Élmény
Ők voltak Budapest arcai 2013-ban
Ők voltak Budapest arcai 2013-ban

Szerintünk egy város számtalan arcát leginkább a benne élőkön keresztül lehet bemutatni, ezért kerestünk fel egész évben olyan embereket, akikkel akár személyesen, akár csak a hangjukkal vagy az arcukkal nap mint nap találkozhatunk Budapesten. Kíváncsiak voltunk, ők hogyan látják a fővárost, mit szeretnek benne, mi megy nap mint nap az agyukra, mit változtatnának rajta, vagy úgy általában milyen szerepet játszik az életükben. Miután egy csokorba szedtük az idén nyílt legmenőbb helyeket, a legnépszerűbb cikkeket, a legjobb összeállításokat, a külföldi cikkeket, a legszebb épületeket, valamint az év Budapest-fotóit és videóit, évértékelő sorozatunk legújabb részében a Budapest Arcai rovatból szemezgettünk.

Horváth Boldi aka Szerecsenkirály János, a Taxi Plus sofőrje Sanyi a Telepről Sztyopa bácsi az Ötkertből Levente úr, a Dürer Kert pultosa Anna a Hooters-ből Erdélyi 'Superman' Zsolt Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója Fűszeres Eszter - Fűszer és lélek blog, Hosszúlépés Merker Dávid, a Hosszúlépés túraszervezője Csirke az Ankertből

Horváth Boldi aka Szerecsenkirály

– Szerinted honnan a legszebb a város?
– Áder János teraszáról.

János, a Taxi Plus sofőrje

‘Volt olyan például, aki a Tömő utcába akart menni. Megkérdeztem, hogy Táncsics Mihály házába megy-e, amivel kapcsolatban később azt reagálta, hogy “Ha Táncsicsé a ház, akkor miért nem hozza rendbe”. Vannak ilyen történetek. Egyszer a Népszínház utca 22-be hívtak. Ott van egy ház, gyönyörű mozaikokkal díszítve. Amikor erre felhívtam egy vendégem figyelmét, akkor rácsodálkozott, pedig 7 éve ott lakott már. Sajnos tényleg mindenki csak lefelé néz.’

Sanyi a Telepről

– Szerinted ki számít jó vendéglátósnak?
Aki egyből tudja azt, hogy az adott vendéggel milyen hangon kell kommunikálni, és aki tudja, hogy aki bejön, az veszi-e a lapot, lehet-e kicsit oltogatni például, vagy esetleg okés-e a viccelődés. Szerintem ez sokszor fontosabb, mint a profi munka. Persze az is fontos, de lényegesebb néha, hogy eltaláld, mit szeretne a vendég, amikor még talán ő sem biztos benne.
Kapcsolódó írásaink

Sztyopa bácsi az Ötkertből

– Szerinted miért lettél népszerű?
– Azért, mert megtalálom mindenkivel a közös hangot; a két diplomás fizikatanárral és a gumicsizmás palival is. Az öreg Zwackkal is nagyon szerettem beszélgetni: a rock and rolltól a futballon keresztül a városi történésekig mindenről el tudtunk beszélgetni.

Levente úr, a Dürer Kert pultosa

‘Meglepő, hogy mennyi mindent el lehet adni az embereknek, például sokan nem is tudják, hogy akarnak inni még egy Jägert, de egy kis udvariassággal és mosollyal rá lehet őket beszélni. Pedig én aztán nem vagyok egy túl csinos ember. Ezt egy hölgy talán még jobban meg tudná csinálni.’

Anna a Hooters-ből

– Miért akartál Hooters lány lenni?
– Mindenképpen érdekelt a vendéglátás, de itt azért egy kicsit más, mint máshol; az egész sokkal közvetlenebb, és nem olyan merev. Az volt a lényeg, hogy szép lányok dolgozzanak itt, nekem pedig egy kihívás volt, hogy vajon bejutok-e közéjük.

Erdélyi 'Superman' Zsolt

‘Most egy olyan korszakot élünk, amikor mindenki hátradől, szemlélődik, és mindenki megnézi az okostelefonján, hogy mi van, és akkor azt hiszi, hogy ő fontos. A sztrájkok helyett lájkok vannak, és most derül ki igazán, hogy nagyon kevesen gondolnak valamit a világról, nagyon kevesen tesznek valamit, viszont annál többen vannak, akik ha történik valami, akkor hallgatnak, mint hal a szatyorban, mert csak valamihez képest van ötletük.’

Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója

– Mire lenne szüksége Budapestnek?
– Sok szinten, sok változást beindítani – egyszerre és egy irányba. Érdemes látni, hogy egy jól kitalált projekt – mint például a romkocsmák – viszonylag gyorsan nemzetközi branddé képes válni, alakítja a városimázst és növeli a hozzánk irányuló turizmust. Pedig állami vagy fővárosi segítség nélkül jött létre. Csak egy kreatív gondolat kellett, majd a siker után annak „gyorsreagálású” multiplikálása. Miért nem képes ilyesmire intézményesen a főváros? Ma leginkább csak azt halljuk vissza, hogy Budapest szemetes, szürke és szomorú.
Kapcsolódó írásaink

Fűszeres Eszter - Fűszer és lélek blog, Hosszúlépés

‘Két túrát is vezetek. Közülük a kóser túra egy olyan világot próbál bemutatni, ami nem is olyan rég még nagyon virágzó volt, és most a reneszánszát éli. De a kóserség nem csak az étkezésről szól, hanem a házasságról, a szexről, vagy éppen a vendéglátásról is. A másik, a street food séta azért nagyon aktuális most, mert pár éve mindenki street food őrületben ég, főleg Budapesten. Sokan azt hiszik, hogy ez valami új divat, pedig dehogy… Budapesten is évszázadok óta esznek az emberek az utcán, csakúgy, mint más nagyvárosokban. Az más kérdés, hogy annak nyilván mindenki örül, hogy már nem csak ‘gyíkhúsból’ sütött hamburgert választhatunk.’

Merker Dávid, a Hosszúlépés túraszervezője

– Volt legemlékezetesebb túrád?
– Több is van, az egyik kedvencem egy újlipótvárosi Aczél György séta volt, ahol az egyik résztvevő megerősítette, hogy amit visszaemlékezésekből és életrajzokból tudhatunk Aczél közvetlenségéről, az igaz, ugyanis ő személyesen is találkozott vele egy boltban, vásárlás közben, és együtt álltak sorba.

Csirke az Ankertből

– Mi a legjobb dolog, amit kapni lehet a városban?
– BKV-bérletet, most viccen kívül. Alig több mint 10 ezer forint, cserébe bármikor, bárhova eljutok vele a városon belül. Jó, tegyük hozzá, szerencsés esetben.