A "nyócker" megosztó. Az emberek egy részét félelemmel tölti el az állítólagos gettó híre, másoknak viszont az ELTE Bölcsészkara és a Nemzeti Múzeum, vagy akár a Corvin negyed jut róla először eszébe. Mi azzal a céllal barangoltuk most be, hogy az érdekes utcanevekről szóló sorozatunk kapcsán néhány alig ismert személyről és történetről rántsuk le a leplet. Az V., a VI. és a VII. kerület után, most Józsefvárosban nyomoztunk.
1/7
Pollack Mihály tér
A mögött húzódó tér elhelyezkedését, akár szimbolikusan is értelmezhetnénk, hiszen Pollack Mihály a név, amely szó szerint az intézmény mögött áll. A klasszicista építészet mesterének munkái meghatározták a pesti városképet. Ő tervezte többek között a régi épületét, ami az 1848-49-es Szabadságharc során elpusztult, a Füvészkert villáját, de legismertebb alkotása mindenképpen a Nemzeti Múzeum, amelynek munkálatai 1837-47 között zajlottak.
2/7
Práter utca
A Práter utca nevét hosszú ideje homály fedi. Senki nem tudja, hogy igazából miért is kapta ezt a nevet, de létezik három lehetséges magyarázat. Az első szerint az utcában lévő papnevelde papjait nevezték el először Fraternek melyből később a Práter név származott; a második történet szerint az olasz prato (mező) szóból ered, hiszen egykor itt kertek terültek el; a harmadik szerint pedig valamilyen rejtélyes köze van a Bécsben található Prater parknak. Ez utóbbit nehéz elképzelni, de ki tudja.
3/7
Rökk Szilárd utca
Rökk Szilárd az 1800-as években élt kivételes ügyvéd volt, akinek egész életét áthatotta a takarékoskodás, amely során tekintélyes vagyont sikerült összegyűjtenie. Halála után az egész összeget jótékonysági célokra ajánlotta fel, többek között katolikus és protestáns egyházak, iskolák, iparegyesületek, gyermekkertek és múzeumok részére, valamit a csángók letelepítésére. Emellett nem kerülte el a figyelmét a , a közoktatásügyi miniszter és az igazságügyminiszter sem.
4/7
Bérkocsis utca
A bérkocsi egy lovas fogat, amelynek használati díját anno a helyi hatóság állapította meg. Ez a VIII. kerületi utcán túl az 1760-as évekig szántók terültek el, és valószínüleg egy ezzel kapcsolatos tevékenységhez kötődik a név. Nemrég az utca egyik szakaszának Scheiber Sándor-ra keresztelték át, aki a helyi rabbiképző fellendítésében játszott egykor fontos szerepet. Mivel a Bérkocsis utca védett helyiségnévnek számít, ezért az utca többi részének a neve továbbra sem változott. Egyébként ehhez az időszakhoz és a környék beépítéséhez tartozik még a Kis fuvaros és a Nagy furvaros utcák nevének eredete is.
5/7
Légszesz utca
A légszesz nem más, mint a világító gáz rossz neve. Hogy miért neveztek el róla utcát, és miért éppen itt a VIII. kerületben? Itt épült anno 1855-ben az első budapesti gázgyár a Trieszti Általános Gáztársulat érdekeltségében. Ezt az üzemet természetesen már régen lebontották, de a nevében megemlékezik a magyar ipartörténetnek erről az igen fontos épületéről. Ehhez a néhai gyárhoz kapcsolódik egyébként a párhuzamosan elnyúló Gázláng utca neve is. Ezek az utcák, ahogyan azt a nevükből előre lehet sejteni, nem tartoznak a város ékességei közé.
6/7
Dologház utca
Ezt az utcát már 1847-ben is így hívták és az itt álló intézményről kapta a nevét. A Dologház egy Amszterdamból a a 15. században elterjedt intézmény, az új fajta büntetésvégrehajtási modellhez kötődött, amelyben elkülönítették az apróbb bűnök elkövetőit a súlyos bűnelkövetőktől. Magyarországon Mária Terézia engedélyével vezették be. Megszűnése után a 19. században éledt újra, de már nem az amszterdami modell szerint, hanem a börtönökkel párhuzamosan működő rabdolgoztató házként.
7/7
Karácsony Sándor utca
A mai egyetemi viták és botrányok hallatán nehéz elképzelni, hogy a magyar oktatás egykor világhírű volt, pedig így volt ez a 30-as években. Ennek a korszaknak az egyik legnépszerűbb alakja volt Karácsony Sándor író, egyetemi tanár, akit nem csak az összes diák, de azok szülei is elismertek, és az ország többi része is nagyra tartott. Szerette a gyerekeket, tisztelte a tanítványait, akik szívesen tanultak tőle. Önálló gondolkodásra, kérdések megfogalmazására nevelte a fiatalokat, akiktől szinte elvárta, hogy kételkedjenek, lázadjanak, gyanakodjanak. Karácsony Sándor újrafogalmazta a nevelés meghatározását.
