Élmény
Tíz szecessziós épület Budapesten
Fotó : Bódis Krisztián
Tíz szecessziós épület Budapesten

Nehéz volna megmondani, hogy pontosan mi jellemez egy szecessziós épületet, hiszen a szó teljesen más építészeti elemeket takar Brüsszelben és Bécsben, Prágában és Budapesten. Mégis, van egy közös formanyelv, amelyet könnyen felismerünk és megszeretünk. Bemutatunk nektek néhány gyönyörű épületet kívülről-belülről.

Fasori református templom Földtani Intézet Gellért Gyógyfürdő és Hotel Gresham Hotel  Hungária Fürdő Iparművészeti Múzeum Palace Hotel Parisiana mulató Párizsi Nagyáruház Vakok Intézete

Fasori református templom

Az Árkay Aladár építész tervei alapján 1913-ban fölépült templom magán viseli a lechneri ‘magyaros’ stílus, valamint a német, a skandináv és az amerikai art nouveau jegyeit. A főbejáratot geometrikus mintákkal díszített kerámialapok szegélyezik. A templomban ezer fő foglalhat helyet az istentiszteletek alatt. A művészien kivitelezett üvegablakok Róth Miksa alkotásai, a belsőépítészet és a berendezés többi része az építész tehetségét dicséri.

A szertartások idején látogatható.

Fasori református templom

Földtani Intézet

A Magyar Királyi Földtani Intézet 1869-ben jött létre. A jelenlegi épület 1896 és 1899 között készült el a Stefánia úton a magyar szecessziós építészet iskolateremtő építésze, az éppen száz éve elhunyt Lechner Ödön tervei szerint. A díszítésben számos népművészeti motívumot fedezhetünk fel, a tetőn látható földgömböt pedig négy jellegzetes magyar figura tartja. Lechner Ödön és Zsolnay Vilmos baráti viszont ápolt egymással, így nem csoda, hogy a homlokzat és a tető kerámiáit a pécsi gyár szállította. Az épületet 1900-ban meglátogató Ferenc József nem volt megelégedve a külsővel, a belső tér azonban még a kifejezetten konzervatív ízlésű uralkodó tetszését is elnyerte. Az épület – Lechner más fő művével egyetemben – hamarosan az UNESCO Világörökségi Listájára kerülhet.

Látogatható csütörtökönként 10 és 16 óra között.

Cím: 1143 Budapest, Stefánia út 14.

Gellért Gyógyfürdő és Hotel

A Gellért-hegy gyógyító hőforrásai a középkor óta ismertek. A Ferenc József híd építésének idején lebontott, rossz hírű Sáros fürdő helyére még a század első évtizedében írtak ki tervpályázatot. A Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervei szerint épült, késő szecessziós fürdő és hotel 1918-ban, a hullámfürdő pedig 1927-ben nyitotta meg kapuit. Az eltelt közel egy évszázadban az elegáns hotel számos hírességet látott vendégül. Az épület díszítésében központi szerepet kapott a Zsolnay-féle kerámia és az ólomüveg. A téren álló forrásház 2003-ban készült el.

Részben látogatható.

Danubius Hotel Gellért

Gresham Hotel 

A Lánchíddal szemben álló épület homlokzatán megfigyelhető portré Sir Thomas Gresham XVI. századi brit kereskedőt, a londoni Royal Exchange megalapítóját ábrázolja. A biztos bevételt jelentő luxuslakásoknak helyet adó épület a nevét viselő biztosítótársaság megbízásából épült, ugyanis ezek a cégek ekkoriban még nem vehettek részt tőzsdei vagy más kockázatos befektetésekben. Quittner Zsigmond és Vágó József építészek szabad kezet kaptak, így a korszak legjelesebb képzőművészeit kérték fel az épület díszítésére. Az említett portrészobrot Telcs Ede, a homlokzat többi díszítőelemét Maróti Géza, a pávamotívumokkal díszített kovácsoltvas kaput Jungfer Gyula készítette. A manapság is szabadon látogatható, boltokkal szegélyezett és üvegkupolával fedett, T alakú földszinti passzázs csempéit a pécsi Zsolnay-gyár szállította, a velencei mozaikok és az ólomüveg ablakok pedig Róth Miksa munkáját dicsérik. Az épület számos technikai újdonsága közé tartozott a központi fűtés és a központi porszívó. A II. világháború előtt itt működött a népszerű Gresham-Venezia kávéház. Az épületet a kommunista hatalom 1948-ban államosította, a tágas apartmanokat kisebb lakásokra darabolták, az irodákat állami vállalatok foglalták el – a védett épület néhány évtized múlva gyakorlatilag tönkrement. A kétezres évek elején újranyílt, gondosan helyreállított épület jelenleg luxushotelnek ad otthont.

A földszinti passzázs és lobby szabadon látogatható.

Four Seasons Hotel - Gresham Palota

Hungária Fürdő

Az első fürdő 1827-ben állt ugyanezen a helyen. A Hungária fürdő és a Continental Hotel 1908 és 1909 között épült fel Ágoston Emil tervei szerint. Az uszodának, gőzfürdőnek, klubnak, színházteremnek, privát fürdőszobákkal ellátott apartmanoknak is helyet adó épület hamar a társasági élet középpontjává vált. Az uszodát már a húszas években mozivá alakították, majd néhány évtized alatt annyira leromlott az állapota, hogy 1963-ben bezárták. Már-már úgy tűnt, hogy a Hungária sorsa végleg megpecsételődött, a homlokzat kivételével az épület minden részét lebontották, de a 2010-ben elkészült felújítással megmenekült a végső megsemmisüléstől, így ismét megcsodálhatjuk a csodás Zsolnay-burkolatot, a forgóajtó bronzból készült díszeit, a fényűzően kialakított előcsarnokot.

Részben látogatható.

Continental Hotel Zara Budapest**** Superior

Iparművészeti Múzeum

Az 1872-ben alapított Iparművészeti Múzeum épülete 1896-ra, vagyis a millennium idejére készült el. Ferenc József is meglátogatta az épületet, de – a korabeli sajtó egy részéhez hasonlóan – nemtetszésének adott hangot az épület stílusa miatt. A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint megvalósult épület múzeumnak és iskolának is helyet ad. A díszítésben egyaránt felfedezhetjük a magyar népművészet hatását, valamint ázsiai és perzsa elemeket. A múzeum legnagyobb, központi csarnoka az indiai, korabeli szóhasználattal ‘hindus’ művészettel való szoros kapcsolatról árulkodik. A homlokzatot és a tetőt a Zsolnay-gyár kerámiái díszítik. Jó hír, hogy a jelenleg igen rossz állapotú múzeum rekonstruálására már készen állnak a tervek, és a hírek szerint hamarosan megindulhat a régóta várt felújítás, melynek során a biztonsági okokból eltávolított toronysisak is visszakerül majd a helyére.

Hétfő kivételével mindennap látogatható.

Iparművészeti Múzeum

Palace Hotel

Komor Marcell és Jakab Dezső épülete 1910-ben készült el az egykor szebb napokat látott Rákóczi úton. A homlokzat kerámiadíszei között lechneri motívumokat és a díszítéshez illeszkedő betűtípusokkal megformált Palace Hotel-feliratot fedezhetjük fel. Az épület tetején megfigyelhető, fából készített veranda az erdélyi építészet hatására utal. A belső tér legszebb része a kerámiával díszített földszinti étterem. A leromlott állapotú épület egy teljes körű felújítás után, 2002-ben nyitott meg újra. Ma Hotel Novotel Budapest Centrum néven szálloda üzemel benne.

Részben látogatható.

Parisiana mulató

A párját ritkítóan igényes kialakítású zenés-táncos mulató 1908 és 1909 között épült a Parisiana Club számára. Tervezője a korszak egyik legtehetségesebb építésze, Lajta Béla. A homlokzat képét a szürke színű márványburkolat határozza meg, melyet kerubokkal díszített, bronzreliefes attika koronáz. Mindezt a hatvanas években teljesen értelmetlenül elpusztították, aztán 1987 és 1990 között sikerült rekonstruálni. Az épületben jelenleg az Új Színház működik.

Cím: Budapest VI., Paulay Ede utca 35.
Az előcsarnok a pénztár nyitvatartási ideje alatt látogatható.

Párizsi Nagyáruház

Miután 1903-ban leégett a Rákóczi úti boltja, Goldberger Sámuel kereskedő egy új, a korábbinál jóval nagyobb, francia mintára készült áruház felépítését határozta el, amely végül a fényűző Andrássy úton, Sziklay Zsigmond tervei szerint épült fel 1909 és 1911 között. Az épület hátsó szárnya a Petschacher Gusztáv által tervezett Terézvárosi Casino épületét is bekebelezte, így az épület homlokzata az Andrássy út felől szecessziós, a Paulay Ede utca felől neoreneszánsz elemeket vonultat fel. Utóbbi épületrészben található a ma kávéháznak helyet adó, híres Lotz-terem, mely a mennyezeti freskók alkotójáról, Lotz Károlyról kapta a nevét. Az épület innovatív megoldásaival, a vasbeton formálásával, üvegtetős átriumával a korszak legmodernebb áruháza volt. A tetőn kis ‘sétányt’ alakítottak ki, amelyet télen korcsolyapályaként használtak. Az áruházban jelenleg könyváruház üzemel.

Látogatható.

Párizsi Nagyáruház

Vakok Intézete

József nádor kezdeményezésére Európában az elsők között nálunk jött létre a vakok oktatását célul kitűző intézmény 1825-ben. A mai Ajtósi Dürer soron álló épület 1899–1904 között készült el Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervei szerint. Az iskolaépítés specialistáinak számító építészek a korszakban több száz oktatási épületet terveztek meg egyedi és mintatervek alapján egyaránt. (A szomszédos Teleki Blanka Gimnázium szintén az ő terveik alapján épült fel.) Az épületen egyaránt megfigyelhető a távol-keleti építészet és a magyaros szecesszió hatása. Az esténként koncerteknek otthont adó Nádor Terem megőrizte eredeti bútorzatát és dekorációját. Hatalmas üvegablakát Róth Miksa tanítványa, Zsellér Imre készítette 1930-ban. Az ország legnagyobb ólomüveg ablakán többek között az alapító József nádor alakja is megfigyelhető. A homlokzaton látható Vakok Országos Nevelő és Tanintézete feliraton az ‘országos’ nem eredeti, a ‘királyi’ szó helyére került. Az intézmény neve újabban Vakok Iskolája.

Látogatható.

Vakok Intézete
1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.
Honlap