Mióta a Saul fia kinyitotta a szelencét, áramlanak a jobbnál jobb magyar alkotások a mozikba. Mi is nyomon követtük a premiereket, most pedig összegezzük az idei filmtermést.

1/10

10# Jupiter holdja

A repülni tudó menekült fiú sztorijára Európa-szerte felfigyeltek, hiszen nemcsak a legaktuálisabb össztársadalmi problémával keretezi a filmet, hanem képi világával, megvalósításával abszolút a világ filmiparának élmezőnyével veszi fel a versenyt. A szír Aryan nyomában lohol a magyar rendőrség, különleges képességeiből pedig egy magyar tábori orvos próbál hasznot húzni – a film egyszerre szól az ő személyiségfejlődéséről és egy szürreális, modern Messiásról. A sok felvetett és megválaszolatlanul maradt kérdés számunkra kicsit zavaróvá tette a filmélményt, a forgatókönyv mindenesetre elérte, hogy a Cannes-i díszbemutatón állva tapsoljon a tömeg, és Mundruczó Kornélt egy lapon kezdjék el emlegetni Steven Spielberggel és Alfonso Cuáronnal. 

2/10

#9 A Viszkis

Nagyon vártuk Ambrus Attila eleve forgatókönyvbe kínálkozó sztorijának megfilmesítését. A magyar Robin Hood 30-szor rabolt, összesen több mint 140 millióval rövidítette meg a pénzintézeteket, hat évig „cicázott” a rendőrökkel, akik nem boldogultak az üggyel. Az ő nézőpontjukat sajnos kevésnek éreztük, de nagy hatást tettek ránk a szépen kidolgozott akciójelenetek, a motoros üldözés, taxis menekülés, a korszellem, a remek színészi játék és a profi képi világ, amelyek karakteressé és szórakoztatóvá tették a filmet. 

3/10

#8 Brazilok

A kedves, népmesei hangulatú vígjáték helyszíne egy cserháti falucska, ahol 2002-ben, a Japánban megrendezett foci vébé idején a falu is megrendezi a maga futballbajnokságát, amely a romák és magyarok összecsapásával zárul. M. Kiss Csaba és Rohonyi Gábor rendezők egy komoly magyar társadalmi problémát feszegetnek, mégis képesek szórakoztatóak maradni úgy, hogy se a politikai korrektséget, se a sztereotip ábrázolást nem viszik túlzásba. Pedig a filmben van minden: börtönből szabadult roma, korrupt alpolgármester, rasszista falusiak, kábellopó cigányok. 

4/10

#7 Budapest Noir

Kondor Vilmos zseniális regénye gyilkosságról, nyomozásról, szerelemről szól, de főszereplője mégis maga Budapest, ismerősen ismeretlen tereivel, utcáival, tekergő, homályos lépcsőházaival és békebeli kávéházaival. Ezért is kínálkozott filmre a krimi, és pont a helyszínek kiaknázatlansága miatt volt sok kritikusnak hiányérzete. Mi elfogultan, más szemmel néztük a filmet, és úgy láttuk, a nyomozás közbeni hajsza alatt csodás képeken kel életre a ’30-as évek Budapestje: korhű automobilokon, villamosokon és földalattin követi a nyomokat Gordon Zsigmond, zsúfolt neobarokk és letisztult Bauhaust idéző szobákban kutat az igazság után. Hogy hogy néznek ki a Budapest Noir színhelyei a valóságban, ebben a cikkünkben olvashatja el. 

5/10

#6 Legjobb úton

A nagy részében fekete-fehér film körül nem volt olyan óriási hírverés, mint a többi magyar premier körül, valószínűleg azért, mert viszonylag kicsi költségvetésből készült, és szereplői zömében a hazai kortárs underground zenésztársadalom szereplői. Túri Bálint Márk az Y-generáció problémáival foglalkozik, és mialatt fut a stáblista, nincs az a magyar fiatal, aki ne gondolkodna el azon, hogy éppen jó helyen van-e, azt csinálja-e ami boldoggá teszi, és azzal köti-e össze az életét, akivel tényleg van értelme a társas létnek. 

6/10

#5 Kincsem

Az év egyik legnagyobb meglepetése volt számunkra a magyar csodalóról forgatott kosztümös játékfilm, ami a magyar filmtörténet legdrágább produkciójának számít jelen állás szerint. A közel 3 milliárdos költségvetés legalább elég volt arra, hogy Herendi Gábor és csapata szabadjára engedje a fantáziáját, és a gazdag látványvilágú, izgalmas romantikus szerelmi történetet kerekítsen az amúgy nem túl kalandos életpályát befutott lótulajdonos köré. Ezt nem bánjuk, mert a sztori és a kivitelezés van annyira jó, hogy elfelejtsük számon kérni a valóságot filmen, ami a mozikban is rég látott számokat produkált. 

7/10

#4 Aurora Borealis

A magyar történelem felderítetlen terepére visz minket Mészáros Márta, mikor a háborús nemi erőszakból született gyerekek sorsába enged bepillantást. Bár önmagát sose nevezte feministának, ez a sokadik filmje, amelyik letaglózó őszinteséggel beszél a női sorsokról és a gyermekvállalásról. Hősnőnk a saját születéséről próbálja kideríteni az igazságot, amely 1954-be, az osztrák-magyar határra és Bécsbe vezet, ezt az utat pedig megkönnyezi a néző. 

8/10

#3 Az állampolgár

Az év Vranik Roland, a Fekete kefe rendezőjének filmjével indult, aki nem épp könnyű témát dobott a menekültválságtól feltüzelt közönség elé. Főszereplője a biztonsági őrként dolgozó Wilson, aki sokadjára folyamodik magyar állampolgárságért, és befogad egy bicskei menekülttáborból megszökött, mindenórás iráni lányt. Ez némileg bonyolítja a magánéletét, amelyet a magyartanárnőjével folytatott komolyodó viszony áll középpontjából. Ez a szerelmi szál áll a középpontban, mindemellett markáns képet kapunk az idegenrendészet és a bürokrácia működéséről, elfogadó és xenofób magyarokról is. Külön tetszett, hogy az idősödő nők tabunak számító szexualitása is teret kap a filmben, és hogy az amatőr szereplők a valóságban is itt élő külföldiek. Legnagyobb erénye azonban az, hogy nehéz konkrét állásfoglalások nélkül beszélni a bevándorlókról, Vranik Rolandnak azonban sikerült. 

9/10

#2 1945

Török Ferenc fekete-fehér történelmi drámája volt az egyik legnagyobb kedvencünk, de nemcsak a miénk, hanem a világ fontos filmfesztiváljaié is. Közvetlenül a második világháború után játszódik egy kis magyar faluban, ahol a helyi kiskirály fiának esküvőjére készülnek. Két idelátogató zsidó bolygatja meg az ünnepi hangulatot, mert az elhurcoltak javait eltulajdonító falusiaknak van oka félni a visszatérőktől. A filmben nincs egy felesleges pillanat sem, minden tekintet, szó óriási súllyal bír – tökéletes, és mindezt megkoronázza a kopasz Rudolf Péter, akit imádtunk a főgonosz szerepében. 

10/10

#1 Testről és lélekről

Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas alkotása már Oscar-díj előszobájában várakozik, a főszerepet játszó Borbély Alexandra pedig immár az Európa legjobb színésznője címet viseli. A húsüzemben dolgozó Endre és Mária a mindennapokban nagyon mérsékelten és elbaltázottan kommunikálnak, de álmaikban szarvasként közelednek egymáshoz. Bizarr, felkavaró, megnyugtató és intim – az év legjobb magyar filmje.