Élmény
Igaz vagy hamis? – 7 városi legenda Budapestről
Igaz vagy hamis? - 7 városi legenda Budapestről

Miután bemutattuk a város nehezen felismerhető utcasarkait, majd hét érdekes épületét, illetve felfedtük a 7 budapesti titkot, a következő “hetes” összeállításunkat a városi legendáknak szenteljük. A legismertebb városi legendát, a lánchídi oroszlánok nyelvéről és a hídtervező öngyilkosságáról szóló történetet nem citáljuk ide, annyira ismert. A többit is sokan ismerik. Legalábbis akik olvassák a nagyszerű urbanlegends.hu honlapot. A legtöbb történet hátterét ők derítették fel, most pedig tippelhettek, hogy ezek tényleg csak legendák, vagy valóban meg is történtek.

Molnár Ferenc és a Dunába dobott kávéházi kulcs esete Csengetős mozik? A villamossal együtt felrobbantott Margit híd Hatalmas nemiszerv, közterületen? A keresztrejtvényes öngyilkos esete Wallenberg pesti szobrát tényleg ellopták? Vademebereket is kiállítottak valaha az Állatkertben?

Molnár Ferenc és a Dunába dobott kávéházi kulcs esete

A történet szerint a legfényesebb pesti irodalmi kávéház, a New York (amelynek részletesebben kitárgyaltuk elnöki lakosztályát emitt, no meg királyi reggelijét amott) megnyitása napján a tulajdonosok és a törzsvendégek ünnepélyesen elmentek a Duna-partra, és Molnár Ferenc saját kezűleg dobta a folyóba a kulcsot, hogy „soha ne zárjon be”. A kávéház 1894. október 23-án nyílt meg. Molnár Ferenc ekkor még (1878. január 12.) a Lónyay utcai Református Gimnázium 16 éves tanulója volt. A kulcs-bedobás – ha megesett – talán az 1927-es újranyitáskor történt. 

HAMIS

New York Kávéház

Csengetős mozik?

Fotó: Hangosfilm blog
A két háború között a kevésbé elegáns (ún. utánjátszó) mozikban állítólag csengettek a film vége előtt, hogy az összebújt párok szétrebbenhessenek. Ezek voltak a „csengetős mozik”. Úrinő és úriember ilyenbe nem tette be a lábát. Vagy tucatnyi ilyen mozi volt a Nagykörúton és közelében. 1925-ös születésű rokon közlése szerint ilyen volt pl. a Decsi (ma: Művész) és a Csokonai (azóta megszűnt, a Népszínház utca 13. alatt működött).

IGAZ

Művész mozi

A villamossal együtt felrobbantott Margit híd

„A németek az ostrom előtt szándékosan felrobbantották a Margit híd Pest felőli szárnyát, anélkül hogy kiürítették volna. Több százan meghaltak.” A szörnyű eset valóban megtörtént, 1944. november 4-én. Az esetet követő vizsgálat azonban kizárja a szándékosságot, hiszen negyven német utász katona is meghalt. Egy eldobott cigarettában és egy szivárgó gázcsőben vélték az okot.

HAMIS (A szándékosság tekintetében.)

Margit híd

Hatalmas nemiszerv, közterületen?

Fotó: Baranyi Elek, Panoramio
„Egyszer a prűd kommunista szoborzsűrin átment egy művészi nemiszerv ábrázolás. Nagy botrány lett belőle, persze sose valósult meg.” A Kálvin téri aluljáróban, a Kecskeméti utcai torkolat alatt van a „Város születése” című szobor, amely nem más, mint egy óriási női nemiszerv. A prüdéria akkorra már alábbhagyott, a művészi szabadság viszont erősödött. Lehet, a költői cím mögötti tartalmat észre sem vették. (Illés Gyula műve, 1983.)

HAMIS (Hiszen megvalósult.)

Kálvin tér

A keresztrejtvényes öngyilkos esete

„A húszas években egy pincér pisztollyal agyonlőtte magát egy kávéházban, és búcsúlevélként egy keresztrejtvényt hagyott hátra.” Az Est című napilap 1926. március 4-i száma szerint ez valóban megtörtént. Antal Gyula pincér, Csengery utca 3. alatti lakos az EMKE kávéházban követte el tettét. A rendőrség lefoglalta a rejtvényt, de úgy tűnik, senki nem fejtette meg.

IGAZ

Wallenberg pesti szobrát tényleg ellopták?

„Wallenberg szobrát az avatás előtti napon elrabolták a hatóságok. Később valahol vidéken bukkant föl.”
Raoul Wallenbergnek, aki magyar zsidók ezreit mentette meg, már 1949-ben szobrot akartak emelni, méghozzá a Szent István parkban, közel a „védett házakhoz”. Ám 1949. április 8-án a felavatás tervezett napja előtt Pátzay Pál alkotását egy teherautóhoz erősített kötél segítségével ledöntötték, és elszállították. (Wallenberg ekkor már rég eltűnt egy szovjet lágerban, mint később kiderült, már nem is élt.) Az 50-es évek elején a szobor Debrecenben tűnt fel: a Biogal Gyógyszergyár főépülete előtt állították fel. 1999. április 18-án közadakozásból az eredeti másolatát állították fel. (Készítette Györfi Sándor.)

IGAZ

Vademebereket is kiállítottak valaha az Állatkertben?

„A csőd szélén álló Állatkertben volt, hogy bennszülöttek bemutatásával akartak látogatókat szerezni.”
Az Állatkert 1865-ben mint magánvállalkozás jött létre, és számos probléma miatt évtizedeken át anyagi gondokkal küszködött. Sok újítással próbálkoztak. Azt a Vasárnapi újság 1896. augusztus 30-i számából biztosan tudni lehet, hogy a Millenniumi Kiállítás idején egy 250 fős fekete nagycsalád „ki volt állítva” – egy francia „impresszárió” hozta ide őket. Ahogy az ezredévi kiállítás véget ért, újra jöttek a nehézségek. 1900-ban az Állatkert bezárt. Tizenkét év múlva nyitott ki újra, mint fővárosi intézmény, addigra épültek fel szép új pavilonjai, valamint a két mesterséges szikla.

IGAZ

Fővárosi Állat- és Növénykert