Élmény
Útmutató a hetedik kerülethez
Fotó : Bódis Krisztián - We Love Budapest
Útmutató a hetedik kerülethez

Kerületismertető cikksorozatunk hetedik felvonásában a történelmi zsidónegyedként és vigalmi negyedként egyaránt aposztrofált Erzsébetváros jelenét, múltját és – néhány mondat erejéig – jövőjét vettük szemügyre.A történelmi áttekintés mellett terítékre került a tömegközlekedés, a gasztronómia, a kultúra, valamint az elmaradhatatlan romkocsmák vezérletével: az éjszakai élet.

A hangulat Tömegközlekedés Látnivalók Búvóhelyek Művészet és kultúra Mindennapi kenyér Éjszakai élet Erő, egészség

A hangulat

Fotó: Szimpla Kert
Erzsébetváros maga a megtestesült ellentmondás: ez Budapest legkisebb területű, ugyanakkor legnagyobb népsűrűségű kerülete. A történelmi zsidó negyed elnevezés nem a fikció vagy a véletlen műve, és erre a jelen is bőségesen szolgáltat bizonyítékokat, hiszen Belső-Erzsébetvárosban három zsinagóga (Dohány utcai, Rumbach Sebestyén utcai, Kazinczy utcai), továbbá számtalan kóser bolt és étterem található. A zsidó lakosság 1783-ban, II. József erre vonatkozó (értsd: a zsidók városi letelepedését lehetővé tevő) rendelete után kezdte birtokba venni a Király utcát és környékét. Elsőként a földszinti kávézóval megsépkelt Orczy-házat, amely az 1800-as évek elejére a pesti zsidóság központjává fejlődött.
Ami a távolabbi múltat illeti, a török hódoltság utáni időkben sokáig csak szőlőskertek és tanyák nyújtóztak Erzsébetvárosban. A fejlődés hírvivője az elsőként létrejött utcapáros volt (Dob utca és Király utca), a valódi lendületet azonban az 1870-es évek, pontosabban a Nagykörút kiépítése adta meg. Az Erzsébetváros elnevezés 1882. február 7-én vált hivatalossá, és a kerület azóta is I. Ferenc József feleségének nevét viseli. Erzsébetváros a 19. század végére nyüzsgő vallási, kereskedelmi és kulturális központtá vált, ám az 1930-as évek elején sajnos a romlás ösvényére kényszerítették, amelynek hátterében a diszkrimináció és a zsidóellenesség állt. A kerület és lakosai történetében a tragikus mélypontot a nyilas hatalomátvétel, valamint az ezt követő gettósítás és népirtás jelentette.
Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest
A háborút követő években Erzsébetváros szinte teljesen kiürült, míg a kommunizmus alatt az enyészet karmai közé került. Bár Belső-Erzsébetváros kereskedőnegyed-jellege megmaradt, az államosítás elsöpörte a régi idők hangulatát (és rengeteg helyi család vagyonát), ráadásul az értékmegőrzésre, az épületek karbantartására is fittyet hányt a hatalom. Sőt, a szabad vallásgyakorlásnak is gátat szabott, így nem meglepő, hogy mind Budapest, mind Erzsébetváros zsidó lakossága szignifikánsan megcsappant az 50-es évek végére. A 60-as, 70-es években fejlesztéseknek híre-hamva sem volt, a vakolat hullott, a közbiztonság mélyrepülésbe kezdett, és ez a nem éppen kirakatba illő status quo egészen a 2000-es évek elejéig kitartott. (Mondjuk a kedvező fordulatnak volt némi előszele, ugyanis 1991 és 1996 között a Dohány utcai zsinagóga teljeskörű felújításon esett át.)
Ekkor a romokból kultikus kocsmák sarjadtak, Belső-Erzsébetváros pedig 2002-ben az UNESCO védelme alá került. Az elkövetkezendő években megkezdődött a Gozsdu-udvar és a Király utca rehabilitációja, mindezzel párhuzamosan pedig a befektetők és a vendéglátásban tevékenykedők felfedezték a városrészben rejlő, páratlan potenciált. Ez a komplex folyamat drámai változásokat eredményezett Erzsébetváros hangulatában, funkciójában, közbiztonságában, turisztikai lehetőségeiben, valamint jövőjében. Persze ahol süt a nap, ott árnyék is van, és bár jelenleg relatíve kiegyensúlyozott a múlt és a jelen, a lakók és a vigalmi negyed vendégei közötti viszony, kérdés, hogy ez meddig tartható. Egy biztos, Erzsébetvároshoz hasonlóan vibráló, kreativitással, spiritualitással és élettel teli kerület kevés van Európában.
Zsidó negyed

Tömegközlekedés

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest
A kerület közlekedési csomópontja kétségkívül a Blaha Lujza tér, amely Budapest egyik legnyüzsgőbb gócpontja, ahonnan szinte bármikor és bárhová eljuthatunk. A Blahán felpattanhatunk a 7-es, a 7E, a 7A, a 107E (utóbbi kettő 173 és 173E néven vált ismertté), a 133E, illetve a 233E jelzésű buszokra, a 4-es és a 6-os villamosra, amely Európa legforgalmasabb ikervillamos-vonala, és végül, de korántsem utolsó sorban, a kettes metróra. Troliból kettő kanyarog a környéken, a 70-es és a 74-es. Hála a Blahát útba ejtő buszok bagolyéletmódot folytató, éjszakai megfelelőinek, illetve a non-stop közlekedő 6-os villamosnak, éjjel is könnyedén hazajuthatunk még abban az esetben is, ha valamelyik peremkerületen vertünk tanyát.
Blaha Lujza tér

Látnivalók

Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest
A múlt újragondolt vagy éppen megőrzött kincseiből adódóan Erzsébetváros bővelkedik a látnivalókban. Kezdjük a legmonumentálisabbal, amely egyben a legspirituálisabb is – nem nehéz kitalálni, hogy a van szó. Az öt év alatt felépített (1854-1859), Ludwig Förster német építész által tervezett szentély a kontinens legnagyobb zsinagógája. Elképesztő befogadóképességéből és méretéből következően – 2964 ülőhely, 1200 négyzetméter – gyakran szolgál komolyzenei koncertek és tematikus fesztiválok helyszíneként, vagyis a főváros kulturális életében is fontos szerepet tölt be. Ha már vallás, a fasori református templom is gyönyörű: a burkolat Zsolnay, a festett üvegablakokat pedig az egyebek mellett a is közreműködő Róth Miksa készítette. Az újragondolt múltra két kiváló példát is találunk alig néhány száz méteren belül. Az egyik a Dohány utcai Continental Hotel Budapest Superior (amelynek történetéről, valamint a szálloda tetejéről nyíló panorámáról ), a másik pedig a Boscolo Budapest (amelynek ismerhetitek meg). A Continental területén korábban a legendás Hungária fürdő működött, a Boscolóban pedig a New York Biztosítótársaság irodái fészkeltek, továbbá a földszinten a Nyugat-generáció törzshelyeként szolgáló üzemelt. Utóbbi napjainkban is látogatható, bár turistából jóval több van, mint mondjuk Kosztolányi-kaliberű költőkből.
Dohány utcai zsinagóga

Búvóhelyek

Fotó: Szimpla Kert
Senkit sem fog meglepetésként érni, hogy egy ennyire nyüzsgő kerület, amely roskadozik a virrasztó romkocsmáktól és a hajnalba nyúló buliktól, nem bővelkedik a kikapcsolódásra finomhangolt helyekben. Persze apróbb nyugalomszigetekből nincs hiány, a -ben, a , a Kék Ló Fashion Pubban, netán a átmeneti harmóniára lelhetünk.
Szimpla Kert

Művészet és kultúra

A legérdekesebb és leglátványosabb művészeti projekt a Neopaint Works hírnevét öregbítő TűzfalRehab az Erzsébetvárosban 2013, amely a csupaszon szürkéllő falfelületekbe lehel új életet, és egyúttal alkotóteret és bemutatkozási lehetőséget biztosít a kortárs képzőművészeknek. Az első festett mesterművet május közepén adták át (Dob utca – Csányi utca sarok), és őszig hét további tűzfal fog újjászületni.
A kerület utcái, kulturális központjai, szórakozóhelyei olykor fesztiváltereppé változnak – például a kulturális ínyencségektől roskadozó Negyed6Negyed7 idejére. A kultúra és a művészet témakörében említést érdemel még a Vírus Pszicho esteknek, valamint a átvándorolt slam poetry-szövegeléseknek otthont adó Kolor, a , továbbá a.

Mindennapi kenyér

Fotó: Macesz Huszár
A vigalmi negyed gasztronómiai felhozatal szempontjából legalább olyan változatos, mint Ausztrália élővilága az embert egyetlen harapással vagy csípéssel túlvilágra küldő állatok terén. Ha már Ausztrália: reggelizni a korábban már említett -ben érdemes, a ‘csokis croissant plusz kávé’-kombóban még sosem csalódtunk. Bár a Klauzál téri vásárcsarnok eltörpül a vagy a Rákóczi téri nagytestvérek mellett, azért egy szeletnyi piachangulattal és néhány standdal mindig tud szolgálni. Akik stílszerűen a zsidó gasztronómia iránt érdeklődnek, a Macesz Huszár felé vegyék az irányt. A street food hívei a teszteljék, a thai-rajongóknak ott van a , a marós mexikóiakat preferálóknak pedig ott van az . Kóstolásra érdemes még a , a , a Kolor, illetve a .
Macesz Bistro

Éjszakai élet

Fotó: Somay Márk
Ahogy azt az első bekezdésben is kifejtettük, a vigalmi negyed kialakulásához vezető folyamat katalizátorai a romkocsmák voltak, így elsőként e művészien lepukkant bohémtanyákat vegyük szemügyre. Mivel nem áll szándékunkban a teljes romkocsma-kollekciót felvonultatni (azért a , az , a és a kiemelnénk a sokaságból), fussátok át , és válasszatok ízlésetek szerint. Egy kiadós esti megőrülésre ajánljuk még a Métert (amit már szintén ), a Kolort és a . Természetesen hepaj előtti bemelegítésre, valamint szociológiai kutatásokra optimalizált, olcsó kocsmákból is szép gyűjteményt halmozott fel Erzsébetváros, amelyek közül a Király utcai Caesar, a Kazinczy utcai , továbbá a BKV-bliccelők rémálom-utcájában fellelhető Akácfa Söröző a legfrekventáltabbak.
Kapcsolódó írásaink

Erő, egészség

Fotó: Holmes Place
Sokfeleses esték után már mindannyian levontuk azt az elcsépelt következtetést, hogy jóból is megárt a sok, és időnként inkább arra kellene törekedni, ami hasznos – esetleg ami előbbi és utóbbi kombinációja. A sport például ilyen, és annak dacára, hogy Erzsébetváros nem bővelkedik a sportpályákban, csak a lustaság állíthat meg abban, hogy egy kiadós -beli edzéssel áldozzunk az egészség oltárán. 

Holmes Place Gozsdu Club