sőt, az egész Vendégház a várárokra néz, ahol sebesen zúdul alá a víz és találkozhatunk a hozzájuk tartozó, kézhez szokott szamárral és báránnyal is, akik a legnagyobb nyugalomban legelésznek az udvaron.
A Fényes-tanösvény felfedezése
A Fényes-tanösvény az őszi-téli időszakban 15:30-ig látogatható, ezért az ebéd utáni sétánkat ide terveznénk. Ez egy 18 állomásból álló ökoturisztikai útvonal, mely ugyanolyan érdekes lehet felnőttként, mint gyerekekkel. Kötélhidakon mászkálhatunk a kasztforrások között, minden évszakban nagy élmény bejárni ezt a mini lápvidéket. Mind a flóra, mind a fauna tartogat különlegességeket: fehér tündérrózsát, erdei fülesbaglyot, pettyes vízicsibét is megfigyelhetünk a nagyon modern, 21. századi módon kialakított tanösvényen. Ha már itt járunk fontos megjegyezni, hogy egész Tatára jellemzőek az innovatív megoldások, ami a turisztikai látványosságokat illeti. Nincs az az épület, szobor, sőt, fontos növény, ami ne lenne információs táblákkal megtámogatva.
Lazítás a Fényes Szaunában
A tanösvény területén kívül találjuk a Fényes Strandfürdőt és kempinget, mely szezon végén bezár, ám egész évben üzemel a szauna, ami igazán különlegesnek számít, ugyanis egy 22 fokos forrástóban merülhetünk el a szabad ég alatt a szaunázás közben.
Cseke-tó és az Angolkert
Hirtelen el sem tudunk képzelni romantikusabb helyszínt, mint a Cseke-tó partja kis félszigeteivel, a tavon parkoló színes ladikjaival és a partján található elegáns Angolparkkal. 1783-ban telepítették, Böhm Ferenc tervei alapján, az Esterházy család megbízásából. Magyarország első angol típusú parkja, mely azért is fontos kirándulóhely, hiszen az országban itt jelentek meg először a szomorú füzek, melyek Kínában őshonosak, de a kor romantikus kertjeinek legfőbb ékei. Sok a vízkedvelő növény itt, hiszen a tó miatt jól érzik magukat itt. A parkban találunk műromokat, melyek igazi rommaradványokból álltak össze egy egésszé és karsztforrások is áthaladnak itt. Mátyás idejében egyébként fürdő volt ezen a helyen. A látvány alapján akár Skócia kastélyromjainál is állhatnánk.
Cherles Moreau tervezte a műromokat és a török mecsetet is, mely tetején lévő félhold már messziről látható, valamint itt található a szabadtéri színpad is, háttérben a szépen felújított klasszicista kiskastéllyal. Nyáron operettek, musicalek és zenei rendezvények kapnak helyet itt, az árnyas, romantikus parkban. Egy Kazinczy-emlékpadot is megfigyelhetünk a tó partján, melyet a nyelvújító tatai látogatásai emlékére állítottak. Kazinczy nagyon szerette a Cseke-tó füzeit. A padon ma a hely legügyesebb pecásai állomásoznak.
A tó körüli sétánk alatt sok futóval és kerékpárossal találkoztunk - nem csoda, ennél jobb sportolási helyszínt nem is nagyon találni a városban és a környéken. Mindezt egy modern szabadtéri edzőpályával is megfejelték, ahol épp a városi atlétikai utánpótlás kis sportolói gyakoroltak.
Naplemente a Kálvária-dombról
Kirándulásunkat a Kálvária-dombon zártuk, mely a város legmagasabb pontja. Érdekes, ahogy formálja a városképet a zöld gyeppel borított domb, rajta a kápolnával, a Golgota-szoborcsoporttal, a víztoronnyal, mely akusztikájának köszönhetően zenei rendezvényeknek is helyt ad. A zsidó temető és a Fellner Jakab kilátó is a domb nevezetességeihez tartozik. A torony 1939-ben épült és 30 méteres magasságával az egész városból látni lehet. Építészetileg minket San Gimignano tornyaira emlékeztetett - ha már a várároknál egyéb olasz párhuzamot is állítottunk. A dombról és a kilátóból is gyönyörű a naplemente, ám siessünk, hiszen délután 5-ig látogatható és mintegy 200 lépcső vezet fel a csúcsra, amit még meg is kell mászni. Végül a sok séta, ismeretek, remek ízek és maradandó élmények után csak pillantsunk le a Budapesttől valójában nagyon közel lévő városra, melyet sokszor méltatlanul elfelejtünk, mint kirándulóhely.
