Budapest
Kis budapesti kerülethatározó – VI. kerület
Fotó : Balkányi László / WLB
andrássy,VI kerület

Sorozatunkban sorban bemutatjuk a főváros kerületeit, ezúttal Budapest leginkább „nagyvárosias” negyedébe indulunk, a Deák Ferenc tértől a Hősök teréig húzódó Terézvárosba. A kerület egyszerre van tele népszerű turistalátványosságokkal, luxusboltokkal, legendás kocsmákkal, bérpalotákkal és villanegyedekkel, művésztelepekkel, de igazi kétarcú környék, elég egy utcasarkot lesétálni, és egy teljesen más világ tárul elénk. De mégis milyen itt lakni, hol vannak a legjobb parkok, merre tudunk sétálni vagy biciklizni, ha nem akarjuk a turistákat kerülgetni, melyek a helyiek ikonikus kávézói vagy törzshelyei? Cikkünk azoknak szól, akik ideköltöznének vagy már itt élnek, esetleg naponta ide járnak dolgozni, tanulni vagy csak szeretnének képbe kerülni a főváros különböző részeivel.

A VI. kerület talán a leginkább olyan, amilyennek a budapesti metropoliszt megálmodták, és itt sűrűsödik össze minden, amit végül a 19. század végi, 20. századi városfejlődés magával hozott, annak grandiózusságával és árnyoldalaival. Az ország legelegánsabb, reprezentatív sugárútja, az ezt szegélyező bérpaloták, ahol a hétszobás nagypolgári lakások és a gangos szobakonyhák is megtalálhatóak egymás mellett, ahogy a ragyogó Opera és Zenekadémia és egy saroknyira a kétes múltú pinceklubok, borozók, az egykori híres kávéházak hűlt helye is – ma bankok, luxusboltok, a kontinens első földalattija és a Nyugati Grund elhanyagolt területei. Naponta turisták százai fordulnak meg itt, de vajon milyen itt élni, a Belső-Terézváros kis utcáiban vagy éppen a széles sugár- és körutak szomszédságában?

Fotó: Google.maps
Földrajz és közlekedés Története Gasztronómia Látnivalók Parkok, játszóterek Programok, szabadidő, vásárlás

Földrajz és közlekedés

A Király utca, Városligeti Fasor, Dózsa György út, a MÁV területei, a Váci út és a Bajcsy-Zsilinszky út által körülhatárolt terület Budapest második legkisebb kerülete, de így is találunk hangulatában és funkcióiban nagyon eltérő részeket. A belvároshoz közelebbi, a Nyugati pályaudvar − Nagykörút − Podmaniczky utca − Izabella utca vonalától nyugatra fekvő részt Belső-Terézvárosként is emlegetik, míg ettől a Városliget felé elterülő részt Külső-Terézváros, vagy Pacsirtamező névvel illetik. Érdekes a megnevezése a Szondi utca – Dózsa György út – Városligeti fasor – Bajza utca által közrefogott elegáns villanegyednek is, ezt gyakran a hangzatos „Diplomatanegyedként” emlegetik, a sok itt található nagykövetség miatt. 

Fotó: Balkányi László / WLB

Mivel a területe összvissz 2,38 km², így gyalogosan se egy nagy kihívás egyik végéből eljutni a másikba, tucatnyi MOL Bubi állomás is található elszórva a kerületben, az összes közösségi autómegosztó lefedi terézvárost (MOL Limo, Greengo) ellenben a Blinkee robogóival csak az Andrássy út és a Bajcsy közötti területen találkozhatunk. 

Fotó: Balkányi László / WLB

Keréspársáv külön csak az Andrássy úton található, ezen kívül a keresztirányban a kerületben több helyen kerékpárral két irányból is használható egyirányú közútat találunk, a BKK futárban már találunk bringás útvonaltervező opciót is, amely pontosan megmutatja melyek is ezek.

Fotó: Juhész Norbert / WLB

Tömegközlekedés szempontjából hosszában megy végig a kerület alatt a Millenniumi Földalatti Vasút, azaz a kisföldalatti, felszínen 70-es és 72-es troli, keresztben pedig áthalad a Körúton a 4-6-os villamos, valamint a 73-as és 76-os trolik.

Fotó: Bódis Krisztián / WLB

Az Eiffel irodája által tervezett, valaha szebb időket látott Nyugati pályaudvarról, amely a város egyik legrégebbi fejpályaudvara, elődjéből, a Pesti indóházból indult 1846-ben az ország első vasútvonala Pest és Vác között. A pályaudvar melletti nagyobb parkolóból pedig számos budai buszjárat indul a „hegyekbe”, innen juthatunk fel a Rózsadombra is vagy a zugligeti Libegőhöz. 

Története

A terület benépesedése az 1700-as évek elején indult meg, amikor a városfalon belüli területek elkezdtek szűkösek lenni. Ekkoriban főleg majorságok, gyümölcsöskertek, szőlőültetvények, ezekhez tartozó présházak, gazdasági épületek álltak itt. A névadó, Mária Terézia 1751-ben járt Pest-Budán, ennek a látogatásnak az emlékére nevezték el az addig Felső-Külvárost Terézvárosnak. (Amúgy több kerületünk is viseli Habsburg uralkodók nevét, mint a Lipótváros vagy Erzsébetváros, amely Sisi után kapta a nevét.)

Fotó: Juhász Norbert / WLB

Az első városiasabb képet mutató környék a Király és Paulay Ede utca között terült el, a következő száz évben lassan beépült minden a Városligetig, a Király utca a város legforgalmasabb útjává vált. A városlakók és a városvezetés részéről is egyre erősebben fogalmazódott meg az igény egy szélesebb útvonal megnyitására. Akkoriban nem számított túl elegáns környéknek, elég ha csak arra gondolunk, hogy az Operaház telkén eredetileg zsibvásár működött. 

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

A Sugárút ötletének felvetését – amely a köztudatban összekapcsolódott Andrássy Gyula nevével, később róla is nevezték el – 1870-ben emelték törvényerőre, és egy év múlva megindultak a munkálatok. A következő 14 évben, azaz 1885-ig megépült 2,5 kilométer hosszan az ország legelegánsabb sugárútja, száznál is több igényes épülettel. Ha erre járunk, érdemes megfigyelni, hogyan szabályozták szakaszosan az út szélességét és a beépítés módját is. A Kodály köröndig egyre szélesedő úton, de zártsorú beépítéssel, míg az utolsó szakaszon már kertes-villás telekkiosztással találkozunk. Már a századfordulón is igazi társadalmi mix alakult ki, egyszerre álltak itt a felső tízezer és a leggazdagabbak bérpalotái és elegáns villái, mint a Saxlehner-palota vagy Wahrmann Mór bérháza, a Babocsay-villa, míg a sötét belső udvarra, gangokra nyíló szobakonyhákban, szobákban ágyrajárók is laktak, például maga József Attila is. 

A széles sugárútra elegáns kávéházak nyíltak, mint a legendás Japán (mai Írók Boltja helyén), ahol az idősödő Lechner Ödön ücsörgött, vagy a magyar MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) ide helyezte át asztalát, tekintve hogy az Oktogonon álló Abbázia kávéházban nem látták őket jó szívvel, miután a napilapokból rendre kivágták az inspiráló illusztrációkat. A Művész Kávéház pedig Mándy Iván író törzshelye lett a szocializmus alatt. 

Fotó: Fortepan

Ha már legendás helyek, meg kell említenünk a Három Hollót is, ami Ady Endre törzshelye volt, az Operaház egyik szfinxével szerelmi kalandba bonyolódó illuminált költőről egy szuper animáció is készült tavaly a MOME és a We Love Budapest együttműködésével. 

Fotó: Lajta Archívum

Terézváros története elválaszthatatlan a magyar zenei világ történetétől is, hiszen itt áll az Opera, a Zeneakadémia, és a „pesti Broadway”, ahol régen világhírű orfeumok, ma Operettszínházak, színházak szórakoztatják a nagyérdeműt. A harmincas években a város legmodernebb és csillogóbb háromszintes orfeuma működött a Nagymező utcában a Mai Manó ház beépített udvarában: a legendás Arizona. Megfordult itt a walesi herceg, maharadzsák, tucatnyi arab sejk és politikus is, hogy a zenés-táncos műsorokat élvezze, de híres volt a Lajta Béla tervezte szecessziós Parisiana Mulató is (a mai Új Színház épületében működött). 

 

Az Ó utca, Zichy Jenő utca környéke már inkább a másodvonalbeli bordélyházairól volt híres, amelyek egészen 1927-os betiltásukig működtek erre. 1882-ben a VII. kerület Erzsébetváros néven kivált Terézvárosból, majd 1930-ban is jelentősen csökkentettek a területén, mai mérete és határai az 1970-es évek után alakultak ki.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Ki gondolta volna, hogy a magyarországi szabadkőművesség központja is Terézváros szívében állt? A Podmaniczky utcai hófehér, felújított épület homlokzatán beazonosíthatunk egy földgömböt, egy körzőt és egy szemet, odébb pedig egy egyiptomi szfinxet. A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy székháza a hazai szabadkőműves mozgalom egykori központja volt, ma a Mystery Hotel működik benne.

Gasztronómia

Kezdjük rögtön a kerület Michelin-csillagos éttermével, Szulló Szabina és Széll Tamás Stand-jában célzottan menüsorokat ehetünk végig, amelyek felvonultatják kettejük és csapatuk tudásának legjavát. Magyaros ízekre számítsunk, formabontóan, élményszerűen. 

Fotó: Polyák Attila / WLB

Régi motoros a 2007-ben életre hívott Andrássy úti Klassz Étterem, és ott találjuk a Bortársaság borboltját is. A teljes nyitva tartási idő alatt közel 50 bort kóstolhatunk a borlapról. A modern, részben franciás-magyaros vonalat képviselő La Perle Noire igazán extra tulajdonsága a művészi tálalás és nem utolsósorban a csodás kis kert, mely nyáron lampionjaival a környék egyik leghangulatosabb helye. 

Fotó: La Perle Noire

A 2018 tavaszán nyitott Leila’s libanoni étteremben egyszerű, családias a berendezés, de nagyon gazdag az étlap, amin ráadásul sok a vegetáriánus opció. A legcélszerűbb, ha sokféle ételt rendelünk, és betoljuk az asztal közepére. A Yamato étterem mindent megtesz azért, hogy a Távol-Keleten hagyományosnak számító asztalon sütögetést és étkezést Budapesten is megtapasztalhassuk. Az étlapon japán yakiniku-válogatások és koreai barbecue-k mellett sushikat és tésztákat is találunk. Az itteni Wasabi egy letisztult sushi-bár, szintén jó választás, ha valaki fel akarja fedezni a japán gasztronómiát. A the bigfish Budapest első tengeri bisztrója, a pultban lévő tengeri herkentyűk közül kiválasztjuk a nekünk szimpatikusat, és azonnal el is készítik nekünk, legyen ez lazacburger, paella, garnéla, füstölt makréla vagy fish and chips.

Fotó: Hartyányi Norbert / WLB

Az olasz konyha szerelmeseinek itt rejtőzködik az Opera mellett az A Presto, húsimádóknak pedig kihagyhatatlan a Beef Heaven by Tuning és a Meatology Budapest. Családdal ideális választás lehet a Vakvarjú, ahol gyereksarkot is találunk. 

Fotó: Balkányi László / WLB

Ha nem kiadós vagy elegáns vacsorára, családi ebédre keresünk helyet, hanem valami lazábbra, könnyedebbre vágyunk, vagy ebédmenüt keresünk napközben, akkor irány a Most, a Menza, a Karma az újonc Fasírt Kitchen, ha idegen tájak ízei felé vennénk az irányt, a Podmaniczky utcai El Bigote, a Teréz körúti Biang Bistro, a Gyros Kerkyra vagy a Tereza is szuper választás. 

Fotó: Polyák Attila / WLB

Húsos ételekért irány a beszédes nevű Pörc & Prézli, a Pesti Disznó vagy Bíró Lajos-féle Séf Asztala. Kiadós hamburgerekért pedig a Burger Market vagy valamelyik Zing Burger (Király utca), esetleg a Bamba Marha, a legjobb pizzáért pedig a pedig Pizzica felel. Kicsi hely, ám annál finomabb a Hokedli főzelékfelhozatala. 

Fotó: Hartyányi Norbert / WLB

Jó reggelis helyekből is szerencsére egyre több van, így a kerületben is fel-felbukkannak. A Brunch Bistro BudapestSophie Brasserie, a mesés Kiskovász Pékség, a Bite Bakery több egysége is jó napindító lehet. Az édesszájúak is tobzódhatnak, a cukrászdák, fagyizók közül fontos megemlíteni a La Deliziát, a pszichedelikus bolttal rendelkező Sugar! Shopot, a szuperegészséges Naspolya Nassoldát, Marecella by Yum-Yum-ot, valamint a DesszertNekedet és a The Box Donut-ot, fagyizóból pedig városszerte híres a Dolce Intervallo

Fotó: Hartyányi Norbert / WLB

Kávézók közül kedvünkre válogathatunk az újhullámos csodák és a több évtizedes, vagy akár száz éves múlttal is rendelkező elegáns, klasszkus kávéházak közül. Egyértelműen a város legszebb kávéháza a Café Parisi a Lotz-teremben, ami februárban szerencsére újranyitott, irodalmi múltja és elegáns patinája van a Művész Kávéháznak is, vagy az Opera melletti Callasnak. Utánozhatatlan hangulata miatt szerethető a Cafe Zsivagó és a Két Szerecsen Bisztró is, valamint a Pöttyös Bögre Bisztró és a Matinée. Az újhullámos helyek közül a Flow Speciality Coffee Bar and Bistro, az Ecocafe és a Cube Coffee Bar verhetetlenek, ha a specialty kávékról, teakülönlegességekről vagy akár egészséges reggelikről van szó. 

Fotó: Kőrösi Tamás / WLB

Pezsgő az éjszakai élet is, bár nem vetekszik a szomszédos VII. kerületével, se a századfordulóéval (a lakók őszinte örömére), de azért itt se az ördögszekereket sodorja a szél az elhagyatott utcákon este 11 után. Kocsmák, bárok közül mindenkinek megvan a kedvence és a törzshelye, legyen az elegáns rooftop bár vagy autentikus csehó. A budapesti tetőteraszos felhozatal egyik kulthelye a 360 Bar, a kilátás és a hangulat utánozhatatlan a Párisi Nagyáruház tetejéről. 

Fotó: Hartyányi Norbert / WLB

Koktélbárok közül a stílusteremtő Boutiq’ bar és z 1920-as évekbeli shanghai ópiumfüstös, metropolisszá válásában felgyorsult és kacér világából inspirálódott TukTuk Bár pezsdíti fel Terézváros éjszakai életét, míg a sörök szerelmeseit a kisüzemi sörfőzés európai színterén megkerülhetetlen BrewDog Budapest várja, vagy a Hunyadi téri Ogre bácsi, borosoknak pedig évek óta megbízható pont a Kadarka Borbár a Király utcában. Nyári kiülős helyként pedig az Eiffel téri Zsiráf hangulatában verhetetlen, de a Hajós utcán, Liszt Ferenc téren vagy a Nagymező utcán végigsétálva is egymást érik a nyáron teraszos, kiülős helyek, amelyek közül válogathatunk. 

Fotó: Balkányi László / WLB

A Giero Pub egy titkos kis föld alatti söröző, egy legendás zug, de kulthely a Vakegér is, nem kevésbé a Pótkulcs, nyáron kellemes kerthelyiségével, télen kényelmes fotelekkel, csocsóval, vagány zenészekkel. A Piafról már városi legendák szólnak, ami nem csoda, hiszen 1985 óta várja a hajnal első, vagy éppen utolsó duhajait. Fix törzsközönséggel rendelkezik a Kiadó Kocsma is, ami underground patrióták egyik kedvenc helye. 

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Új, ám annál népszerűbb stílust képvisel a GameUp Pub – ahol a fő szerep a társasozásé, de mellette szomjan és éhen se veszünk – vagy a gamerekre célzó BarCraft a Nyugatinál. Ha pedig buliznánk és hajnalig csapatnánk, akkor irány az Anker vagy a legendás melegbár, az Alterego. És itt siratnánk el egy-két legendát is, mint az elköltözött Instantot és a lerombolt Kuplungot, amiket már csak a „bezzeg az én időmben” felütéssel emlegetünk. 

Végül, de nem utolsó sorban a Hunyadi téri piac sem maradhat ki az összeállításból, amely bár épp felújítás alatt áll, savanyúságban verhetetlen, és a fővárosi piacok közül az egyik legolcsóbb. Illetve a téren hétvégente kisebb termelők is árulnak.

Látnivalók

Látnivalókban nem szűkölködik a kerület, hiszen legismertebb része – a már oly sokat emlegetett Andrássy út és történelmi környezete – 2002-től a budapesti világörökségi listára is felkerült, kiegészítve az 1987-ben levédett Budai Vár és a Duna-partok zónáját. Egyszer mindenkinek érdemes oda-vissza bejárnia, és figyelni az olyan apróságokra, hogy hol bújik meg Dante arca az ablakív fölött, mennyire különbözik a késő szecessziós Párisi nagyáruház büszke íve a környező neoreneszánsz paloták stílusától vagy hogy kopottan is milyen szép a Kodály köröndi Sgrafittós ház.

Fotó: Bódis Krisztián/Budapest Images / WLB

Ha szeretnénk látni, milyen lehetett fénykorában egy igazi bérpalota, akkor érdemes ránézni a renovált és hotelként újranyitott Hotel Moments-re, amely több nívódíjat is bezsebelt. Az adventi időszakban pedig különösen szép az Andrássy út ünnepi díszkivilágítása, ennek megtekintése is egy budapesti bakancslistás pont lehetne.

Fotó: Juhász Norbert / WLB

A Zsolnay csempékkel borított kisföldalatti igazi időutazás, de alig várjuk, hogy az Operaház felújítása is befejeződjön, és újra teljes pompájában csodálhassuk meg Ybl épületét vagy hogy a vele szemben álló egykori, évek óta elhagyatottan álló Balettintézetet renoválják.

Fotó: Balkányi László / WLB

Kevesen tudják, hogy az épületet Lechner Ödön tervezte, miután hazatért Franciaországból, ezért a kastélyos ihletettség, és a ma körbekordonozott árkádsora alatt egykor a legmenőbb kávéház és asztaltársaságok működtek. 

Fotó: Bódis Krisztián

Egyaránt lenyűgöző látnivaló és program is a 2013-ban teljeskörűen felújított Zenakadémia is. Az art nouveau stílusú épületet 1907-ben emelték, belseje színes freskókkal, festett üveggel, mozaikokkal, Zsolnay-díszekkel gazdagon dekorált, a hangversenyterme a legszebb, amit a városban láthatunk. Ráadásul az intézményben olyan híres zeneszerzők dolgoztak, mint Kodály Zoltán vagy Bartók Béla. Ha pedig egy kiállítás miatt be lehet jutni, a Képzőművészeti Egyetem is megér egy (vagy több) pillantást kívül-belül. 

Fotó: Balkányi László / WLB

városrész hangulata jól elkapható egy kis sétával a Király (csak ne szombat, vasárnap reggel sokkoljuk magunkat itt) vagy a Szondi utcában és a Városligeti fasorban is, ahol egymást érik a klasszikus bérházak, majd a századfordulós szecessziós villák és bérházak, amelyek ha néha kissé kopottan is, de sokat visszaadnak abból, milyen lehetett a korszak rohamosan fejlődő világvárosa. Nagy kedvencünk a Hajós utca is, különösen az olyan felújított szecessziós házaival, mint a Napóleon udvar vagy Málnai Béla egy korai virágbaborult remeke. Kevesen ismerik vagy keresik fel célzottan, de igazi rejtett kincse a környéknek a Benczúr utca is, amely a főváros azon kevés megmaradt csendes utcája, amelyet hatalmas fák szegélyeznek. 

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

A kerület világhírű nevezetességei között meg kell említenünk a Prezi központját is, amely részben a volt Terézvárosi Távbeszélőközpont termeiben lett kialakítva. Bőven a co-working iroda-láz előtt kialakított formabontó helyiségei sokaknak szolgálat ihlető például.

Parkok, játszóterek

Ha valamiben szűkölködik a kerület, akkor azok a zöldfelületek és a parkok, azokból valahogy épp a szomszédoknak jutott minden. Szerencsére pár rejtett zugot így is találunk, mint a Benczúr kert, ahol találunk páros hintát, amire a szülő is fel tud ülni, mozgássérült gyerekek által is használható libikókát és pelenkázós mosdót – csupa 21. századi jóság Kő Boldizsár tervezte játszótéren. 

Fotó: Hartyányi Norbert / WLB

A Lövölde téren is áll egy kisebb pihenőpark és játszótér, azaz ez utóbbit éppen felújítják: modernizálják és több játékot helyeznek ki, de hamarosan újra birtokba vehetik a kicsik. A kerület zöld szíve a Hunyadi tér, itt jó időben tényleg pezseg az élet. Az árnyas padokkal, szökőkúttal, zenepavilonnal, sportpályával, játszótérrel sok helyi kedvence. 

Az Eiffel tér inkább a társasági életről és a szabadtéri szórakozásról szól, a kiülős helyek estefelé telnek meg élettel a Nyugati pályaudvar mellett. Terézváros máig jól őrzött titka az Epreskert őspark, amely valójában Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozik 1921 óta. A szerteszét fellelhető gipszminták és szoborrészletek miatt kissé kísérteties parkban műtermek, kiállítóterem található, az elvadult ligetet Strobl Alajos hozatta rendbe, és olyan művészlegendák dolgoztak itt mint Benczúr Gyula, Lotz Károly, Székely Bertalan vagy épp Feszty Árpád.

Fotó: Bódis Krisztián / WLB

Park és tér közötti átmenet a Liszt Ferenc tér, ahol a hatalmas fák alatti padokon lehet ugyan ücsörögni némi zöldben, de azért a klasszikus parkhangulattól messze van. 

Fotó: Balkányi László / WLB

Programok, szabadidő, vásárlás

A kulturális és zenei élet egészen egyedülálló Terézvárosban, persze nehéz is versenyezni a kerülettel, amely a határai között tudja az Operát, Zeneakadémiát, a régi Zeneakadémia épületét, a Nagymező utcát mint a „pesti broadwayt”, ahol a Thália Színház és a Budapesti Operettszínház áll. De itt működik a Radnóti Színház, a Mikroszkóp Színpad, a Játékszín, a Centrál Színház és a Bábszínház is (bár már az ikonikus neonreklámja nélkül sajnos).

Fotó: Balkányi László / WLB

A nagy múzeumok már éppen a Hősök terén állnak így a szomszédos kerületnek jutottak, de cserébe több olyan kisebb, témájában diverzebb vagy specifikusabb kiállítást találunk, mint a tragikus emlékű Andrássy 60-ban nyitott Terror Háza, amely a náci és kommunista diktatúrák borzalmait mutatja be és ezek áldozatainak állít emléket (bár a koncepció és a rendezés történelmi hitelessége vet fel szakmai és emlékezetpolitikai kérdéseket.) A múzeum előtt áll a Berlini fal emlékmű is, ami a nyugati világot és a szovjet blokkot elválasztó vassfügönnyre emlékeztet.

Fotó: Juhász Norbert / WLB

Nagy kedvencünk a Mai Manó Ház, vagyis a Magyar Fotográfusok Háza a Nagymező utcában. Nemcsak szuper fotós kiállításoknak ad helyet, hanem magának az épületek is izgalmas a története. A XIX. század végén épült fel a névadó császári és királyi fényképész műtermeként, mígnem 1931-ben a fényképész fiától megvásárolta az Amerikából hazatért világjáró Rozsnyai házaspár (Rozsnyai Sándor zeneszerző és felesége Senger Mici, alias Miss Arizona táncosnő). A pár az addig üres belső udvart beépítette és a kor legmodernebb és csillogóbb háromszintes orfeumát nyitották meg itt, ami 1944-ig működött (a tulajdonosok elhurcolásáig a német megszállás alatt). Illetve itt találjuk a Pécsi József Fotógráfiai Szakkönyvtárat is. 

 

A közeli Capa Központban is fényképészet tematikájú kiállítások váltják egymást.

Fotó: Hatyányi Norbert / We Love Budapest

Egyedülálló enteriőrkiállítás keretében mutatja be az éppen felújítás alatt álló Iparművészeti Múzeum a szecessziós műtárgyait a Ráth György-villában. Az Andrássy úti Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumot 1919-ben alapította a névadó világutazó, műgyűjtő és mecénás, Alapítása óta ez Magyarország egyetlen keleti művészeti múzeuma, ahol jelenleg aktuális időszaki kiállítások látogathatóak.

Fotó: Hölvényi Kristóf / WLB

A világhírű zongoraművész és zeneszerző, Liszt Ferenc egykori otthona is ma emlékmúzeumként látogatható, a Zeneakadémia régi épületében. A róla elnevezett köröndön lakott Kodály Zoltán is. A múzeumként látogatható egykori lakás négy utcai szobából állt, amelyeknek berendezése inkább célszerű volt, mint fényűző; de a személyes tárgyak igazi otthonná varázsolták.

Fotó: Szabó Gábor / We Love Budapest

Művészeti galériák közül nem maradhat ki a 2003-ban alapított Király utcai acb Galéria, amely a kortárs művészetet és a magyar neoavantgárd irányzatot képviseli itthon és a nemzetközi színtéren vagy a Glassyard Galéria, az egykori nagypolgári lakást Bencsik Barnabás, a Ludwig Múzeum egykori igazgatója alakított egyedi atmoszférájú kiállítóhellyé. Az Andrássy úti klasszicista palotasor egyik legszebb épületében rendezkedett be a KOGART Ház, ahol most a kortárs művészetkedvelői találnak igényes kikapcsolódási lehetőségre és rejtett kincsekre. 

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Nemcsak a kerület, de az egész város ikonikus mozija a körúti Művész, amely számos filmfesztiválnak is otthont ad. Fontos kulturális központ a Bálint Ház is, amely a magyar zsidó közösség otthona. Rengeteg programmal, ünnepséggel a kultúrák, ismerősök és ismeretlenek, zsidók és nem zsidók közötti találkozási pont. A különböző követségekhez kapcsolódó kulturális intézetekben sincs hiány, itt találjuk a Bolgár Kulturális Intézetet, a Cervantes Intézetet, a Török Kulturális Központot, az Orosz Kulturális Központot, az Izraeli Kulturális Intézetet és a Cseh Centrumot és a Lengyel Intézetet is. Különböző közösségi programoknak, előadásoknak, beszélgetéseknek vetítéseknek ad helyet a MagNet Közösségi Ház az Andrássy úton. 

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Ha a könnyedebb szórakozás felé mozdulnánk el, szabadulószobák is vannak bőséggel, mint az Exit the room vagy a Magic Rooms. Kisgyerekkel nagy kaland lehet a Miniversum vagy az Andrássy Élményközpont, ha sikerül jó kiállítást elkapni. 

Fotó: Polyák Attila / WLB

Ha vásárlásról van szó, az izgalmas könyvesboltok, mint az Írók Boltja és az Atlantisz Könyvsziget kihagyhatatlanok, de igazi kuriózum a Teréz körúton a Játékszerek Anno is, amely már több mint két évtizede várja az örök gyerekeket. A lemezgyűjtőknek kötelező a Wave vagy a Rock in’ Box Records.

Fotó: Juhász Norbert / WLB

A vintage szerelmeseinek sem kell bemutatni a kerületet, hiszen itt található a Retrock, az Antifactory, a Szputnyik Shop K-22 vagy a Szondi utcai JajcicaEgyedi magyar tervezők alkotásaival és termékeivel találkozhatunk a Paulay Ede utcában The Garden Studio-ban is, de itt van a Je Suis Belle üzlete is, míg az Andrássyn áll a NUBU Flagship Store, DRK Flagship Store, míg játékosabb vonalat visz a Lollipop Factory a Király utcában. Ne feledkezzünk el a Fabrikáról sem, ahol a régi bútorok új életet kezdenek,hogy bármely modern lakás díszei lehessenek újra. Egymással néz farkasszemet a Reflexshop és a Szellemlovas, ahol a legmenőbb társas és egyéb játékokat megismerhetjük és beszerezhetjük, ide is a város minden részéből zarándokolnak. Mára már sokat vesztett régi fényéből, de egykor a Skála fontos bevásárlóközpont volt, ma már inkább a sorban nyíló Aldik és Lidl-ök felé orientálódik a lakosság, illetve nem lehet említés nélkül nagyni a kerület szélén álló WestEndet sem. 

 

Hogy a jövő milyen változásokat hoz a kerület életében, csak lassan körvonalazódik. De felmerült a WestEnd mögötti terület beépítése egy új városrésszel és a Nyugati Grund rehabilitációja is vissza-visszatérő téma. A belső-terézvárosi, sok esetben felújításra szoruló házak renoválása is lassanként halad előre, a foghíjtelkek helyén kisebb közparkok simán elférnének, hogy kicsit fellazítsák a városszövetet, és a szomszédos bulinegyed problémái itt sem ismeretlenek. Ennek ellenére ez Budapest egyik legszebb és legváltozatosabb környéke, amiért nem csak a megrögzött lokálpatrióták, de turisták ezrei is lelkesednek.