20-30 évvel ezelőtt a magyar filmgyártás szinte futószalagon termelte ki a különböző ifjúsági filmeket, amelyek a gyerekek kalandéhség voltak hivatottak csillapítani, de úgy, hogy közben fontos társadalmi üzeneteket is hordoztak. Ezekben az erkölcsi tanulságokkal és útmutatásokkal telepakolt alkotásokban Budapest fontos szerepet kapott, a város terei és utcái nélkül szinte elképzelhetetlen lett volna az izgalom. Összeszedtük a leginkább ikonikus darabokat, és megpróbáltunk felismerni a helyszíneket.

1/6

Tüskevár

Fekete István 1957-ben kiadott regényéből a 60-as évek második felében filmsorozat is készült. A történet viszonylag átlátható: egy nyolcadikos diák, Ladó Gyula Lajos („Tutajos”) és barátja, Pondoray Béla („Bütyök”) egy nyárra Tutajos nagybátyjához kerül, aki az öreg Matula Gergely gondjaira bízza a fiukat, hogy megtanulják mit is jelent a vidéki élet. A sorozat nagy részének nincs köze Budapesthez, az első részben viszont fontos szerepet játszik a XI. kerület, egészen pontosan a Lágymányosi lakótelep és környéke, ahol ekkoriban még nyoma sem volt A38 hajónak vagy az ELTE hipermodern épületeinek: ami a képeken feltűnik, az maga a szocreál valóság, természetesen fekete-fehérben. A rengeteg változás ellenére a környék még így is jól felismerhető.

2/6

Csutak a mikrofon előtt

Sokak nagy kedvence a Csutak a mikrofon előtt című film, amely arról szól, hogy a rádió rendezője felfigyel Csutakra, majd elhívja egy gyermekhangjáték szereplőjének. Csutaknak tetszik a stúdiók világa, meglepődik azonban, amikor egy idősebb kollégája, Kalocsai (aki a főszereplő) közli vele, hogy honoráriuma egy részét 'le kell adnia'. Csutak nem tért egyet ezzel a módszerrel, igazságérzete és lelkesedése miatt szembe száll a zsarnoksággal. A maga nemében brutális, már-már felzaklató alkotás, amelyben nem ritka a verekedés és a cselszövés.
A film fontos helyszíne a Múzeum kert, az Árpád hídi buszvégállomás környéke (a felüljárónál volt Csutak titkos rejtekhelye), illetve Budapest IX. kerülete. A képeken olyan ritkaságok is feltűnnek, mint az egykori Kinizsi mozi épülete.

3/6

Hahó, Öcsi!

A mágikus realizmusként is felfogható Hahó, Öcsi! kétségtelenül a magyar ifjúsági filmgyártás egyik gyöngyszeme. A történet szerint a Balogh család legifjabb tagját, Öcsit apró rosszalkodásai miatt bezárják a fürdőszobába, ahol megjelenik előtte két manó: Kököjszi és Bobojsza, akik felajánlják, hogy mindenben a segítségére lesznek. Öcsi elhatározza, hogy elmegy szerencsét próbálni és 'időt' szerezni szülei számára, hogy többet tudjanak vele foglalkozni. Kutatásait az Óragyárban kezdi, ahol sajnos nem tudnak segíteni neki, majd kicsit messzebbre merészkedik, és egészen a bergengóc királyig(!) is eljut. Közben azonban drámai fordulat következik be: a két törpe letartóztatja a Balogh családot, amiért őt bántalmazni merték barátjukat A kisfiú persze megmenti a rokonságot a biztos haláltól, majd elindul, hogy legyőzze a hétfejű sárkányt, amely az 'időt' birtokolja.
A filmben Öcsi mellett Budapest a másik főszereplő: az 'óragyár' épülete például -ahol Öcsi az 'Időt' keresi - a Petőfi híd budai hídfőnél van a Műegyetem épületénél (a park helyét mára átvette egy bankfiók), illetve a ház, amiben Öcsiék laknak nem más, mint a Pasaréti út 149. A film sok jelenete játszódik itt, illetve a szintén II. kerületi Napraforgó utcában.

4/6

Keménykalap és krumpliorr

Az 1973-ban készült, 1974-ben bemutatott ifjúsági filmsorozata Csukás István azonos című műve alapján. A történet szerint a Vadliba őrs tagjai elhatározzák, hogy cirkuszt szerveznek beteg osztálytársuk kedvéért, és be is szereznek egy oroszlánplakátot, amihez valódi oroszlánbőgést vesznek fel az Állatkertben. Ez idő alatt több majom eltűnik, és miután bebizonyították, hogy nem ők voltak a tolvajok, majomnyomozó őrssé alakulnak. A történet pedig itt lesz igazán izgalmas, A magas jutalom, melyet az elvesztett állatokért tűztek ki, Bagaméri, a fura fagylaltos fantáziáját is megmozgatja, akivel ádáz küzdelem kezdődik, bár az utolsó részben végül ő az, aki megmenti a cirkuszt, amit a gyerekek úgy hálálnak meg, hogy eladják az összes fagyiját.
A sorozat középpontjában a gyerekek törzshelyéül szolgáló játszótér áll, amely Óbudán, a Nagyszombat utca nyugati végén található ( ma már nincs a legjobb formában), Alfonzó énekét a kanálisban pedig a Hűvösvölgyi útnál, valahol az Ördög-árok pataknál forgatták. A gyerekek a majomtolvajt Újpalotán fogták el. A filmben egyébként látszik még a Páskomliget utca, az Erdőkerülő utca és a Szentmihályi út.

5/6

Gyerekrablás a Palánk utcában

A Kondor család Budapest külvárosi részében él, az elvált édesapa kamionsofőrként dolgozik külföldön. Az édesanya úgy gondolja, hogy a gyermekeknek egy normális apára van szükségük, aki többet tud velük foglalkozni. Ennek nagyon örül az albérlőjük, Károgi Sándor, aki lelkesen pályázik a posztra, és már az esküvő napja is ki van tűzve, amit a lázadó gyermekek jól tönkretesznek. Ezt követően az édesanya üzenetet talál a postaládában, melyben az áll, hogy fiát elrabolták és 20000 forint váltságdíjat követelnek érte.
A filmnek címében is szereplő Palánk utca létező utcanév, Rákospalota Újfalu nevű városrészében található. Érdekesség, hogy a film eredeti szövegkönyvében még a regényben szereplő utcaneveket használták (pl.: Kakas utca), ám a forgatás során a stáb elkövetett egy hibát, ami miatt meg kellett változtatni a film címét: az utcanévtáblákat korábban leszedték, az egyik jelenetbe véletlenül mégis belekerült a Palánk utca felirat. A helyszíneket egyébként nagyrészt könnyű felismerni, főleg mert a filmben pontos címek hangzanak el: a történet főszereplőjeként megismert Kondor-család lakhelye például a Palánk u. 115., a váltságdíjat a Beller Imre 161-be kellett vinni, a főhős Kondor Lajcsi (Léner András) pedig a Palánk u. 144. szám alatti ház padlásán bujkált.

6/6

Égigérő fű

Az Égigérő fű 1979-ben bemutatott magyar mesefilm, mely Janikovszky Éva Málnaszörp és szalmaszál című regénye nyomán készült. A történet főhőse Misu, aki nyári vakációját nagybátyjánál tölti, aki Budapesten, aki a Paripa utca 4. szám alatt lakik. Misunak unalmasan telnek a napjai, egészen addig, amíg a bérház egyik lakója, Poldi bácsi, a parkőr 52 évi szolgálat után elkezdi emlegeti, hogy nyugdíjazása után mennyire fog hiányozni neki a “szép zöld gyep”. Misu azonnal elhatározza, hogy Poldi bácsi nyugdíjba vonulásának napjára begyepesíti a gangos bérház udvarát.
Természetesen a „Paripa” utca egy fiktív helyszín a felvételek valójában a Dohány és Rottenbiller u. sarkán álló házban készültek, míg a kültéri jeleneteket Budapest VII. kerületében lévő Hutyra Ferenc utcában vették fel. A filmben 4-es számon szereplő házat azóta lebontották, de Oszkár szenes pincéje ma is megtalálható a Rózsa utca sarkán, a gyerekek által felkeresett „Hivatal” pedig nem más, mint a kispesti tanácsház. És a mi legfontosabb: Poldi bácsi a tabáni parkban, az Erzsébet híd budai hídfőjénél tanítja be utódját.