A kilincs az első, sokszor egyetlen dolog, amit megérintünk egy házból, ha belépünk. Ma már ez gyakran nem is kilincs, hanem fogantyú, sőt az automatikusan nyíló ajtók esetében már az is eltűnt. Pedig a kilincs jó dolog: személyes, barátságos, kézbe simuló tárgy. Egyszerre hasznos és szép. A kilincsek históriáját egy nagyon egyszerű, a 60-as évekből származó darabbal fejezzük be. Onnét aztán újra emelkedő pályára került a kilincstervezés.
3/12
Ódon hangulatú
A Magyar Országos Levéltár a Várban egyike azon budapesti épületeknek, amelyek több száz éveseknek szeretnének látszani. Ezt a házat például 1913-ban tervezte Pecz Samu, és csak tíz évvel később lett kész. Akkor még tornya is volt, amely azonban azóta elpusztult. Így is túl nagy a Várba…
4/12
Kézbe simuló
Ez a szép rézkilincs az Országház I-es kapuján látható. (Mint ismeretes, 17, római számmal jelzett kapu van összesen.) Aki nem turista, itt léphet be. Az épület 268 méter hosszú és 1885 és 1902 között épült. Tervezője és építője, Steindl Imre, aki a kilincset is tervezte, nem érte meg a befejezést, három héttel előtte sajnos meghalt.
5/12
Báróknak készült
A épületét a Wenckheim báróktól vette meg a Főváros 1927-ben, 1931-ben nyílt meg itt a könyvtár. Hihetetlenül fényűző részei vannak. Az ezredfordulón modern szárny is épült. A büfé az egykori istállóban működik. Jártál már az épületben?
6/12
Kilincs és fogantyú között
Ez egy másik könyvtár kapuja: az Egyetemi Könyvtár a Károlyi utca és Reáltanoda utca sarkán 1876-ban készült el. Diákkoromban főleg csinos orvosegyetemi hallgatónők jártak ide, meg olyan bölcsészek, akik szerettek volna megismerkedni velük. Ma már nem a helyben olvasás a tipikus, néhány éve megritkították az olvasóhelyeket.
7/12
Talán a török korból?
Ez a kilincs a Rózsadombra felvezető, hihetetlenül meredek Gül baba utcában található. Ha az ajtó nem is, a kilincs nagyon régi. Talán ajtóról ajtóra szerelték. Nagyon szép darab!