Élmény
Színházi élmények a tavaszi szezonra – 7 előadás, amit láttunk vagy várunk
Fotó : Dömölky Dániel

Szubjektív szerkesztőségi élményeinkből szemezgettünk, illetve figyelmetekbe ajánlunk pár előadást, ami izgalmasnak ígérkezik.

Katona József színház – Jeanne d’Arc Szkéné-Jászai Mari Színház: Macbeth Operettszínház: István, a király Tünet Együttes: A tünetegyüttes Jurányi Inkubátorház: Az örökség Centrál Színház – Nemek és igenek +1 Átrium: Az Őrült Nők Ketrece

Katona József színház – Jeanne d’Arc

Hegymegi Máté rendezéseit mindig szeretjük, ezért megörültünk, mikor kiderült, hogy a Bádogdob után újra a Katonában rendez, ráadásul egy örökérvényű, mégis máig vitatott témáról és szereplőről. A történet az istenkáromlással vádolt orléans-i szűz perével kezdődik, és már az indító színpadkép is jelzi az üvegvitrin szimbolikájának különleges jelentőségét. Mészáros Blanka Jeanne d ’Arcja üvegkalitkába zárt kiállítási tárgy, ritkán látni ilyenfajta átlényegülést, mint amilyet a címszerepben véghez vitt, szikrázó tekintettel és elszántsággal már-már a végsőkig.

  • Jeanne d’Arc
  • Rendező: Hegymegi Máté
  • Katona József Színház
  • Részletek

Szkéné-Jászai Mari Színház: Macbeth

A tatabányai Jászai Mari Színház és a Szkéné közös produkciója az elején kissé nehezen befogadható, idő kell, míg ráhangolódunk a lassú, nyomasztó tempóra. Szikszai Rémusz jegyzi a szövegkönyvet és a rendezést is, és szokásához híven egyedi megoldásokat valósított meg Shakespeare klasszikusában is. Túlvilági, síri hangulatú, a középkor brutalitását, kegyetlen szabályait hűen tükröző atmoszféra jön létre a színpadon, ügyes, ágykeretre emlékeztető, mobilis díszletekkel, amelyek a színészek mozgatásának szinte végtelen számú lehetőségét tárja fel.

Emellett leginkább a két főszereplő játéka tette számunkra élvezetessé az előadást: Nagypál Gábor a nagyravágyó, a bizonytalan és vívódó, majd a hatalomtól megrészegült és eldeformált tudatú Macbethként is remekel, csakúgy, mint Danis Lídia kegyelmet nem ismerő, elszánt, majd saját döntéseik következményeként összetört Lady Macbethként is. Kettejük játéka ellensúlyozza a pár színész esetében felvett modorosságot, de alapvetően jól összehangoltan, tudatos koncepció mentén játszik a csapat.

  • William Shakespeare: Macbeth
  • Rendező: Szikszai Rémusz
  • Szkéné–Jászai Mari Színház
  • Részletek

Operettszínház: István, a király

A nagy magyar klasszikus, a rockopera, amit nem lehet elrontani – vagyis de, erre láttunk azért példákat a magyar színháztörténetből. Valószínűleg az 1983-as királydombi premier volt az, amibe nem lehetett belekötni, és az aktuálpolitikai viszonyok miatti eufória feledtetett minden apróbb dramaturgiai hiányosságot. Székely Kriszta a fiatal kortárs rendezők egyik legígéretesebbike, és lehetőségeihez mérten igyekezett friss szemmel hozzányúlni a Szörényi-Bródy szerzőpáros művéhez.

Szomor György (Torda) és Dolhai Attila (Koppány)Fotó: Budapesti Operettszínház

Talán azoknak a legérdekesebb ez a kísérlet, akik jártak már az Operettszínházban, és ismerik a teljesen más színpadi közeghez és ízléshez szokott közeget, a színészeket, akikből kihozták a legtöbbet – ha karaktermegformálásban nem is a maximumot, énekhangilag egészen biztos, ehhez pedig a második felvonásban megtriplázódott lendület és elképesztő színpadkép társul a pogányok jeleneteiben. Jó ideje nem szólt ilyen jól az István, a király, márpedig leginkább a zenéjéért szeretjük, nem?

  • Szörényi Levente – Bródy János: István, a király
  • Rendező: Székely Kriszta
  • Budapesti Operettszínház
  • Részletek

Tünet Együttes: A tünetegyüttes

A Tünet Együttes mindig húsba vágó, aktuális, emberközeli témákat visz színre, ilyen volt az általunk is nagyon kedvelt, szülésről szóló darabja, a Burok, a demokratikus választást tematizáló Voks, vagy az öregedést táncba öntő Ez mind én leszek egykor. Szabó Réka társulata ezúttal a kollektív kiégési szindróma tüneteit tárja fel, a nézőkkel együtt keresi a cselekvés lehetőségét. Különösen tetszett az őszinte szembenézés, mennyire nehéz ennyi időn át kortárs társulatként létezni, és milyen ez mai Magyarországon, a kortárs művészetet övező támogatási rendszerben. Kevés táncegyüttes reflektál saját magára, őszintén szembenézve.

  • A tünetegyüttes
  • Alkotók és szereplők: Gőz István, Szabó Réka, SzászZÁSZ Dániel
  • Trafó 
  • Részletek

 

Jurányi Inkubátorház: Az örökség

Ezt az előadást csak február 28-án mutatják be, de Schwechtje Mihály neve sok jót ígér. A társadalmi problémákra különösen érzékeny rendező Aki bújt, aki nem című rövidfilmje egy mélyszegény magyar faluban történő gyerekkereskedők tevékenységét mutatta be, míg a tavalyi év egyik legjobb magyar filmje, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod : ) című első nagyjátékfilmje a mai tinédzserek érzelmeibe, szorongásaiba adott betekintést. Az örökség saját színdarabja, amelyben egy külföldről hazatérő fiatal gyerekorvos Borsodban átveszi anyja praxisát, és azzal szembesül, hogy az egykori gyerekorvos anyjának körzetében az olyan hagyományos értékek, mint a tisztesség és az emberség, érvénytelenek.

Fotó: A
  • Az örökség
  • Rendező: Schwechtje Mihály
  • Jurányi Inkubátorház
  • Részletek

Centrál Színház – Nemek és igenek

Ezt az előadást egyrészt a plakátjai, másrészt a témája miatt várjuk. A darab főhősei harmincas-negyvenes angol ügyvédek, akik házaspárok is egyben, és a társaságukból többen is éppen ugyanazon az ügyön dolgoznak, egy nemi erőszak tárgyalásán. A nappali lassan tárgyalóteremmé alakul, a derűs hangulat szertefoszlik, a régi barátok, a házaspárok ellenségként rontanak egymásnak. Nőkről és férfiakról, szexről és hatalomról, nemekről és igenekről szól az előadás, csupa olyan témáról, ami manapság képes óriási vitákat generálni és indulatokat korbácsolni.

  • Nina Raine: Nemek és igenek
  • Rendező: Puskás Tamás
  • Centrál Színház
  • Részletek

+1 Átrium: Az Őrült Nők Ketrece

Nem friss előadás, ellenben még mindig az egyik legjobban futó darabnak számít Budapesten, és ki tudja, mennyi ideje maradt hátra az anyagi bizonytalanságba került Átrium Színháznak. Georges (Hevér Gábor) és transzvesztita élettársa, Albin (Stohl András) közösen üzemeltetnek egy bárt, ahol Albin a sztárfellépő. A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor Georges „balesetből” született fia nősülni készül, ráadásul egy konzervatív családba, akik kedvéért muszáj másnak kiadniuk magukat, mint akik valójában. A darab igazából egy szórakoztató zenés vígjáték, de jól tudjuk, hogy ezt a műfajt is nehéz tényleg jól csinálni, úgy, hogy közben aktualizáljuk a tárgyalt problémakört. Sok zenés darabban a látvánnyal, sminkkel és jelmezzel próbálják ellensúlyozni a gondolatiság és a jó rendezés hiányát, itt viszont szerencsésen találkoznak mindkét részről a befektetett energiák.

  • Jean Poiret, Harvey Fierstein, Jerry Herman: Az Őrült Nők Ketrece
  • Rendező: Alföldi Róbert
  • Átrium Film-Színház
  • Részletek