Budapest
Szerencsések, akiknek itt csöngetnek be – Budapest legszebb iskolái I.
Fotó : Csudai Sándor / WLB
építészet, szecesszió, iskola

Becsengettek, elkezdődött a tanév, mi pedig megmutatjuk Budapest legszebb iskoláit. Rég magunk mögött hagyva a diákkort, már igazán tudjuk értékelni ezeknek az épületeknek a szépségét is, legyenek ezek szecessziós, art deco vagy modernebb remekek.

Dob utcai Általános Iskola Kölcsey Ferenc Gimnázium Áldás Utcai Általános Iskola Baár-Madas Református Gimnázium Radnóti Miklós Gimnázium

Dob utcai Általános Iskola

A Szervita téri Török Bankházat vagy a Gellért Szállót is jegyző Hegedűs Ármin számos fővárosi iskolát is tervezett, ezek közül az egyik legszebb a Dob utca 85. szám alatt álló. A korszerű pedagógiai elveket és akkor modernnek számító építészeti lehetőségeket szem előtt tartó épületei a mai napig jól használhatóak. 

Az 1905-1906 között elkészült épületet 2016-ban csodálatosan felújították kívül-belül. Az utcáról is bármikor megcsodálható Vajda Zsigmond festőművész által tervezett és Róth Miksa által kivitelezett mozaikdíszítésen a hagyományosan lányosnak vagy fiúnak tartott elfoglaltságok, és érdeklődési körök – éneklés, virágkötés, hímzés, illetve katonás játékok, földgömb, vonalzó – figyelhetők meg.

Kölcsey Ferenc Gimnázium

A VI. kerületi iskola alapításakor majd megépültekor a környék oktatási intézményeinek hihetetlen zsúfoltságát volt hivatott enyhíteni. A Munkácsy Mihály utca 26. telkén álló komplexum tervezését a hazai korai szecesszió mestere – akinek a Városliget melletti pávás ablakú családi villája hatalmas kedvencünk – Kőrössy Albert Kálmán nyerte el.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Lechner kortársaként és tanítványaként erős hatással volt rá a magyaros motívumokat felvonultató szecessziós irányzat, ami ezen az épületén különösen visszaköszön. 

Az első tanév – ami 650 diákkal már az épület fala között ért véget – 1909-ben volt. Az első világháború alatt ebben az iskolában is, hasonlóan oly sok másikhoz, hadikórházat alakítottak ki, a diákok csak 1919-ben költözhettek vissza. Az épületet a 90-es évek elején kívül-belül elég szépen felújították.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Áldás Utcai Általános Iskola

A műemléki védelem alatt álló rózsadombi iskola csak pár évvel az előbbi kettő után épült fel, szintén a korszak budapesti főpolgármesterének, Bárczy Istvánnak az átfogó iskolaépítési programja keretében. 

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Zrumeczky Dezső, fiatalon elhunyt építész tervezte épület küllemében erősen elüt az előző kettőtől, ám szellemi gyökerei még szorosan kapcsolódnak a hazai szecesszióhoz. Zrumeczky még egyetemista korában csatlakozott az úgynevezett Fiatalok Köréhez, aminek még olyan építészek voltak a tagjai, mint Kozma Lajos, Mende Lajos és persze Kós Károly. A céljuk az volt, hogy az akkor már nagyon divatosnak számító közép-európai szecessziós és a hazai „tulipános” magyar stílustörekvéseket mellőzve visszanyúljanak a valódi magyar népi építőhagyományhoz, ami az épületek formáiban, anyagaiban is megjelenik, és ebből hozzák létre a korszerű építészet magyar stílusváltozatát. 

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Ezek a törekvések itt is csodásan megfigyelhetőek, Zrumeczky iskolaépületén a népi építészet tömegképzése és szerkezeti kialakítása felismerhető, nem a korábban népszerű díszítőelemek a hangsúlyosak, hanem az épület arányai, a nyílászárók, a tető ritmusa és a valódi szerkezet láthatóvá tétele. A funkcionális kialakítás is hasonlóan haladó szellemben történt a legkorszerűbb pedagógiai elvekkel karöltve megfelelő padok, lehúzható falitábla mellett tornaterem, játszóudvar is helyett kapott az iskolában. 

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Baár-Madas Református Gimnázium

Az iskola alapítását lehetővé tevő felajánlások kezdeményezőinek, Baár János, jómódú pesti polgár és Madas Károly földbirtokos nevét viselő református gimnázium mint leánynevelő intézet nyitotta meg kapuit 1929-ben. 

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Tervezője Medgyaszay István, akire szintén nagy hatással volt – nem csak a hazai szecesszió, de – a népi építészet is, ennek elemei munkáiban rendre visszaköszönnek. Zseniális módon ötvözte a modern vasbeton szerkezeteket a népi formanyelvvel és építészeti elemekkel. 

A Lorántffy Zsuzsanna utca 3. alatt álló épületen homlokzati díszítést csak pár kiemelt ponton találunk, de ezeket érdemes alaposan megnéznünk. A bejáratok és a belső homlokzat keleties hatású díszei mellett kiemelkedő alkotás a Márton Ferenc készítette több sgrafittó, szintén a belső kiugratott homlokzaton. A végigfutó felirat (Az igazi nő történelmünknek jó szelleme, őrzi a múlt emlékeit, ihleti jövőnket, hősies munka és édes vígasz, legyen áldott, legyen áldás) alatt a különböző női (történeti) szerepeket középpontba állító jelenetek láthatóak. 

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Radnóti Miklós Gimnázium

Teljes nevén az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziuma Lajta Béla kiemelkedő munkája, a terveket ő készítette el, a végleges arculat azonban a már ismerős Hegedűs Ármin munkája.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Az iskola építésének tervei – bár az épület végső átadása 1931-ben volt – sokkal korábbra nyúlnak vissza. 1887-ben hozták létre az alapítványt, az első osztályok az akkor még a Pesti Izraelita Hitközség fiú- és leánygimnáziuma néven ismert Cházár András utcai épületben 1923-ban indultak el, a csatlakozó zsinagógát 1927-ben adták át. 

Fotó: Csudai Sándor / WLB

A téglahomlokzatú art decó beütésű épület Lajta 1920-as halála után jelentős áttervezésen esett át, mivel ekkor döntöttek úgy, hogy az eredetileg csupán fiúgimnázium helyett a lányoké is költözzön ide.

A falak ornamentikus díszítése is Hegedűs ötlete volt, a kívülről is jól látható, a főbejárat boltívei között futó menórák, illetve az udvarra néző lépcsőház homlokzata az épület legdíszesebb részei. 

Fotó: Csudai Sándor / WLB

A gimnáziumban 1942 után munkaszolgálatos tábort, majd gettót alakítottak ki, az itt élő 2500 zsidó munkaszolgálatost és családjukat a deporrtálástól Ocskay László százados mentette meg, Ruhavarró munkaszolgálat” címen a német hadseregnek gyűjtöttek és készítettek ruhákat. Radnóti Miklós nevét 1959-ben vették fel. 

Fotó: Csudai Sándor / WLB