Másfél év múlva eldől, hogy Budapest rendezheti-e a következő olimpiát. A választ mi sem tudjuk, de – két szakmai konferencia kapcsán – megpróbáljuk felvázolni, hogy milyen jövő vár a városra. Ennek alapján képet kaphatunk arról, hogy hol épülhet meg a régóta tervezett új híd, milyen beruházások várhatóak a rozsdaövezetben, és hogyan alakulhatnak át a Duna-partok.

Nézőpont kérdése, hogy Budapest elmaradott vagy dinamikusan felemelkedő város-e, de az alapvetésnek tekinthető, hogy a fejlesztését gyorsítani kell, erre pedig az olimpia lehet a legalkalmasabb katalizátor – nagyjából így összegezhető a Budapest gyorsítópályán – A budapesti olimpia és a városfejlesztés címmel megrendezett szakmai konferencia üzenete, melyet a tegnapi napon, az Akvárium Klubban rendeztek meg többek között városvezetők, városüzemeltetési szakemberek, építészek és szakírók részvételével.

Tarlós István főpolgármester megnyitója után Demján Sándor előadásában többek között a nagyberuházások mechanizmusáról beszélt az ingatlanfejlesztés szemszögéből (szakemberhiány, fővállalkozó-alvállalkozó viszonyok, az időhiány, mint zsarolási potenciál), felhívva a döntéshozók figyelmét arra, hogy a tervezést időben megkezdve kevésbé kell kényszerpályán mozogni.

Az ellenzők közül a legtöbben nem azt vitatták, hogy Budapest képes-e olimpiát rendezni, sokkal inkább azt, hogy szükség van-e olimpiára, illetve hogy az amúgy is betervezett fejlesztéseket miért kötik az olimpiához. Azon lehet vitatkozni, hogy bizonyos költségeket az olimpia kiadásai közé számolunk-e vagy nem, de a szaldó mégiscsak pozitív lehet, hiszen már több mint egy évszázada rendeznek olimpiákat, ezt pedig komoly versengés előzi meg. Ha nem érné meg, nem szeretnék négyévente ilyen sokan elnyerni a rendezés jogát – fejtette ki Fürjes Balázs, az olimpiai pályázat elnöke.

Finta Sándor, korábbi főépítész, a Budapest 2024 Zrt. Építészeti és Városfejlesztési igazgatója a korábbi pályázatok tanulságairól beszélt, kiemelve például azt a kevésbé köztudott tényt, hogy Athénban menet közben váltottak tervezőcsapatot, ennek pedig beláthatatlan következményei lettek a költségekre és a későbbi hasznosításra nézve. Budapesten már a pályázatot is komoly felmérés előzte meg, a programot pedig teljes mértékben a főváros közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiájához igazították. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság – belátva Peking, London és Szocsi túlzásait – sokkal kevesebb költségből, közepes méretű nagyvárosokban (és decentralizáltan, vidéki helyszíneken) képzeli el a következő olimpiákat, ahol mégis minden kis távolságon belül elérhető. A budapesti pályázat ilyen, a fejlesztések pedig sok amúgy is meglévő fejlesztést hangolnak össze, így például a Budapesti Nemzetközi Vásár területén.

A valóban számos érdekes szempontot bemutató, de a párbeszéd irányába is nyitott konferencián néhány konkrét fejlesztési terület is elhangzott, így megtudhattuk például, hogy a tervekben prioritásként szerepel a Dél-Budát és Csepelt összekötő Galvani híd megépítése, aminek komoly szerepe lehet a belváros tehermentesítésében. A csepeli HÉV-ből gyorsvillamos lehet, így itt átszállásmentes belvárosi kapcsolat jöhet létre, ráadásul ezzel felszabadulna a Millenniumi Városközpont előtti terület, ami jelenleg a parkot elvágja a Duna-parttól. Újjászületett zöldterületek jöhetnek létre és a rozsdazóna is új funkciókat kaphat, amelyeket később a budapestiek használhatnának.

De nemcsak az ipari területek, hanem a Duna-partok is nagy változások előtt állnak – ez állt a fókuszában annak a szakmai konferenciának, melyet a múlt héten, a Budapesti Műszaki Egyetemen rendeztek meg Úszómű fejlesztés technológiai kihívásai avagy “Vízre építünk...” címmel.

A számos külföldi és hazai előadó részvételével megtartott fórumon az úszóművekről (lakóhajók, stégek, kikötők) esett a legtöbb szó, nem véletlenül, hiszen Budapest egyik stratégiai célja a Duna-partok visszafoglalása, amihez számos technológiai újdonságra is szükség lesz. Az összekapcsolható, így akár több száz méter hosszúságúra növelhető úszóművek akár a város új társadalmi-szabadidős színterei is lehetnek, ahol új korzók, teraszok, zöldfelületek jöhetnek létre és a hajók is kiköthetnek.

Akárhogy is: nem tudhatjuk, hogy pontosan mit hoz a jövő, de az biztos, hogy a város egy jól összerakott, profi pályázatot állított össze, amiből egy gazdaságosan megrendezhető olimpia rendezhető meg. Nem tudhatjuk, hogy olimpiával vagy nélküle, de a következő tíz-tizenöt évben előremutató változások jöhetnek Budapesten.