Budapest
Simogatjuk, tapogatjuk, fényezzük őket – 5 szerencsehozó szobor Budapesten
Fotó : Koncz Márton / WLB
szobor

Minden városnak megvannak azok a szobrai, ahová turisták tömegei zarándokolnak el, hogy megsimogassák bizonyos részeit, hátha rájuk mosolyog a szerencse, vagy pénzt dobjanak a lábánál csobogó szökőkútba, hogy visszatérjenek még oda. Budapesten is vannak ilyen szobrok, ezeknek a legendáit a turisták néha jobban is ismerik, mint mi. Összeszedtünk 5 budapesti szerencsehozó szobrot.

A szerencsehozó pajzán szójátékos Az ihletadó arctalan történetíró A kívánságteljesítő filmsztár A pénzdobálós álruhás A szerencsehozó macska

A szerencsehozó pajzán szójátékos

A talán leghíresebb szerencsehozó szobor a Várnegyedben áll, a Szentháromság és az Úri utca sarkán. Az 1937-ben állított, Hadik Andrásnak, Mária Terézia Berlint megsarcoló huszárjának lovasszobra több érdekes és pikáns történetet is tartogat. Egyrészt már maga Hadik András, aki közhuszárból lett tehetsége révén főispán és Erdély kormányzója, korának egyik legérdekesebb figurája volt.

Fotó: Koncz Márton / WLB

1757 októberében egy merészet gondolva elindult az ellenséges frontvonal mögé, Berlinbe. Hat nap alatt, éjjel vágtázva, nappal elrejtőzve, a gyalogságot a huszárok mögé ültetve alig 4300 fős seregével megérkezett a mit sem sejtő porosz városba, amit aztán jól meg is sarcolt. Csupán egy napot töltöttek a városban, de a pimasz berlini portya emlékére készíttetett két tucat női kesztyűt az osztrák-magyar uralkodónak, Mária Teréziának, a város címerével. A legendák szerint a berlinieket sem kellett félteni, csupa balkezes kesztyűt adtak át, utalva ezzel arra, hogy a huszártábornoknak bizony “balkézről” megvolt a császárnő.

Fotó: Koncz Márton / WLB

A szoborhoz kapcsolódó tradíciók sem kevésbé izgalmasak. Az köztudott, hogy a négylevelű lóhere szerencsét hoz megtalálójának, de mit tegyen az a BME-s kollégista, aki a város közepén lakik, ám a vizsgák előtt jól jönne neki is egy kis szerencse? A kreatív diákok így találták meg Hadik lovának legérzékenyebb pontját, ami hamarosan a legfényesebb is lett, mert külön kis tradíció épült a fényezésre, sokszor a rendőri felügyelet ellenére is.

Az ihletadó arctalan történetíró

Bár német turisták szerint inkább a Gyűrűk Urának Boszorkánykirálya a csuklyás alak, mi tudjuk, hogy az Anonymus név mögött egy titokzatos 13. századi figura, III. Béla király udvari krónikása rejtőzik. Persze ez sem volt mindig ilyen egyértelmű, történészek is évszázadok óta vitatkoztak, hogy ki is lehetett az a rejtélyes alak és mikor élhetett. Ma már nem is sejtjük, de műve Gesta Hungarorum, A magyarok cselekedeteiről, amely látszólag a honfoglalás és megtelepedés történetét beszéli el, kemény politikai propagandaanyag volt a maga korában. Inkább szól a 12-13. századi hatalmi viszonyokról és csatározásokról, mint a honfoglalás idejéről, Anonymus a hozzá közel álló nemesi körök ősi jussát a hatalomra próbálta igazolni, sokszor fabrikált leszármazástörténetekkel.

Fotó: Kőrösi Tamás / WLB

A Vajdahunyad várának udvarán álló, majd kétméteres szobrot Ligeti Miklós készítette el. Eredetileg szóba sem került a titokzatos, arctalan történetíró, a szobor Zrínyi Miklósnak készült, ám az ülő helyzet és az arctalanság miatt hatalmas vitát váltott ki a bíráló bizottságban. Ám mire elkészült az új, immár fedetlen arcú változat tervezete, az elsőnek több helyütt is nagy sikere lett. Így végül maradt a csuklya, de változott a név, Zrínyiből, Anonymusra. Az átnevezést nem tudni honnan jött, de a szobor Anonymusként töretlen népszerűségnek örvend, 1902 óta áll a ligetben a fényképezkedő turisták, szerencsevadászok és megcsömörlött írók legnagyobb örömére. Ugyanis az a legenda járja, hogy a tollának megérintése szerencsét hoz, vagy ihletet ad, kinek mire van szüksége.

A kívánságteljesítő filmsztár

Valóság és fikció keveredik az egyik belvárosi díszkút fölött álldogáló korsós nőalak körül. A Hild József által épített ház belsőudvarán csendesen megbúvó szobor egykor rivaldafényben fürdött. Bárkinek, aki olvasta vagy látta az éppen száz éve született Szabó Magda Abigéljét, ismerős lehet a történet az árkodi leánynevelő intézet kertjében álló csodatévő szoborról, amely teljesíti a korsójába rejtett üzeneteken szereplő kéréseket. Ha belepillantunk a korsóba, bizony itt is találunk kis cetliket.

Fotó: Juhász Norbert / WLB

Bár Abigél legendáját Szabó Magda találta ki, a forgatáshoz ezt a szobrot kérték kölcsön, mely aztán visszakerült ide, de élelmes csodavárók felfedezték, és a mai napig járnak ide, hátha a való életben is van egy jóságos Kőnig tanár úr.

Fotó: Juhász Norbert / WLB

A pénzdobálós álruhás

Mátyás kútja szintén a Várnegyedben áll, stílszerűen a palota Hunyadi udvarán. Az impozáns, több méter magas szoborkopozíció, mely a budai hegyekben vadászgató uralkodót, kíséretét és hűséges ebeit ábrázolja, egy kis szökőkút fölé magasodik. Az idilli reneszánsz jelenet mögött azonban egy tragikus történet húzódik meg, mely Vörösmarty Szép Ilonka balladájából lehet ismerős. A kompozíció jobb oldalán, az őzikével magányosa üldögélő lányalak Szép Ilonka, aki amikor egy erdei séta során találkozott egy fess fiatal férfival, meghívta őt apja házába és szerelembe is esett az ismeretlenbe.

Fotó: Koncz Márton / WLB

Hosszas, álmodozásokkal töltött napok és éjjelek után egy budai parádé alkalmával, amikor apjával, a kiöregedett vitézzel ellátogatott a reneszánsz palotába, hideg zuhanyként érte a valóság: titokzatos szerelme nem volt más, mint az ország leghatalmasabb ura, maga király, így számára elérthetetlen. Ebbe a gondolatba bele is betegedett, és a budai völgyek ölén szép lassan elhervad. Így Mátyás a következő vadászat alkalmával már csak az üres, düledező házukat találta.

Fotó: Koncz Márton / WLB
Fotó: Koncz Márton / WLB

A szobor Strobl Alajos alkotása, aki maga is nagy rajongója volt Mátyás királynak és korának, olyannyira, hogy kortársak szerint miután egy budai kirándulás alkalmával megálmodta a szobor koncepcióját, és már az Epreskertben dolgozott rajta, egy éjszaka a valóságba is átültette a budai vadászatok rég letűnt hangulatát. Tanítványaival eljátszotta a királyi vaddisznó vadászatot, majd nyárson meg is sütötték a jól megérdemelt zsákmányt, vagyis a közeli hentesboltból származó malacot.

Fotó: Koncz Márton / WLB

A sok érdekessége mellett a kút olyan „csodatévő” hatással is rendelkezik, mint a római Trevi-kút, vagyis aki egy érmét belehajít, visszatér még ide.

A szerencsehozó macska

Talán a legindokolatlanabb szerencsehozó szobrunk a föld alatt, a Kálvin téri aluljáróban trónol. Az 1980-as évek elejéről származó vörösmárvány műalkotás, a Város születése az egykori Kecskeméti kapu nyílása alatt található. Az igencsak érdekes formájú szobron, amely a város megállíthatatlan terjeszkedését hivatott szimbolizálni, egy macska is helyet kapott, állítólag az alkotó házi kedvence, Maci cica volt a modell.

Fotó: Mudra László / WLB

A szobor Illés Gyula munkája, és hogy konkrétan mit ábrázol, azt mindenkinek a fantáziájára bízzuk. Ám a macska farkának megsimogatása jelen esetben szerencsét hozhat annak, aki épp arra jár.