A szocreál egyik leghíresebb épülete 1954-ben épült fel a Hűvösvölgyi út 64. szám alatt Gádoros Lajos és Mühlbacher István tervei alapján. Itt működött Magyarország első szinkronstúdiója és animációs filmműhelye, ahol megszületett többek között a Mézga család, A hercegnő és a kobold, A kockásfülű nyúl, Lúdas Matyi, Vízipók-csodapók, Pom-pom meséi és a Magyar népmesék. Itt alkottak a nagy mesterek, többek között Dargay Attila, Jankovics Marcell, Nepp József, Macskássy Gyula, és itt készült el Rofusz Ferenc Oscar-díjas rövidfilmje, A légy is. A fénykorszak után pusztulásnak indult az épület, és az enyészettől mentette meg a 2015 szeptemberében kezdődött felújítás. A teljes egészében magánfinanszírozásból zajlott rekonstrukció a műemléki védettség feltételei szerint zajlott le, így több régi díszítőelem is megmaradt.
Az épület ma újra a régi fényében tündököl, és Pannónia Stúdió néven visszakerült a hazai filmgyártás vérkeringésébe. Kép- és hang-, utómunkára szakosodott cégek vették birtokba, amelyek egy-egy produkció kapcsán szorosan együttműködnek. Ottjártunkkor beleshettünk a kulisszák mögé is.
A kerengőben Jankovics Marcell-kiállítás nyílt, ezt Dargay Attiláé követi majd. Itt látható az aláírásfal is, amelyre a felújítás során bukkantak rá: minden művész aláírta, aki itt dolgozott, és a magyar hírességek mellett Roger Moore nevét is megtaláljuk rajta. Az irodákhoz vezető folyosót rajzfilmrendezők portréi díszítik.
Elsőként a Stúdió Spájzba vezet utunk, amelynek fő profilja a fényelés és ehhez tartozó munkák, online, konform, DCP-kópia készítése. Több külföldi megbízásuk is van, Vándor Ádám egy svéd reklámfilmen keresztül érzékelteti a technika lényegét, ami során a film megkapja végleges képi hangulatát: színkorrekciót végeznek rajta, egységessé teszik a snittek árnyalatát, hangulatát. Itt csiszolták tökéletesre a ma moziba kerülő Kincsemet, és áprilisban kezdődik Sándor Pál Vándorszínészek című filmjének fényelése ugyanitt.
Bekukkantottunk a Gaston egyik hangstúdiójába is, ahol mozifilmek hangkeverését végzik. A Dolby Digital (hamarosan Magyarországon elsőként Dolby Atmos) hangrendszerrel rendelkező teremben hangfelvételeket is lehet készíteni, sőt, még „zörejkád” is lapul a szőnyeg alatt. Ennek deszkáin lépteket, ruhamozgást, egyéb neszeket lehet imitálni a vetített képsorokkal szinkronban, valós időben. Megtudjuk, hogy vannak kifejezetten erre szakosodott „zörejszínészek”, és ez gyorsabb megoldás, mint a stockkészletből válogatni.
Az épületben már az '50-as évektől kezdve található négy ilyen hangszigetelt terem, amiket dupla fallal építettek, úgy, hogy a külső falakhoz nem érnek hozzá. A "bunker" betonpadlója rugókon áll, így rezgésmentes, nem szűrődik be semmilyen zaj a külvilágból. A Gaston készítette az Argo 1-2-t és a Liza, a rókatündért, jelenleg Mundruczó Kornél új filmjének, a Felesleges ember utómunkálatait készítik. Hozzájuk tartozik az egykori Pannónia Filmstúdió legendásan jó, nagyzenekari felvételekre alkalmas nagyterme is, ahol egykor 60 fős szimfonikus zenekarok játszottak vetítővászon előtt, miközben a karmester figyelte a film ritmusát. A „nagykeverő” még felújítás alatt volt, úgyhogy itt nem tudtunk fotózni.
Az új Mundruczó-film vágása is a Pannon Stúdióban történik, mégpedig a többszörösen elismert és díjazott vágók által alapított Post Office szárnyai alatt. Ők vágták Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas Testről és lélekről című moziját, az Aranyéletet és Terápiát is.
Belestünk az egyik vágószobába, ahol épp Madarász Isti következő, Egy szerelem gasztronómiája című zenés tévéfilmjén dolgoztak.A Pannónia Stúdió valamennyire közösségi színtér is, ha az ember a filmszakmában dolgozik, könnyen összefuthat ismerőssel a folyosón vagy a földszinti büfében. Mivel egy produkció utómunkálatai egy az egyben levezényelhetőek házon belül, az egyeztetésekhez elég átsétálni a folyosó másik oldalára. Közös munka lesz majd az Antal NimródViszkise, az Amburs Attiláról szóló film vágását a Post Office Films végzi, a VFX effekteket a szintén itt működő Melon FX jegyzi, míg a fényelés a Studio Spájzhoz kapcsolódik.A jelenleg folyó alkotómunka mellett persze nem feledkeztek meg a múlt nagyságai előtt sem, akik előtt a Pannónia Emlékmúzeum tiszteleg. A kiállított tárgyak, fázisrajzok, munkaeszközök mind eredetiek, az alkotóktól szerezték be őket: megtapogathatjuk Cakó Ferenc homokképét, Sebaj Tóbiást, a Nagy ho-ho-horgász rajzasztalát, és a vitrinben találta meg végső nyughelyét a TV-maci és csapata is. A II. kerületi gyerekek ingyen látogathatják a múzeumot, de a Pannónia Stúdióban rajzfilmes táboroztatásra is lehetőség nyílik, a szomszédos oktatóteremben pedig felnőttképzést is folytathatnak majd.Végezetül pedig következzen pár kép, amelyek jól demonstrálják, hogyan festett az épület a felújítás előtt és után.
