Élmény
Utcanevek eredete – XVII. kerület
Utcanevek eredete - XVII. kerület

A XVII. kerület A belvárostól legtávolabb fekvő kerület, amely tengerszint feletti magassága a Gellért-heggyel nagyjából azonos. Ezen az igencsak sűrűn lakott környéken a lakóteleptől elkezdve a lakóparkokon át, a kertesházakig minden megtalálható, és jelenleg a város legnagyobb kiterjedésű kerülete. Ezúttal itt, Rákosmentén vagyis közkedveltebb nevén “Rákosborzasztón” kutattunk érdekes utcanevek után. 
 

Rákos-patak Rákoscsaba Akadémiaújtelep Rákosmente: a magyar repülés bölcsője Madárdomb

Rákos-patak

A Rákos-patak környéke meghatározza ezt a környéket, a kerület és egyes részeinek a nevei mind őrzik ezt az egykor rákokban bővelkedő vizet, amelyen sajnos manapság már semmilyen élőlényt nem lehet találni, illetve a mellette egykor haladó kereskedelmi utat. A Rákos-patak a Gödöllőidombságból ered és a Dunába torkollik. Az átlagosan 1-3 méter széles patak egyébként a Duna magyarországi szakaszának egyik leghosszabb bal parti mellékvize.

Rákoscsaba

A szájhagyomány szerint a népvándorláskori hun törzsek egy csoportja ezen a területen talált menedéket. Vezetőjük Attila király fia, Csaba volt, utána nevezték el a környéket Rákoscsabának. A név először 1067-ben bukkant fel, mint Chaba racusa (Csaba Rákosa), később pedig egy darabig Csabarákos formában is emlegették.

Akadémiaújtelep

A XVII. kerület egyik legérdekesebb része ez a családi házas szakasz, mégpedig azért, mert az utcákat itt nem elnevezték, hanem számozták 501-től és 545-ig. Az egykor mezőgazdasági területet, utód híján, Vigyázó Sándor hagyta a Magyar Tudományos Akadémiára, melynek tagjai – ahogy az tőlük várható – nagyon praktikusan, azaz négyzethálósan rendezték el az utcákat, az origóban pedig központi teret alakítottak ki.

Rákosmente: a magyar repülés bölcsője

A rákosmezei repülőtér a magyar repülés egyik legfontosabb helyszíne volt egykor. A Kerepesi útFehér út – Keresztúri út által határolt, egykor homokos területen végezték első repülési kísérleteiket a magyar repülés kiemelkedő alakjai. Az ebben résztvevőknek emlékét őrzi a Helikopter Lakópark, illetve a Rákoshegyen található utcanevek egy része.
Horváth Ernő (konstruktőr, pilóta), Kvasz András (mechanikus, repülőgép-konstruktőr és pilóta, a rákosi repülők gárdájának egyik alapító tagja), Svachulay Sándor (mechanikus műszerész, repülőgép-konstruktőr), Kutassy Ágoston (az első magyar, aki felszállt a levegőbe), Lányi Antal (katonatiszt, majd repülőgép-konstruktőr és pilóta), Takács Sándor (a legjobb kezű pilóta, a magyar repülés első halottja), Minár Gyula (repülőgép-szerelő, rákosmezei pilóta), Koch Aladár (gépészmérnök, pilóta, repülőgép-építő), Surányi Ferenc (lakatosmester, repülőgép-konstruktőr), Zsemlye Elemér (elektrotechnikus, gépészmérnök, repülőgép-tervező), Dedics Ferenc (repülőmotorok gyártója) és Létai András (építészmérnök, rákosmezei repülőgép-kísérletező).
Persze nem csak személyekről, hanem a repüléshez kapcsolódó egyéb dolgokról is neveztek el itt utcákat. Ilyen például a Csillagmotor utca, az Ősrepülő utca, vagy a Légcsavar köz.

Madárdomb

Rákoskeresztúr városrészbe beékelődve található a Madárdomb, ami elsősorban a madarakról elnevezett utcáiról kapta a nevét. Az elnevezéseknek persze oka van, ugyanis ez a környék madarászásra a Városliget után talán a legalkalmasabb Pesten, ami a Rákos-patakSzugló utcaMogyoródi út közötti mintegy másfél kilométeres még részben beépítetlen, zöldterületekben az átlagosnál gazdagabb résznek köszönhető. Akad itt minden, ami az ornitológiához kell: van itt többek közt Füstifecske utca, Barátka utca, Kolibri utca, Hantmadár utca, és Kövirigó utca.