Budapest
Hajók, horgonyok, delfinek, izmos matrózok – kőbe vésett tenger a budapesti épületeken
Fotó : Pataky Zsolt / WLB
adria palota, homlokzat, hajózás, szabadsgá tér

Véget ért mindenkinek a nyári vakáció, a tenger emléke pedig egészen távolinak tűnik, ahogy visszaszokunk a munkába. De mégis, ha nyitott szemmel járunk Budapesten, itt-ott még szembetalálkozhatunk a nagy kékség emlékeivel. De vajon hogy kerültek ide, és mi lehetett ezeknek a polipokkal, hajóorokkal, horgonyokkal, matrózokkal díszített épületeknek a funkciója több száz kilométerre a tengertől?

Óriáspolipok ölelésében a Belvárosban Az Adria csillogása a Szabadság téren Kereskedelmi sikertörténet a Víg utcában Ifjú tengerészek a Duna partján

Óriáspolipok ölelésében a Belvárosban

A Vigadó szomszédságában álló palota a a XX. század elején, 1910-1913 között épült fel, és még ha nem is tudunk sokat a történetéről és múltjáról, egy pillantás a homlokzatra máris sejtetni engedi, hogy minek is épülhetett. A felső sávban, a saroktorony alatti fríz domborművein a hajós élet midennapjai jelennek meg: a tenger istene, Neptun strázsál a háromágú szigonyával, körülötte kormányosok, a távcsővel a messzeséget kémlelő navigátorok, hajóácsok, rakodófiúk, matrózok sorjáznak.

A harmadik emeleten pedig, az utca fölé magasodó hajóorrok körül a jó szelet jelképező fújtató arcok fölött egy-egy karcsú óceáida áll, körbefonva polipcsápokkal és kissé torz delfinekkel és kagylómotívumos ablakdíszekkel. A Magyar Királyi Folyam és Tengerhajózási Rt. székházaként emelt épület tervezői Kármán Géza és Ullmann Aladár, többek között az ő nevükhöz köthető a Szabadság téren álló mai Amerikai Nagykövetség csodás szecessziós épülete is.

A hajózási vállalat jogutódja a második világháború után a MAHART lett, ekkor a Belkereskedelmi Minisztériummal osztoztak az épületen, végül anyagi gondok miatt 2008-ban a csepeli szabadkikötőbe kellett költözniük. A régi felvételeket nézegetve látszik, hogy az épületet impozáns kupoláját átépítették, feltehetően a világháborús sérülések után (mint olyan sok más budapesti épület esetében) de szerencsére az izgalmas homlokzatot megőrizték a felújítások során. A székház egykori fényűző berendezésének elemeit – mint például a fa falburkolatokat – a MAHART elszállítatta az új helyére, de a színes üvegablakok és a márványlépcsők nyomokban még őrzik az egykori impozáns hangulat elemeit.

Fotó: Pataky Zsolt / WLB

Az Adria csillogása a Szabadság téren

A mára már igencsak viharos történettel rendelkező Szabadság tér Parlamenthez közeli oldalán áll a város világszerte talán legnagyobb sztárja. Számtalan hollywoodi és hazai klasszikus és kasszasiker film, mint a Szárnyas fejvadász 2049, a Die Hard 5, vagy a Budapest Noir forgott itt. A mai napig lenyűgöző és elegáns belső tereket, széles márványfolyosókat jól elrejti a gyanútlan szemlélők elől a megfeketedett homlokzat, ami azonban a maga nemében szintén a város egyik legizgalmasabb kincse.

Fotó: Pataky Zsolt / WLB

Az épületet a hírhedt kaszárnya és börtön, az Újépület elbontása után építették fel, a tervezője az a Meinig Artúr, aki a ma Szabó Ervin Könyvtárként ismert Wenckheim-palotát is tervezte. 1902-re már állt is a neobarokk épület, az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. budapesti székháza.

Fotó: Pataky Zsolt / WLB

Érdemes aprólékosan elidőzni a homlokzaton, már a főbejárat kovácsoltvas kapuján is felbukkannak a tengerhez kötődő halas motívumok, és a bejárat körül tekergő, első emeleti horgonyos címerig (benne a társaság már megfakult jelmondatával: “Hazádnak használj”) felkúszó kötelek egy cseppnyi kétséget sem hagynak az épület egykori funkciójával kapcsolatban.

A sarkokon a tér fölé magasodó hajóorrok, a homlokzat felső traktusában álló, az égtájakat jelképező szobrok és a hatalmas evezős gálya, újfent a címerrel még néhol omladozva és megfeketedve is hihetetlenül tekintélyt parancsoló. 

Fotó: Pataky Zsolt / WLB

Az Adria és magyar tengerhajózás sorsát Trianon pecsételte meg, amikor az ország elvesztette tengeri kikötőit és flottjának jelentős részét is. Ezután a csőd elkerülhetetlen volt, és az épület is újabb és újabb gazdákra talált a XX. század viharai során.

Kereskedelmi sikertörténet a Víg utcában

Kevésbé impresszív, mint az előző két székház, de szintén a tengerhez kötődő épület bújik meg a Víg utcában is. A Freund Dezső tervei szerint 1912-1913 között megépült ház az Atlantika Tengerhajózási Rt. bérháza volt.

Ez a cég 1907-ben jött létre, amikor elfogadták az új szabadhajózási törvény, és nagyon rövid idő alatt vált a legnagyobb magyar szabadhajózási vállalattá. Pár év alatt Londonban, Fiumében, a Fekete-tenger partján Odesszában és Nyikolajeffben, a Duna-delta városaiban, Sulinában és Brazílában is voltak kirendeltségeik.

Bár a korrupció gyanúja belengte ezt a gyors felemelkedést, ez sem állt az útjába annak, hogy Ferenc József nemesi címmel tüntesse ki a cég alapítóját és felvirágoztatóját, Pollacsek Jenőt. A társaság székháza amúgy a Falk Miksa utca 18-20. alatti tömbben volt, de érdekes, hogy azon az épületen, a homlokzaton legalábbis nem igazán találunk a tengerhez köthető nyomokat, egyedül a csodás rózsaszín csempével burkolt folyosók domborművei utalnak az építtetők foglalatosságára.

Fotó: Forgács Zsuzsi / WLB

A Víg utcai épületen azonban a bejárat fölötti egyik domborműven az Atlantika nevével fémjelzett kereskedőhajó is szerepel, valamint a kereskedők ókori istenét, Hermést és talán az ipar allegóriáját megáldó nőalak. A cég 1918-ban Atlantica Trust-ra váéltoztatta a nevét, és 1930-ig működött. 

Ifjú tengerészek a Duna partján

A Duna-part nagyrészt historizáló épületeinek sorából erősen elüt a Belgrád rakpart 5. alatti épület. Az 1960-as években emelt tömbszerű  utcaszinten található díszítése, két kibontott lobogó alatt masírozó tengerész még a korábban itt álló házra készült.

Fotó: Pataky Zsolt / WLB

Szomor László Tengerészek 1919-ben című domborműve a Tanácsköztársaság időszakának állított emléket, de a címert végül lefaragták róla, és a rendszerváltás után is, főként a szobrász elismertsége miatt maradhatott meg a dombormű, mára nagyrészt elfelejtett jelentéssel. Hasonlóképp ma már egyre kevesebben tartják számon, hogy az épület korábban kiépült pincéjében az 1950-es években ÁVH, majd belügy illetékes osztályai a politikai foglyokat őrizték.

Fotó: tengerész, homlokzat, dombormű, belgrád rakpart / WLB

Ma az épületben működik a Dunai Révkapitányság és a Budapesti Központi Hajóállomásnak is ez a címe, így a bejárat fölötti horgonyok is indokoltak.