A budai Várnegyed és környéke kétségtelenül a város legismertebb része, és mivel elég látványos is, ezért ki van zárva, hogy az ember nagyon figyeljen az utcanévtáblákra séta közben. Ezt most mi megtettük: a Belső-Krisztinavárosból, a Nyugati-Várlejtőből, a Naphegyből, a Vérmezőből és a Városmajorból álló I. kerület volt az utcanév-expedíciónk legutóbbi állomása.
1/7
Vérmező
Nevét a magyar jakobinus mozgalom vezére, Martinovics Ignác és társai 1795. május 20-i kivégzéséről kapta, akiknek a park Széll Kálmán tér felőli végén emlékművet is állítottak. A név egyébként egy kicsit sem túlzás: amikor Martinovics végignézte első társa kivégzését, állítólag elájult, ettől kezdve pedig alig tért magához. A vérpadhoz is úgy kellett odavonszolni.
2/7
Halászbástya
A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között neoromán stílusban. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. Ők az árujukat már a középkorban is a Mátyás-templom melletti térségben lévő halpiacra vitték, de a halászok céhe nemcsak a halak árusításával törődött, szükség esetén tagjai vitézül védték a bástyát az ellenséges betörés elől.
3/7
Krisztina körút
A név mögött rejtőzködő titokzatos Krisztina nem más, mint Mária Krisztina főhercegnő (teljes nevén Erzherzögin Maria Christina Johanna Josepha Antonia von Österreich), Mária Terézia lánya, Albert Kázmér herceg magyarországi helytartó felesége, aki titulusokban meglehetősen bővelkedett: a hölgy osztrák főhercegnő, német-római császári hercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, tehát úgy gondoljuk, valóban megérdemel néhány utcanévtáblát az emléke.
4/7
Logodi utca
A mai Budapest területén már az ókorban léteztek települések, amelyek eltűnte után az Árpád-kortól kezdődően nemcsak a három város, Óbuda, Buda és Pest osztozott, hanem mellettük, néha egészen közel a városfalakhoz, falvak is voltak. Logod egy ilyen középkori falu volt a budai Várhegy nyugati lejtőjén, és erre nyílt a róla elnevezett Logodi-kapu. A település a török uralom alatt elpusztult, emlékét a Logodi utca őrzi. A templomának romjai ma is megtalálhatók az Attila út fölött.
5/7
Kapucinus utca
A kapucinusok (Capucini ordinis fratrum minorum) a ferencesek egy ága, amelyet Matteo di Bassi alapított 1525-ben Itáliában. Ezt a rendet megerősítette VIII. Kelemen pápa is 1528-ban. Eredetük azokra a viszályokra vezethető vissza, amikor a ferences rendben a fegyelem szigora miatt kitört az elégedetlenség. Csak külsőségekben különböztetik meg magukat a többiektől, mégpedig úgy, hogy csúcsos csuklyát és szakállt viselnek, egyebekben ugyanazokat a szigorú szabályokat tartják meg.
6/7
Vízhordó lépcső
Rengeteg lépcső vezet fel a Várba, de a leghíresebb közöttük valószínűleg a Vízhordó lépcső, amely körül most a Várkert Bazár építése miatt eléggé pezseg az élet. A név egyébként valós funkciót takar, ezen az útvonalon hordták fel egykor ugyanis a vizet a várba. Kevesen tudják egyébként, hogy az Ybl által épített felszíni lépcső mellett van egy középkori lépcsőalagút is, amelyben régen a vizet szivattyúzták fel a Dunából. Sőt, tartozik hozzá egy keresztirányú kazamatafolyosó is, amely azt a célt szolgálta, hogy két irányból tűz alatt lehessen tartani azokat, akik a Duna felől ostromolták a várat.
7/7
Iglói út
Természetesen az I. kerületből sem hiányozhat a más településről elnevezett utcanév. Ezt a kategóriát itt az Iglói utca képviseli, amely a szláv igla (= tű) főnévből ered. Iglót valószínűleg német bányászok alapították a szláv Iglov település mellett. Mai szlovák neve magyarul Szepesújfalut jelent.
