A Ludwig Múzeum 2019-ben ünnepli budapesti megalapításának 30. évfordulóját. A Peter és Irene Ludwig kezdeményezésére 1989-ben létrehozott közgyűjtemény, egyébként az első az egykori vasfüggönyön túl, Magyarország első kortárs múzeuma volt. Az eltelt három évtizedben több száz kiállításra és ötezernél is több programra került itt sor, a múzeum célja azonban a kezdetek óta változatlan: a kortárs művészetet közelebb vinni és érthetőbbé tenni a látogatók számára, mindezt izgalmas és újszerű módon. A kerek születésnap alkalmából egy kiállítás- és programsorozatra kerül sor, ami rendhagyó módon foglalkozik a múzeum történetével, jelenével és jövőjével – ezek közül szemezgettünk most; első körben a februárban megrendezettek közül válogattunk.

"Pillanatnyi és hosszú távú élményt, ráadásul mindig mást. Évente elég pár alkalommal elmennünk, és sokkal elégedettebbek leszünk magunkkal. Kísérletekkel igazolható, hogy ugyanaz a személy attól függően, hogy milyen szerepében látogatott a múzeumba, különböző dolgokra emlékszik. A múzeumlátogatás után megmaradó emlékeink a megszerzett tudásunk jéghegycsúcsai" – felelte Fehér Zsuzsanna főmuzeológus arra a kérdésre, hogy mit kapunk valójában a múzeumlátogatástól. Ugyanakkor bizalmi kérdés is: "bizalmat kapunk a látogatótól, amikor úgy dönt, hogy hozzánk jön, nálunk szeretné értékesen eltölteni az idejét, nálunk szeretne maradandó élményt szerezni, többet megérteni a világról és önmagáról."

A Ludwig Múzeum a három évtizedes bizalmat azzal hálálta meg, hogy kiállítási programjában és az általa képviselt értékekben is hű maradt a kezdetekben lefektetett alapokhoz. Nagy hangsúlyt fektetnek a közép-kelet-európai régió kortárs művészetére, a tudományos kutatásokra alapozott nagy áttekintő tárlatokra, illetve egy-egy világhírű művészt, nemzetközi sztárkiállítást is rendszeresen bemutatnak.

A Ludwig 30 címmel megrendezett, február elejétől március végéig tartó programsorozat pedig arra tesz kísérletet, hogy bemutassa a múzeum sokrétű tevékenységét a gyűjteményezéstől az időszaki kiállításokig, az állományvédelemtől a digitalizálásig, a múzeumpedagógiától a kommunikációs tevékenységen át a társművészeti programokig, valamint a Velencei Biennálén való magyar szereplésig. A kéthetente egymást váltó kiállítások, valamint a kapcsolódó események lehetőséget teremtenek arra, hogy még szorosabb kapcsolatot építsenek ki közönségekkel: azokkal, akik már ismerik őket, és egyúttal új látogatókat is megnyerjenek a kortárs művészet számára. Első alkalommal a februári eseményeik közül szemezgettünk:

1/7

Felülírás – utca vs. Műterem (kiállítás)

A FELÜLÍRÁS cím alatt bemutatott művek a graffitik stílusában, de nem graffitiként születtek, hanem nagyrészt képzőművészek és graffitisek együttműködéséből, vagy éppen kifejezetten utóbbi csoport munkái. Az utca művészetét kiállítótérbe helyező tárlat ennek kapcsán kísérletet tesz előbbi, valamint a műtermi művészet összevetésére, bemutatva mindkét műfaj sajátosságait, ellentmondásait és hasonlóságait. Emellett a témához kapcsolódó filmvetítésekkel is próbálják majd bemutatni azt a társadalmi közeget, amelyben e művek megszülettek.

  • Mettől meddig? Február 5-től 17-ig.

2/7

Ludwig Lounge (beszélgetés)

Kortárs képzőművészetről könnyedén – szól a Ludwig Lounge mottója, aminek keretében február 9-én három író-slammer, Kemény Zsófi, Simon Márton és Babiczky Tibor beszélget majd Valuska Lászlóval (KönyvesBlog) street artokról, graffitiről és még sok másról. Egyszerre irodalmi és utcai fejtágítás, kiállítótereken innen és túl.

  • Mikor? Február 9.
  • Jegyár? 1600 forint.

3/7

Asztali beszélgetések – street art, graffiti, szakralitás

Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és a Ludwig Múzeum sorozatában 2014 óta a hazai kortárs művészeti élet kimagasló személyiségei és történelmi felekezetek teológusai vállalkoznak arra, hogy párbeszédet hozzanak létre egyház és művészet között. A mostani alkalommal Galambos Ádám teológus Dejcsics Konrád bencés kulturális igazgatóval (Pannonhalmi Bencés Főapátság) beszélget majd arról, hogy mi köze a kortárs művészetnek a szakralitáshoz, és hogy lehet ma olyan alkotásokat készíteni, amelyek transzcendens tartalommal bírnak? 

Zságer Balázs (Žagar, Yonderboi, Demon Superior) és a Neston egyik alapítója, a DJ-producer Genser András duója az IDM, az ambient- és technóhatások mellett számos más zenei asszociációt is beépít az élő fellépéseibe. Ráadásul a live act performansza egy különleges vizuális világgal lesz teljes, garantálva a nem mindennapi elektronikus zenei (és flow) élményt.

5/7

Eszközök – médiaművészet az elmúlt 20 évből (kiállítás)

Napjaink nagy digitális fordulata nem hagyta érintetlenül a múzeumi gyűjteményeket sem. A Ludwig Múzeum 1996-ban vásárolta az első olyan munkát, amely technikai eszközt is tartalmazott, és 1997-től már mozgóképek is bekerültek a gyűjteménybe. Mára a médiaművészet a teljes gyűjtemény 30%-át teszi ki. Az ESZKÖZÖK kiállítás az elmúlt húsz év konceptuális, videó- és számítógépes műveiből válogat. Waliczky Tamás, Zbigniew Libera, Eva Koťátková, Sean Snyder és mások munkáin keresztül próbál átfogó képet nyújtani a médiaművészet főbb irányzatairól, illetve mutatja be a gyorsan változó technológiákból adódó új restaurálási és muzeológiai kérdéseket.

  • Mettől meddig? Február 19-től március 3-ig.

6/7

Megőrzés folyamatban – filmvetítés és szakmai találkozó

A program a múzeum 2018-ban sikeresen befejezett Megőrzés folyamatban című film vetítésével ünnepli a médiaművészetet. Az ismeretterjesztő film segítségével kutatjuk a Ludwig Múzeumban található médiaművek keletkezését és megőrzésének lehetőségeit a gyűjteményben található művészekkel készült interjúkon keresztül. A film rendezője Sopsits Árpád, a forgatókönyvíró Kónya Béla a múzeum Restaurátor osztályának vezetője. A vetítést követően a médiaművészet kialakulásáról és bemutatási lehetőségeiről Peternák Miklóssal a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének vezetőjével, Sugár János képzőművésszel és az internet segítségével Nolasco-Rózsás Líviával a németországi médiaművészeti központ, a ZKM média kurátorával lesz majd beszélgetés.

Az osztrák származású Gustav Deutsch filmjét a Berlini Filmfesztiválon mutatták be. Az animációs film a valóságot állítja színpadra Edward Hopper tizenöt festményének rekonstruált képi világán keresztül. A festményekből kibomló speciális effektek segítségével egy amerikai hölgy története az 50-es évek különleges hangulatát idézi. A vetítést követően a médiaművészetről és a speciális effektek megvalósításának körülményeiről a film rendezőjével Gustav Deutsch-al és a látványtervet megteremtő Hanna Schimekkel beszélget majd Forgács Péter médiaművész – természetesen a közönség bevonásával.