Becsengettek, elkezdődött a tanév, mi pedig sorozatunkban megmutatjuk Budapest legszebb iskoláit. Rég magunk mögött hagyva a diákkort, már igazán tudjuk értékelni ezeknek az épületeknek a szépségét is, legyenek ezek szecessziós, art deco, neobarokk vagy modernebb remekek.

1/5

Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium

A Feneketlen-tó partja mellett álló, tekintélyt parancsoló neobarokk épületet Wälder Gyula tervezte. A Villányi út 27. alatt álló egykori fiúiskola 1929-re készült el, az eredeti tervek szerint a szomszédos templom túloldalán egy, az iskola tömbjét tükröző rendház is épült volna, ám végül ebből nem valósult meg semmi.

1948-ban az addig az iskolát működtető és fenntartó ciszterci rend sem kerülhette el az államosítást, így a rendszerváltásig József Attila Gimnáziumként működött. Olyan neves művészek is itt koptatták az iskolapadot, mint  Latinovits Zoltán, Cseh Tamás vagy Romhányi József.

2/5

Szent Margit Gimnázium

A Szent Imre „párja” és nagy riválisa a szomszédos egykori leányiskola – ha valaki nem ismerős a környéken, gyakran keveri is a két nagy sárga épületet – ezt az évtizedes „villongást” a  mai napig megőrizte a diákemlékezet, és vicces formában még megy a Feneketlen-tó körüli parkban egymás méricskélése.

AZ 1932-33-ban Fábián Gáspár tervezte iskola építtetője és fenntartója a Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja volt az államosításig, utána a rendszerváltásig Kaffka Margit Gimnáziumként volt ismert. A domboldalban magasadó épület sziluettje a kupolával Újbuda egyik meghatározó látványa.

3/5

József Attila Gimnázium

Egy gazdag történetű iskoláról van szó, ennek termeiből indult útjára a már említett Szent Imre is, hiszen az első ciszterci diákok az itteni harmadik emeleten kezdték meg a tanulást 1912-ben. 

A szecessziós stílusjegyekkel rendelkező Váli utcai épületet Sándy Gyula és Orbán Jenő tervezte 1911-ben, az akkori, egész városra kiterjedő hatalmas méretű és átgondolt, Bárczy István polgármesterségét fémjelző iskolafejlesztések jegyében.

4/5

XIII. kerületi Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola

A Dózsa György úton álló szecessziós iskola szintén Bárczy István regnálása alatti iskolaépítő program első ciklusában épült, Balázs Ernő tervei alapján. A megnyitásával kapcsolatban az iskola honlapján olvasható egy érdekes adalék, hogy bár az 1910-es tanévet már itt szándékozták kezdeni a diákok, az asztalosok és lakatosok sztrájkja miatt az átadás 1911 februárjára csúszott.

Az épület, a Dob utcaihoz hasonlóan gazdagon díszített mozaikokkal (Kernstok Károly alkotásai) amelyek itt is különböző gyerekjátékokat jelenítenek meg – karikázás, fogócska, a fiúk diszkoszt vetnek, a lányok kertészkednek.

A bejáratok fölött is még olvasható a fiúk és lányok külön iskoláját (Aréna úti Leány Népiskola és a Lehel úti Fiú Népiskola) és bejáratát mutató tipográfia, és a bölcs baglyok itt is felbukkannak, Lajta Béla Vas utcai iskolájához hasonlóan. 

5/5

Bajza utcai Általános Iskola

Az első világháború alatt épült iskola tervezője ifj. Ray Rezső volt, akinek ez volt az utolsó igazán nagy volumenű közintézménye, mielőtt a villatervezés felé fordult volna. Az épület homlokzatát igazán különlegessé teszik az ablakok körüli díszítések kialakítása – a magyar népművészet és a szecessziós formakincs összefonódásából megszületett virágok, és pávák, melyek a Zsolnay-gyárból kerültek ki.

Az épület alsó szintjén pedig a magyar legendák több kiemelkedő alakjának domborművét találjuk, Lehel, Botond, a népmesei Erős János, Toldi Miklós a farkasokkal vagy éppen a mondai Hunor és Magor néz szembe velünk.