Mindannyiunkal megesett már, hogy a városi rohanás közben, vagy egy kávé mellett merengve valamiért felfigyeltünk egy-egy még nem látott utcatáblára, vagy éppen hirtelen valamiért elgondolkoztunk azon, hogy vajon kiről is nevezték el azt a teret, amin évek óta szinte minden nap keresztül megyünk. Sajnos általában a lelkesedés alábbhagy, mire eljutunk odáig, hogy utána tudnánk járni a rejtélynek, pedig gyakran az ismeretlen nevek érdekes történeteket és kivételes személyeket rejtegetnek, amiket még talán a minden utcát fejből ismerő taxisok sincsenek tisztában. Ezek közül szedtünk össze néhányat a belvárosra és környékére fókuszálva.
1/5
Gerlóczy utca
A Merlinnek és egy vadregényes kávézónak is otthont adó hangulatos utca egy egy orvos család építeszeti pályára “tévedt' fiának, Gerlóczy Károlynak (szerkesztői észrevétel) a nevét viseli. Az ő általa tervezett épületek közt szerepel többek közt a Madách tér 6. szám alatt található , a Fiumei úton található Baleseti Kórház és az innen csak néhány percre található lakóház a Petőfi utca és a Párisi utca sarkán.
2/5
Henszlmann Imre utca
A nagyobb, forgalmasabb utcák neveit az évek során megszokjuk, akármennyire is ismeretlenül csengenek, de vannak olyan utcanevek, amiket nem tudunk hová tenni. Ilyen például az Astoriától nem messze, a Károlyi-kert mellett elnyúló rövidke utca, amit Henszlmann Imréről neveztek el, aki a korának egy neves művészettörténésze volt, de mellette egyetemi tanárként, valamint a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként is tevékenykedett. Párizsban III. Napóleon támogatását is élvezhette, és számos ásatás, valamint archeológiai témájú írás fűződik a nevéhez. Rejtély marad viszont, hogy miért pont itt, és miért pont ezt az utcát nevezték el róla, bár jó indoknak tűnik az Bölcsészettudományi Karának közelsége, ami otthont ad a művészettörténetnek és a régészetnek is.
3/5
Reáltanoda utca
Azért valljuk be, hogy ennek az utcának nagyon különös nevet adtak. Erre magyarázatot valószínűleg a közelben található történetében kell keresni: a dualizmus korában (1867-1918) az egyetem a fejlődés az új reformok kihívásával került szembe, és több vita is szólt arról, hogy milyen módszerekkel működjön az intézményen belüli tanárképzés és a tudományos oktatás. Végül Eötvös József miniszter döntése következtében két külföldi rendszer ötvözésével kívántak hatékonyabb oktatási rendszert megvalósítani, melyhez 1873-ban csatlakozott egy a Műegyetem mellett működö reáltanodai képző, és ezután a tanárképzés Középtanodai Tanárképezde néven folyhatott tovább.
4/5
Sörház utca
A Belgrád rakpart felé menet, a egy igazán kellemes csengéső nevet viselő utcába sétálhatunk be, ami még azokból az időkből származik, amikor ezen a környéken élénk volt a szállítmányozás és a kereskedelem. Ennek a környék több utcája és épülete is emléket állít a nevével, például Vámház körút és a Sóház, valamint a környék kereskedelmi forgalma miatt ideépített . A Sörház utca elnevezés természetesen nem feltétlenül jelenti azt, hogy itt kifejezetten sör tárolására alkalmas raktárak működtek, de mindenképpen kellemes már csak az is, ha elképzeljük, hogy így volt.
5/5
Szabadság tér
Budapest egyik legnépszerűbb tere a Szabadság tér, aminek elnevezése annyira közhelyes, hogy sokan azt gondolják, hogy nem érdemes utána járni, hogy miért pont ez a tér kapta nevét az egyik legfontosabb emberi eszméről, pedig van. Az eredetileg Sétatérnek, majd később Széchényi Sétatérnek nevezett terület jellegét a XIX. században az “Újépület” nevű épület formája határozta meg, amit a magyar Bastille néven is emlegették. Ez az épület az 1848-49-es események után börtönként funkcionált, ahol a szabadságharc résztevevői “bűnhődtek”, valamint ezen a téren végezték ki Batthyány Lajos miniszterelnököt is. A Szabadság tér név 1900 óta őrzi ezt a fontos emléket.
