Kevés olyan város van az egész világon, ahol annyi meleg vizű gyógyfürdő van, mint Budapesten – a fővárosok között pedig egészen biztosan nincs több hasonló. A budapesti fürdők között is van egy nagyon különleges a Duna partján, amelynek épülete tulajdonképpen nem egy, hanem úgy fél tucat, különböző korszakban épült részből áll. Az alábbi cikkben annak jártunk utána, hogy honnan ered a különös név, mely korszakokban épültek az egyes részei, és végül, hogy milyen lett a felújítás után. 10 érdekesség következik, amit talán te sem tudtál!
1/10
Évszázadok óta fürdő
Azok a nem helybeliek, akik a felújított belső terekben fürdenek, talán nem is sejtik, hogy egy sok száz éves történelmi tradícióra visszatekintő épületben teszik mindezt. IV. Béla uralkodása alatt a johannita lovagok ispotályt (ez körülbelül a kórház mai megfelelője) és fürdőt alakítottak ki ezen a területen, majd ezt az épületet alakította át Szokoli Musztafa budai pasa 1566 és 1572 között. Gyakorlatilag azóta működik itt Budapest legrégebbi termálfürdője, amelyet összesen 21 gyógyforrás lát el vízzel.
2/10
Időutazás a török korba
A medence nyolcszögletű és félgömb kupola fedi, amit nyolc oszlop tart. A kissé gőzös légtér és a kupola apró ablakain átfutó fénysugarak páratlan hangulatot teremtenek, az egész környezet egy hangulatos török kori időutazásra hív. Ez a különös atmoszféra a világszerte jól ismert Borgiák című sorozat készítőit is megihlette, így az első évad 3. részének fürdős jelenetét itt forgatták.
3/10
Klasszicista szárny
Ehhez a török kori szárnyhoz a 19. században több új rész is épült. Ebben a klasszicista stílusú részben kapott helyet a hangulatos uszoda 20 méteres medencével.
4/10
Forrásvizek és török-magyar fúzió
Végül 2014-ben készült el a modern wellnessrész az úgynevezett Juventus-szárnyban, az épületegyüttes déli oldalán, a korábbi ásványvíz-palackozó helyén. Helyet kapott itt egy új étterem is, amelynek receptjei részben a helyi forrásvizekre és a török–magyar fúziós konyhára építenek.
5/10
Homályos elnevezés
Ugyan a kettes villamoson utazva gyakran hallhattunk gimnazistáktól alternatív tippeket a Rudas elnevezését illetően, de honnan is eredhet valójában ez a név? A név eredetének leleplezéséhez Pest-Buda egy sokszínű multikulturális időszakához kell visszanyúlnunk. Az első és tán kevésbé hiteles elmélet szerint az itt található kompkikötő rúdjáról kapta a nevét.
6/10
A délszláv kapcsolat
Hitelesebbnek tűnik az az elképzelés, amely inkább a délszláv nyelvekből és a ruda, vagyis bánya szóból eredhet. A Rudas ugyanis ilidzsa – vagyis termál – típusú fürdő volt, erre utal a török kori elnevezés, a Jesil Direkli ilidzsa is, ami magyarul zöld oszlopos fürdőt jelent. Valószínűsíthető, hogy az akkor itt élő tabáni szerbek és bosnyákok leegyszerűsítették az elnevezést, akik így rudna ilidzsének, vagyis ásványvízfürdőnek nevezték.
7/10
A rejtélyes zöld oszlop nyomai
Az említett zöld oszlop helyét máig sem találták meg a régészek, viszont érdekes, hogy a falba építve fölfedezhetünk zöldes színű köveket, amelyekről elképzelhető, hogy egykor az említett oszlopot erősítették.
8/10
Alul semmi
Korábban nem létezett koedukáció, és a termálfürdőben még a mai napig vannak nemekre osztott napok. Hétköznap csupán a keddi nap a hölgyeké, a többi nap az uraké, hétvégén pedig koedukált „fürdőruhás napok” vannak. Igen, fürdőruhás napok, ugyanis a nemekre osztott napokon a látogató választhat, hogy marad a fürdőruhájában, vagy kér egy kötényt a fürdőszemélyzetétől, esetleg extrém esetben nem bajlódik semmilyen textillel, hanem ádámkosztümben adja át magát a teljes nyugalom és szabadság érzésének. Tapasztalatunk szerint a kötényes verzió a legnépszerűbb, aminek a pikantériája, hogy testünknek csak az egyik felét fedi, így elsőre kicsit sokkoló lesz a látvány.
9/10
Zsolnay vízköpők
Akinek még sincs ínyére ez a fajta ágyékkötős időutazás, nyugodtan kipróbálhatja a már említett új szárnyat. Először furcsának tűnhet a majd 500 éves termálfürdő és a modern wellness kettőssége, de azt a páratlan panorámát, amelyet a kinti napozóterasz, illetve a jakuzzis medence nyújt, maximum a korábban itt funkcionáló palackozóüzem munkásai élvezhették… A törökfürdő kissé zajos, beszélgetős hangulatával ellentétben megfigyelhetjük, hogy a látogatók többsége néma csendben csodálja a Gellért-hegy, a Duna és a pesti oldal látványát. A pirogránitból készült vízköpőket a nagy múltú pécsi Zsolnay-gyár készítette.
10/10
Különleges homlokzat
Az új szárny homlokzatát egy különleges, úgynevezett girih-minta burkolja. Ez a matematikai sokszögekből alkotott rendszer a régi iszlám mintázatokat idézi.
A külföldiek nem véletlenül szeretik, így nem érdemes nekünk, budapestieknek sem kihagyni egy látogatást: aki egy kis kikapcsolódásra vágyik, netán egy múltbeli időutazásra, mindenképp keresse fel Budapest egyik leghangulatosabb gyógyfürdőjét!
